Amy Harmon: Az ismeretlen kedves

 

Kedves Olvasó!

Nagyon szépen köszönöm Bálint Rékának és a Libri Kiadónak a lehetőséget!

"Képtelen meghalni, kit szeretnek,

mert a szerelem örök élet."

Emily Dickinson

Amy Harmon az egyik kedvenc írónőm. Eddig mindegyik magyarul megjelent könyvét elolvastam és nagyon szerettem. Természetesen a fordítónak is óriási szerepe volt abban, hogy ezek a könyvek ennyire magával ragadtak. A nyelvezet, a fantasztikus mondatok és történet vezetése, ahogy a történelmet beleszővi mindegyik könyvébe egyszerűen elképeszt.

Az ismeretlen kedves című könyvével most a szesztilalom utáni időbe, valamint a második világháború előtti feszült időszakba kalauzolja az olvasókat. Kingsbury Run őrült Mészáros néven elhíresült sorozatgyilkos utáni hajsza kellősközepébe csöppentem. A gyilkos módszereiről, az áldozatok szörnyű állapotáról részletes leírásokat ad az írónő. Maga az üldözés úgy tűnt sose ér véget, mert egy gyilkos aki olyan embereket öl és csonkít meg, akiknek nincs hozzátartozójuk, szeretteik, barátaik akik keresnék, nehézzé tette a rendőrségnek az áldozatok azonosítását. Ha nem tudják kik az áldozatok, nem tudják megismerni az utolsó óráikat, akkor magát a gyilkosságot, a gyilkosság helyszínét sem tudják felvázolni, érkezhet a kérdés mégis hogyan tudják elkapni az őrült Mészárost? Nos a választ erre nem adhatom meg, de az biztos, hogy az írónő fordulatos történettel fedi fel eme szörnyű időszakát Cleveland-nek. 

A szereplőket nagyon gyorsan a szívembe zártam és csak remélni tudom, hogy egyszer még Amy Harmon visszatér Dani és Malone történetéhez. Izgalmas, fordulatos, romantikus, helyenként humoros és egy csipetnyi misztikum is szerepelt kötetben. Ahogy az előző könyvei, úgy ez is azonnal magával ragadott. 

Imádom, hogy az írónő a kötetei végén elárulja az olvasóknak hogyan indult el a történet felépítésében, melyik elemek, szereplők voltak valósak, és hol élt az írói szabadságával. 

A borító ismét elnyerte a tetszésemet. 

Csak ajánlani tudom!

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"A halál könyörtelen. Annyira könyörtelen! Senkit sem ismert, aki onnan visszatért volna. A lélek gyorsan elszáll. Ha van is lélek - vagy legyen bármi is az a furcsa jelenség, amit tudatnak hívnak -, nem marad a testtel. Elillan. És a szürke arcú, bűzös halál azonnal magának követeli a testet." (17.oldal)

"- Ne kötekedj velem, Charles! Nekünk közös múltunk van. És igen, Charlesnak foglak hívni. A Charlie-t kinőtted." (61. oldal)

"- Senkit sem érdekelnek ezek az emberek... vagy a történetük - tette még hozzá. 

- Igen. Nos... mindenkinek megvan a feje. Az újságokat manapság már csak ez érdekli. Én arra lennék kíváncsi, hogy maga miért törődik velük? 

- Nem tudom. Talán... mert megtehetem. Ismeretlenekkel nehéz törődni. 

- És maga ismeri őket? 

- Annyira ismerem őket, amennyire lehet - vonta meg a vállát. 

Ez elhallgattatta a férfit. Majdnem meg is torpant. Mennyire szomorú ismeretlennek lenni." (131.oldal)

"- Nem érdekel John Philip Sousa meg a katonazenekarok, de izgatott leszek a vihar hangjaitól. Isten cintányérja, mondta mindig apán - tette hozzá Malone. 

- Kitűnő! - tapsikolt Lenka. - Még valami? 

- Szeretem az üres templomot és a nagy kutyákat. A kicsiket nem. A patkányokra emlékeztetnek, és azokat nem szeretem. A barna szempárt jobban kedvelem, mint a kéket, de ha mindkettőben lehet egy-egy, az még jobb. 

- Istenem! - kommentálta Lenka, és Dani érezte, hogy elvörösödik. A férfi bókolt neki, de az arca teljesen komoly maradt." (149.oldal)

"- A férjem harminc évvel volt idősebb nálam - mondta Lenka. 

Malone megint félrenyelt. Lenka megjegyzése félreérthetetlen volt.

- Az isten szerelmére, Mr. Malone! - dorgálta meg az asszony. - Lassabban egyen! Élvezze az ételt!" (157.oldal)

"Nem, a gyilkosság nem az áldozatkoról szólt. Malone meg volt róla győződve, hogy a gyilkosságok magáról a gyilkosról szólnak." (166. oldal)

"- Túl lágy a szíve, Dani Flanagan. 

- Hmm. Talán így van. De az is lehet, hogy a maga szíve túl kemény. - Halványan elmosolyodott, hogy elvegye a szavai élét. - Az az igazság, hogy minél keményebbek vagyunk annál könnyebben törünk össze. Szükség van némi lágyságra, hogy álljuk az élet csapásait." (246. oldal)

"Amikor minden választás rossz, csakis rosszul választhat az ember." (416. oldal)

"Mint oly sokszor megesik e történelmi utazások során, a történelem szomorúsága gyakran letaglóz, és azon tűnődöm, hogyan szolgáljak boldog véggel az olvasóim számára - vagy legalábbis a vég érzetével -, amikor a történelem zavaros, kíméletlen és gyakran szomorú. Ami feltűnik számomra az olyan emberekkel kapcsolatban, mint Eliot Ness, az az, hogy jó ember volt. Nem tökéletes. Semmiképpen sem. De jó. Próbálkozott. Jobbá akarta tenni a világot. Helyesen akart cselekedni, és annak ellenére, hogy voltak hibái és önző ambíciói, nem azok irányították. Talán ettől válnak a hétköznapi emberek hősökké." (A szerző megjegyzése, 499.oldal)

A könyv adatai:

Kiadó:                         Libri Kiadó

Megjelenés:                   2023

Oldalszám:                   508

Fordító:                     Bosnyák Gabriella

Borítóterv:                 Oláh Gábor

Megvásárolható:           Libri Kiadó

Fülszöveg:

1938 ​- Néhány évvel vagyunk a szesztilalom és a nagy gazdasági világválság után. Az amerikai nagyvárosokban, így Clevelandben is emberek százezrei szegényedtek el. A nincstelenek között ráadásul brutális sorozatgyilkos szedi áldozatait. A város biztonságáért felelős Eliot Ness egykori szövetségi ügynök nem jut előrébb a nyomozással, így megkeresi régi barátját, Michael Malone-t, hogy segítsen kézre keríteni a tettest. Néhány évvel azelőtt Al Caponét is sikerült rács mögé juttatniuk, így bízik benne, hogy ezúttal is elkapják a tettest.

Malone szobát bérel Clevelandben, és beleveti magát a munkába, ám az adatgyűjtés és a jelentések elemzése nem sok eredménnyel kecsegtetnek. A kilátástalan helyzetben azonban nem várt helyről érkezik segítség: Malone rájön, hogy a fiatal varrónőnek, akitől a szobát bérli, különleges képessége van. Dani Flanagan egyfajta hatodik érzék, különleges intuíció birtokosa: a ruhadarabok, amelyeket megérint, „beszélnek” hozzá, fontos információkat mesélnek számára egykori viselőjükről.

Vajon ez segíthet a gyilkossági ügy megoldásában? Dani és Malone sötét titkokkal szembesülnek, és versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a Kingsbury Run őrült Mészárosát, mielőtt ők lesznek a következő áldozatok…

Amy Harmon kötete egyszerre izgalmas detektívregény és romantikus történet, amelyben végig izgulhatunk a szereplők sikeréért és azért, hogy ne csak az elkövető kilétére derüljön fény, de Dani és Malone is egymásra találjanak.

2021. december

Bauer Barbara: Az aranyműves fia

Kedves Olvasó!

Nagyon szépen köszönöm a Jaffa Kiadónak és Mörk Leonórának a lehetőséget, hogy elolvashattam ezt az érdekes, misztikus könyvet!

Nagyon szeretem Bauer Barbara regényeit, mivel a múltba repítenek és tudásra is szert tehetek olvasás közben. Ebben a könyvben viszont a történelmi tényeknél, az emberi sorsoknál több szerepelt. 

