Kedves Olvasó!
Évekkel ezelőtt vettem meg ezt a könyvet, főként a NIOK miatt, de sajnos a közös olvasás során már nem jutott rá időm, így azóta is csak várta a sorát a polcomon. Amikor megláttam a Voxa oldalán, hogy fent van, nagyon megörültem, és el is kezdtem hallgatni. Azt viszont már az elején éreztem, hogy teljesen másra számítottam.
Őszintén szólva annak idején keveset foglalkoztam a fülszövegével, és ha el is olvastam, mára már teljesen elfelejtettem. Arra emlékszem, hogy amikor megvettem, előtte láttam a Ház a tónál című Sandra Bullock és Keanu Reeves-filmet, ami nagyon tetszett, és valamiért egy hasonló történetet vártam ettől a könyvtől. Nos, nem azt kaptam. Nagyon nem. 😂
Ritkán olvasok időutazós könyveket, és filmekből sem igazán kedvelem ezt a témát. Ennek főként az az oka, hogy ha belegondolunk abba, hogy valaki visszamegy a múltba, és akár egy egészen apró dolgon változtat, az a jövőt is megváltoztatja. Nem is kicsit. Én pedig végig azt éreztem, hogy ezt a gondolatmenetet az író egyáltalán nem gondolta át.
Eleinte még vitt magával a történet, de elég gyorsan eljutottam oda, hogy inkább csak a fejemet fogtam. Egyik szereplő sem lett szimpatikus, sőt egy idő után arra jutottam, hogy szerintem mindegyiküknek jót tenne egy jó pszichiáter.
Az alaphelyzet egyébként érdekes a főszereplő férfi megveszi a főszereplőnő laptopját, és talál rajta néhány fényképet, amelyeket szeretne visszajuttatni a tulajdonosának. Így kezdődik köztük a levelezés, majd hamar kiderül, hogy nem ugyanabban az időben élnek, ugyanis a férfi egy évvel később van, mint a nő. Ráadásul a férfi éppen a feleségét gyászolja, aki egy tragikus balesetben halt meg, és rájön, hogy a nő talán képes lenne megakadályozni a történteket, és ezzel visszakaphatná a szeretett feleségét.
Nálam itt jött a nagy törés, ugyanis a lány olyan gondolatmenetbe kezd, amit egyszerűen nem tudtam hova tenni. Felmerül benne, hogy inkább ne akadályozza meg a balesetet, és később majd összejön a férfival. A másik fél persze nem hagyja ennyiben a dolgot, innentől pedig már a jövőből fenyegetőzik, sőt még egy kutyát is ellop.
Ettől a ponttól igazából már Hajduk Károly hangja vitt tovább, meg az a kis kíváncsiság, hogy vajon hogyan lehet ezt az óriási katyvaszt lezárni. Őszintén? Szerintem a lehető legrosszabbul.
Az a baj, hogy spoilermentesen szinte lehetetlen erről a könyvről normális értékelést írni, mert éppen azok lennének a legérdekesebb részek, amelyeket nem lehet elmesélni. Ráadásul már több mint egy hét eltelt azóta, hogy befejeztem, és még most is felidegesít, ha eszembe jut. Szerintem ez önmagában elég sokat elárul.
Biztos, hogy én is hibáztam abban, hogy ezt a kötetet választottam. Sokan nem is ajánlják a szerzőtől első olvasmánynak, én pedig egyelőre nem érzem úgy, hogy szeretnék még egy esélyt adni a többi regényének.
(3/5)
A könyv adatai:
Kiadó: Park Kiadó
Legfrissebb megjelenés: 2024
Oldalszám: 404
Fordította: V. Detre Zsuzsa
Felolvasta: Hajduk Károly
Felolvasás időtartama: 12 óra 28 perc
Fülszöveg: