Mörk Leonóra: Szentjánosfű

Kedves Olvasó!

Nagyon szépen köszönöm a Jaffa Kiadónak a lehetőséget!

Mörk Leonórától korábban a Törött tulipánok című könyvét olvastam. A gyönyörű leírásai már akkor megfogtak. 

A Szentjánosfű című könyv az első mondataival magával ragadott. Mörk Leonóra gyönyörű tájleírásainak köszönhetően úgy éreztem én is ott járok Aelka mellett, az 1630-as évek holland földjein Mindenki által tündérlányként nevezett Aelka első perctől fogva elvarázsolt. A fülszöveg alapján könnyen kitaláltam a főcselekményt, mégis Mörk Leonóra végig fenn tartotta az érdeklődésemet. Tetszett a holland hagyományok, mítoszok, mondák megjelenése a történetben. A kicsit misztikus elemek. 

Aelka korán elveszítette a szüleit, édesanyja nővére vette magához és mintha édeslánya volna úgy nevelte. Nagynénje és nagybátya mellett a lányt szolgák sora segítette, támogatta. A környezete elfogadja, hogy ez a tündérlány gyakran magának való. Aztán egy szép délutánon Aelka találkozik egy idegennel, akit első perctől közel érez magához. Szentül hiszi, hogy, őket egymásnak szánja az ég vagy az istenek. Tetszett, hogy eddig a pontig megismertem Aelka mútját, gyerekkorát innentől pedig Jan története is feltárult előttem. Az ifjú néma festő jelene érdekes, igaz történeteket rejtett. De vajon annak a hihetetlen délutánnak és estének, amit a két főszereplő együtt tölt mi lesz a következménye?

Nagyon szerettem a könyv hangulatát. Az egyik kedvenc olvasmányom lett idén.

Csak ajánlani tudom ezt a varázslatos történetet!

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

" - A virágok senkit nem bántanak - egyenesedett fel az asszony, elismítva az ágytakarót. - A szegény embernek meg egyebe sincs, mint a babonái. Kívánom a kisasszonynak, soha ne tudja meg, milyen érzés, amikor csak az ad reményt, mert már Istennek is hiába könyörög! " ( 9. oldal)

" Azon csak később töprengett el, milyen hatalma van egy festőnek: képes halhatatlanná tenni a modelljét, főleg ha nemcsak az arc vonásait örökíti meg, hanem a lelkét is. " (15. oldal) 

"Ha valamit megtanultam hosszú életem során, akkor azt, hogy a lélek öröme és a lélek fájdalma egyvalamiben hasonlít. Mind a kettő elmúlik. " (208 oldal)

"Jantina tévedett, amikor arra tanított, hogy a gonoszt az orbáncfű tartja távol tőlünk. Az árnyakat az életünkből csak a szeretet üzheti el. " (276. oldal)

A könyv adatai:

Kiadó: Jaffa Kiadó

Megjelenés: 2023

Oldalszám: 288

Borító: Somogyi Péter

Tipográfia: Somogyi Dominika

Felelső szerkesztő: Hessky Eszter

Megvásárolható: Jaffa Kiadó

Fülszöveg:

1634, ​Hollandia. A távoli fríz sziget, Vlieland lakói a nyári napforduló megünneplésére készülődnek. Itt találkozik a szentivánéji forgatagban a fiatal lány, Aelke, és Johannes, a festő, aki egy gyerekkori súlyos betegség miatt csak úgy szignálja a képeit: a néma Jan. Mire eljön a hajnal, a lány megtanulja, hogy beszélni lehet szavak nélkül is, ahogyan hallani sem csak a fülével hall az ember. Ám a fiút Amszterdamba, majd Londonba szólítja a munkája, és mire visszatér a szigetre, Aelke már egy gazdag nemesúr felesége.

A leányt férje egy várárokkal körülvett, régi udvarházba viszi haza, ahol fenyegető portrék függnek a falon, és ahol a személyzeten kívül nem lakik más, csak a férfi zárkózott édesanyja. Aelke maga is súlyos titkokat őriz, és ha boldogulni akar új környezetében, nagyon hamar fel kell nőnie. Amikor a véletlen újra összehozza Jannal, a lányban felébred a gyanú, hogy a sorsát ismeretlen erők alakítják. De ki lehet az, aki átvette az irányítást az élete fölött? És vajon mi a célja?

MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A holland aranykorban játszódó Szentjánosfű a tizenegyedik könyve.