A lapokon megelevenedik Dalnok Erika és Szentesi Zoltán tragédiái, melyek a történet során végül keresztezik egymást. Erika kevesebb mint egy évvel a történet kezdete előtt elveszítette szeretett férjét, gyászában munkájába temetkezik. Zoltán fiatalon hirtelen veszítette el az édesapját, amit még felnőtt korában sem képes feldolgozni. A regényt ekét szomorú múltú szereplő fűzi össze, ők a főszereplők. Ugyanakkor a misztikus részében a Szent Korona legendája elevenedik meg. Daru és az édesapja Ákus elvállásának fájdalma, több mint a könyv feléig végig követi a szereplőket. Zoltán és Daru mind a ketten bár más körülmények között, több ezer éves távolságban, de ugyanúgy megtapasztalják az apukájuk hiányát. Kettejük és Ákus szemén keresztül láthatja az olvasó hogyan készült el a Szent Korona. A könyv fennmaradó részében a misztikus elemekben gazdag, a korona hiányzó részére vonatkozó keresés zajlott. 

Örültem annak, ahogy lezárult ez a könyv, annyira szép, hogy ezt a regényt Bauer Barbara a férjének, a szerelmével együtt írta. 

Az írónő írásmódja itt is azonnal magával ragadott, ugyanakkor a vége felé már soknak éreztem a misztikumokat, a véletlen egybeeséseket. 

Bár nem Etyeken játszódott a történet, mégis Barbara szép leírásainak köszönhetően mindig úgy éreztem, mintha a szereplők mellett én is ott lennék a helyszíneken. 

Kerek történet, érdekes karakterek, misztikum, szerelem, történelem mind ebben a könyvben megtalálható és örülök, hogy most már egyre bővül a gyűjteményem. Remélem jövőre az írónő többi könyvét is el tudom majd olvasni. 😊

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (4,5/5)

Idézetek: 

"Igazi bölcsész, irodalmár, aki éppen azokat az intellektuális csemegéket szerette, amelyekből egy kiadó biztosan nem tud megélni. Viszont idejekorán felismerte, hogy ha ínyenc akar maradni, és az ízlését meg akarja mutatni annak a néhány száz irodalmi gourmet-nak, akik hasonlóképpen gondokodnak, mint ő, akkor bizony ki kell szolgálni - ahogy fogalmaz - a nyaraláskor a televíziós szappanoperákat könyvre cserélő háziasszonyokat is."

"Valahogy minid úgy éreztem, ha vele beszélgetek, résen kell lennem. Folyton kevesebbet mondott, mint amire utalt."

"Az operát különösen nem szerette. Azt mondják, ezt a műfajt az érti igazán, aki képes látni a zenét. Zoltán nem látta. Ahogy szerinte az anyja sem. Talán az apja igen. Ő mindig csukott szemmel merült el a muzsikában, és az egész teste figyelt a lüktetésre, minden egyes ütemre és minden egyes képre, amit a zene vetített elé. Az anyja ezeket a képeket kereste."

"- Sosem tudhatod, meddig tart. Meddig tart az élet, meddig tart a szerelem - lépett hátrébb, miközben mélyen a szemembe nézett. Komoly volt, és a hátamon a hideg futkosott. - Nem akarok folyton várni a megfelelő alkalomra, amikor a megfelelő alkalom itt van. Itt és most. Nem holnap, vagy a jövő héten vagy a jövő hónapban, amiről azt sem tudod, lesz-e egyáltalán. 
- Miért ne lenne? - makacskodtam. 
- Mert csak a most a biztos. A következő pillanat csak megjósolható - hajolt közelebb, és hogy mondandójának élét elvegye, az utolsó szavakat úgy mondta, mintha varázsolna közben, és nevetett."

"Daru életében a hangok többet jelentettek, mint máséban a képek. Hangok, amiket nemcsak a fülében hallott, hanem a bőrén érzett, a szemhéján várt, amit ízlelt, tapintott, vagy talán nem tudta, honnan érkeznek. Nem csak a madarak dalát ismerte. Másként szólt a lépés, ha az anyja közeledett, másként, amikor az apja. Szerette a fény táncát, a sötétség ölelését, az együttlét sűrűségét. Ismerte az összes fa melegét, az arany hűs tapintását, a kövek keménységét. Íze volt a félelemnek, vibrált a fájdalom, remegett a bizonytalanság. Dallama volt a szélnek, hangjátéka a patak vizének. Darut nem lehetett becsapni."

"- A liliom volt a kedvenc virága. Én is mindig azt kaptam tőle.
- Hit, erő, szeretet.
Erika döbbenten nézett a férfira.
- Igen, ezt mondta ő is. A liliom három szirma ezt szimbolizálja."

"Azt is mondta, hogy a gondolataimért se legyen soha lelkiismeret-furdalásom. Legalább magam előtt vállaljam mindig őket. Legyen az harag vagy valami szégyenletesnek hitt elképzelés, engedjem kibontakozni. Éljem meg, de aztán eresszem el. Ha elfojtom, azzal nem oldozom fel. Ha szembenézek vele, akkor el tudom dönteni, mi legyen a sorsa."

"(...) Évszázadok hagyománya, ami apáról fiúra szállt, hőstettek és botlások, nyertes és vesztes csaták, virágzás és hanyatlás, költészet, muzsika, ízek és - felnevetett - imák. Lehet, hogy kis ország vagyunk, lehet, hogy nem vagyunk sokan. De a miénk Ady, Feszty Árpád vagy Kodály. Itt élt Deák és Kossuth. Nekünk mondta Berzsenyi, hogy "Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat", és írta Eszterházy, hogy "A kokárda helye a szív fölött van kijelölve". Nekünk van nemzeti Egerünk, és legyőzhetetlen Csodakancánk. Nekünk írt mesét Benedek Elek. A mi földünket védte Zrínyi, Hunyadi és Dobó."

"- Nem az a fontos, hogy hol van az országhatár, nem a vallás vagy politikai nézet határozza meg, hogy kik vagyunk. Hogy ki a magyar, az itt dől el - tette Zoltán a szívére a kezét. - Élhetsz bárhol, tarthatsz bármerre, ha a hátadat képes vagy a másik hátának vetve küzdeni, ha büszke vagy arra, ahonnan jöttél, ha óvod, amit az őseid örökül hagytak, ha hagyod, hogy a káprázat aranykupolája feletted legyen, akkor tudod, hogy ki vagy. - Zoltán a pulpitushoz lépett, leakasztotta a szelencét és magasra emelte. - Legyen itt, legyen a Szent Koronán, vagy legyen bárhol a világban. Lehet egy kavics, vagy maga a liliomos kereszt. A hit, az erő és a szeretet önökben van. Köszönöm a figyelmüket!"

Fülszöveg:

Dalnok ​Erika szerkesztőként dolgozik egy könyvkiadóban. Férjét néhány hónapja veszítette el, és most a munkájába menekül. Egy nap különös kéziratra bukkan, amely azonnal megragadja a képzeletét, s némi fáradsággal sikerül is kiderítenie az álnéven beküldött írás szerzőjének kilétét. A neves történész azonban már nem él, így Erika az özvegyét és a fiát keresi fel, hogy engedélyt kérjen a kiadásra. Ám a mű nem teljes: a messzi múltban játszódó, különös, sejtelmes mesének csak az első része készült el. Hiányzik a mese vége, a magyar Szent Korona elkészítésével megbízott aranyműves fiának története.

Amikor Erika megtudja, hogy a szerző fia, Szentesi Zoltán a jogi diploma megszerzése után kitanulta az ötvösmesterséget is, megpróbálja rávenni, hogy írja meg a fiú történetét. Fejezze be ő azt a mesét, amelyet annak idején az édesapja mondott esténként az ötéves Zolikának. Ám a férfi, aki még mindig úgy érzi, fiatalon elhunyt apja cserben hagyta és elárulta őt, nem akar kötélnek állni. Pedig ő maga is éppen azzal a tűzzománc képpel vesződik, amelyikkel apja meséjének hőse a világtól elzárt kolostorban. És úgy is él, akár egy szerzetes. Ideje nagy részét a munkaasztalánál tölti, megszállottan dolgozik, ám Szent Bertalan portréja minden igyekezete és mesterségbeli tudása ellenére csak nem készül el.

Vajon Zoltán a csalódottságon, haragon túllépve, a megbocsátás és a szerelem erejével képes lesz befejezni a szent portréját, és megírni a mese végét? Visszatalálhat-e az édesapjához úgy, ahogyan az 1500 évvel ezelőtti történet kisfiú hőse? És vajon Erika el tudja engedni a múlt fájóan szép, bénító emlékeit, hogy újrakezdhesse az életét másvalakinek az oldalán?

BAUER BARBARA misztikus elemekkel gazdagított, finoman hangolt új regénye apa és fia története a jelenben, illetve a mesék, legendák ködébe vesző távoli múltban. Négy, keresztutakkal és tévelygésekkel sújtott élet históriája, amely az elszakadásról és az újbóli egymásra találásról szól. A folytonosságról, az apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre hagyományozott örökségről: a hit, erő, szeretet hármas parancsáról, amelynél nincs nagyobb hatalom.

2021. március

Holly Black: The Queen of Nothing - A semmi királynője

Kedves Olvasó!

Hajnal kettőig tartott, de elolvastam A semmi királynőjét. Szerintem ez az időpont nálam nagyon jól szimbolizálja mennyire megszerettem ezt a trilógiát. 😀

Ahogy az előző kettő kötetben, úgy itt is rengeteg fordulat, meglepetés várja az olvasót, de végre igazi szerelem is. 

Jude-ban továbbra sem csalódtam, harcias, makacs, okos, védelmező maradt. Még egy kicsivel több Cardan-t is kaphat az olvasó, aminek nagyon megörültem. Taryn meglepett és bár sosem lesz a kedvencem, a végére elfogadtam és boldog befejezést kívántam neki is. Vivi és Heather viszonya nekem tetszett, főleg, ahogy ebben a kötetben alakult. 

Elég erős függővéggel zárult az előző kötet, ami belátom annyira nem tetszett, de A semmi királynőjének a záró rész miatt megbocsátottam Cardan-nak. Mind az epilógus, mind a bónusz rész nagyon tetszett, végig mosolyogtam. 

Nagyon várom, hogy lefordítsák a How the King of Elfhame Learned to Hate Stories! Úgy érzem még nem tudom elengedni ezt a történetet, még többre vágyom belőle! 

Lenyűgözött, rabul ejtett és elvarázsolt ez a trilógia. Első perctől fogva a kedvencem lett és ez nem is változott. Az írónő részletgazdagon jeleníti meg Tündérföldét, magukat a szereplőket, a történetek tökéletesen kidolgozottak. A borítókért pedig oda meg vissza vagyok, ahogy utalnak a történetre, művésziek, gyönyörűek. 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Spoileres Idézetek: 

"Szép estét, felség, te áruló varangy!" 

"– Olyan régóta élünk már páncélban, te meg én. És már nem vagyok benne biztos, hogy képesek vagyunk megszabadulni tőle.

– Egy újabb talány? – kérdezem. – Ha megválaszolom, megcsókolsz újra?

– Ha azt szeretnéd." 

"-Ez az én szobám! – Tiltakozott Cardan sértetten. – Az én feleségem!

-Igen, ezt már hallottuk párszor – felelte Bomba. – De ki fogom szedni a varratait, és gondolom, nem szeretné végignézni.

-Nem is tudom – szúrom közbe. – Talán szeretné hallani, ahogy sikítok.

-Szeretném – helyeselt Cardan, de azért felállt. -És egy nap talán fogom is." 

"Szívem mégis ott pihen veled a halandók világának különös földjén, ahogy a Mélytenger hideg vizébe is veled tartott." 

"– Annyira unni fogja magát, hogy megpróbálja majd irányítani az életed minden egyes apró részletét –figyelmezteti Taryn. – Vagy megszervezi a szomszédos társasház megszállását." 

"Felemelem a műanyag poharamat.

– A családra!

– És Tündérföldére! – emeli Taryn is a sajátját.

– És a pizzára! – szólal meg Oak.

– És a történetekre! – mondja Heather.

– És az új kezdetekre! – teszi hozzá Vivi.

Cardan elmosolyodik, engem figyel.

– És a mesteri tervekre!"

Fülszöveg:

A ​hatalmat sokkal könnyebb megragadni, mint megtartani.

Jude alaposan megtanulta ezt a leckét, amikor mérhetetlen hatalomért cserébe lemondott a gonosz király, Cardan feletti uralmáról.

Tündérfölde száműzött halandó királynéjaként elveszettnek érzi magát, a semmi királynőjének. Ám megfogadja, hogy mindent visszaszerez, amit elvettek tőle. Az esély kétszínű ikertestvére, a szintén halandó Taryn képében érkezik meg, akinek az élete veszélybe kerül.

Jude kénytelen vállalni a kockázatot, és visszatérni a veszedelmes tündérudvarba, valamint szembenézni a Cardan iránti érzéseivel, hogy megmentse a nővére életét. Csakhogy sok minden megváltozott Elfhonban a távozása óta. Háború közeleg. Jude beférkőzik az ellenséges tábor mélyére, és ő maga is belekeveredik a véres politikai csatározásba.

Amikor egy eddig szunnyadó, ám igen erős átok elszabadul, pánik söpör végig a vidéken, és Jude választani kényszerül a becsvágya és az embersége között…

A levegő népe trilógiájának várva várt, döbbenetes fináléja.

2021. március

Holly Black: The Wicked King - A gonosz király

Kedves Olvasó!

Az első kötet után kíváncsian kezdtem el olvasni A gonosz király című könyvet. Továbbra sem csalódtam az írónőben. 

Ahogy az előző kötetben, úgy itt is úgy éreztem, hogy lassan kerülnek a helyére a darabkák és a legtöbb érdekes, meglepő fordulatok inkább a könyv végén derülnek ki. Te jó ég, ez a zárás után lehetetlen nem rögtön a harmadik kötet után nyúlni! Na, de előtte azért megírom a második kötetről a véleményemet. 😀

Lássuk, Jude továbbra is az egyik kedvenc főszereplőnőm. Harcias, okos és erős egy olyan világban, ahol mindenki csak lenézi. Cardan-t még mindig hiányolom a történetből, bár A gonosz királyban kicsit több szerepet kapott, mégis úgy érzem ennyi belőle még nem elég. 

A legtöbb szereplőről eddig kiderült, hogy nem olyanok, mint hittem, sok árulás és mulatság volt ebben a könyvben is. Egy pillanatig sem unatkoztam. 

Tetszik, hogy a tündérek képtelenek hazudni, mégis szavaikat aszerint használják, ahogy érdekük kívánja. Manipulatívak és hatalomvágyóak. Lenyűgözött, ahogy a világuk felépül, a részletgazdag leírások és az egész történet kidolgozottsága. Csak ajánlani tudom! ❤️

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Minden hegynek van lejtője is, mondta anya mindig apának. Egyike volt azoknak a fura szólásoknak, amikről a felnőttek elvárták, hogy megértse őket, pedig semmi értelmük nem volt, mint a „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” vagy „az éremnek két oldala van”, meg a teljességgel érthetetlen „királynak is szemébe néz a macska”. Most, hogy ő maga is egy magaslaton állt karddal a kezében, valahogy jobban értette a szólást." 

" Tudni akarod, mit tettem, hogy felemeljen? – kérdezem, és közelebb hajolok hozzá, elég közel ahhoz, hogy érezze a leheletem melegét. – Szájon csókoltam, aztán megfenyegettem, hogy megint megcsókolom, ha nem teszi, amit mondok." 

"A saját életedet könnyű kockára tenni, nem igaz? Könnyű megbékélni a veszéllyel. De egy stratéga néha kénytelen mások életével is számolni, még azokéval is, akiket szeret." 

"– Elmesélek egy történetet – mondja Cardan. – Akarod hallani? Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy emberlány, akit elraboltak a tündérek, és ezért megfogadta, elpusztítja őket.

– Hű! – bukik ki belőlem. – Ez aztán tényleg tükrözi, milyen szar uralkodó vagy, ha azt hiszik, az uralmad alatt elpusztulhat Tündérfölde."  

"Hát persze! Nem lehet egyszerű útvesztő. Nem, nyilván ennek is az én dolgomat kell nehezítenie." 

"Azt hallottam , a halandók szerelme nagyon hasonlít a félelemre. Gyorsabban ver a szívetek. Kiélesednek az érzékeitek. Mámoros állapotba kerültök, talán még bele is szédültök. – Rám pillant. – Igaz ez? Rengeteget megmagyarázna a fajtáddal kapcsolatban, ha kiderülne, valóban össze tudjátok keverni a kettőt."

Fülszöveg:

A ​New York Times bestseller The Cruel Prince – A kegyetlen herceg varázslattal és vérszomjjal teli folytatása.

Elég erősnek kell lenned, hogy fáradhatatlanul újra és újra lesújts.

Az első lecke az, hogy erősödj meg.

Miután kiderült a döbbenetes tény, miszerint Oak Tündérfölde örököse, Jude-nak meg kell védenie az öccsét. Ennek érdekében magához láncolta a gonosz királyt, Cardant, akit a háttérből irányít. Tündérfölde folyamatosan változó politikai szövetségei között még akkor is nehéz lenne lavíroznia, ha Cardan mindenben engedelmeskedne neki. Csakhogy a király mindent megtesz annak érdekében, hogy megszégyenítse Jude-ot, és aláássa a hatalmát, hiába nyűgözi le továbbra is a lány.

Amikor egyértelművé válik, hogy egy Jude-hoz közeli személy el akarja őt árulni, és ezáltal veszélybe sodorná nemcsak a saját, hanem az összes szerette életét, Jude kénytelen az áruló után nyomozni – miközben a Cardan iránt érzett bonyolult érzelmeivel is viaskodik –, hogy halandóként magánál tarthassa a hatalmat a tündérvilágban.

Azt hallottam, a halandók szerelme nagyon hasonlít a félelemre.

2021. február

 Holly Black: The Cruel Prince - A kegyetlen herceg

Kedves Olvasó!

Egy igazán érdekes olvasmányt fejeztem be nem rég. 

A történet rögtön egy kegyetlen gyilkossággal kezdődik, ami engem nagyon meglepett. Később sem fukarkodott az írónő a brutális, meglepő és fordulatos eseményekkel. Tetszett, hogy Holly Black keverte a modern emberi világot egy teljesen új fajta tündér világgal. 

Jude, a főszereplőnő szemszögéből olvashatja az olvasó a könyvet, pont ezért egyedül az ő gondolatai és tettei kapnak értelmet. Na nem mindig azonnal, de a könyv végére összeállnak a darabkák. Cardan személyiségéről, a történetéről még olvastam volna, igazából az egész regényben úgy éreztem alig kapott az olvasó belőle valamit, meg- és kiismerni lehetetlen volt ennyiből. Pont ezért nagyon várom, hátha kiderülnek a titkai a következő könyvekben. Taryn, Jude ikertestvére számomra cseppet sem lett szimpatikus, a testvéri szeretet sem éreztem rajta. Madoc lett az a szereplő, akiről nem tudom eldönteni, hogy megkedveltem vagy sem. 

A kíváncsiságomat felkeltette ez a sorozat, így ahogy végeztem az első kötettel már kezdtem is a másodikat. Gyönyörűek a borítók, a világa szépen kidolgozott, a szereplők pedig érdekesek. 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5) 

Idézetek:  

"Ettől még nem kedvelem őt jobban, de most először valódinak tűnik. Nem jónak, csak valóságosnak."

"Éhes vagyok, jövök rá, ám túlságosan rosszul vagyok ahhoz, hogy egyek. Ilyen, amikor összetörik az ember szíve?"

"-Mi van rajta?-kíváncsiskodik a lány.-Talán „Az út, amit jó mókának ígértél a barátnődnek, szokás szerint vérontásban végződött”.
-Az áll rajta, hogy „A cipőd boldoggá tesz ma”-feleli Roiben szárazon, majd odacsúsztatja a papírfecnit a lánynak, hogy ő is elolvashassa.
A lány lepillant bőrcsizmájára. Vállat von, az ajkára halovány mosoly kúszik."

"Cardan kinyújtja a kezét, és mivel Tündérföldén nőttem fel, nem sikkantok fel ijedtemben, amikor az ajtó szeme kinyílik.
– Hercegem – üdvözli Cardant.
– Ajtóm – feleli Cardan.
A mosolyából szeretet, az ismerősség melege árad. Bizarr, hogy a szokásos, ellenszenves bűverejét most nem gonoszságra használja.
– Üdvöz légy, kerülj beljebb! – nyílik ki az ajtó."

"Korábban nem tudtam, milyen messzire mennék el. Most megvan a válasz. Ameddig csak szükséges. Még jóval tovább is."

Fülszöveg:

Persze hogy olyan akarok lenni, mint ők. Gyönyörűek, égi tűzben kovácsolt pengék. Örökké élnek. És Cardan közülük a leglenyűgözőbb. Őt gyűlölöm legjobban. Annyira gyűlölöm, hogy néha még levegőt venni is elfelejtek, amikor őt nézem.

Egy szörnyű reggelen Jude és a nővérei végignézik, ahogy lemészárolják a szüleiket. A félelmetes gyilkos mindhárom lányt elrabolja, és Tündérföldére, a nagykirály udvarába viszi. Jude-ot csúfolják és kínozzák a halandósága miatt, és hamarosan rádöbben, ahhoz, hogy életben maradjon ebben a kiszámíthatatlan, veszélyes új világban, éppolyan okosnak, agyafúrtnak és hamisnak kell lennie, mint maguknak a tündéreknek.

Csakhogy a hatalomhoz vezető lépcsőfokokat sötét árnyak és árulás lengi körbe. Ráadásul szembe kell néznie a dühítő, arrogáns, ám karizmatikus Cardan herceggel. A lehető legóvatosabban kell eljárnia.

A bestsellerszerző Holly Black magával ragadó, a szó minden értelmében varázslatos új YA regénye.

Hagyd, hogy elbűvöljön!

2021. február

 Stephanie Garber: Caraval

Kedves Olvasó!

Már tavaly beszereztem ezt a könyvet, de valahogy mindig valamelyik másik könyvem került elé az olvasási listámon. Lehet, hogy sokkal tovább húztam volna a többi rész beszerzését (bár nagy hiba lett volna 😉), ha nem olvastam volna Moly.hu-n, hogy a kötetek mostantól már csak puha kötéssel kerülnek ki a nyomdából. Én pedig lássuk be, erre érzékeny vagyok, ha már az első kötet kemény fedeles borítóval van meg, akkor a többi is úgy legyen.😀 Egy szó, mint száz, rögtön beszereztem a második és harmadik kötetet, utána pedig bele is vetettem magam a történetbe. 

"Soha ne feledd: ez az egész csak játék!"

Na persze! Ahogy Scarlett sem tudott különbséget tenni valóság és a játék között, úgy nekem sem sikerült. Azonnal beszippantott a könyv világa, és izgatottan olvastam az oldalakat egymás után. Az írónő csodálatos, misztikus és varázslatos világot teremtett, aminek az olvasó könnyen a rabja lehet. Nagyon tetszett, ahogy a színekhez társított leírásokat, érzéseket, sokkal különlegesebbé tették a történetet. Scarlett ruhája, ahogy külön életet élt, mégis a viselője hangulatához igazodott felkeltette a kíváncsiságomat, ha lehetne, biztos kipróbálnám. 

A szereplők közül hamar megkedveltem Scarlett-et és Julian-t, tetszett a párosuk és a titkok amik végül kiderültek. Sajnos Tella karaktere ebben a kötetben még nem annyira  jött át nekem. Legend alakjára már nagyon kíváncsi vagyok, így, ahogy befejeztem ennek a könyvnek az olvasását rögtön nyúltam is a második kötet után. 

Fordulatban és sejtelmes titkokban gazdag könyv. Csak ajánlani tudom! ❤️

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Sok mindent lehet a Caravalról hallani, de semmiféle szóbeszéd nem ér fel a valósággal. A Caraval jóval több, mint holmi játék vagy színielőadás. Leginkább varázslat, amit az ember már nem is igen remél fellelni ezen a világon – (...)" 

– Ha hátat fordítasz nekem, mindketten nyugodtan átöltözhetünk – javasolta végül a fiúnak.– Mindketten nyugodtan átöltözhetünk úgy is, ha szembe fordulunk egymással – Julian hangjában nevetés bujkált." 

"Amint Te sorsnak gondolsz, az csak a múltra vonatkozik. A jövőnk csak annyira megjósolható, amennyiben mi magunk, mint e világ teremtményei, előre meghatározhatóak vagyunk. Gondolj a macskára meg az egérre. A macska ahányszor meglát egy egeret, mindig a nyomába ered, és addig üldözi, míg el nem kapja. Hacsak nem jön valami nagyobb állat, netán kutya, amelyik elkergeti a macskát. Nagyjából mi is így működünk. A jövő tudja mire áhítozunk, de ezt a célt csak addig űzzük, míg nem áll valami sokkal nagyobb az utunkba, ami elriaszt tőle." 

"A szerelem dús rubinvörösébe, ami a játék során tört föl benne, a sértettség és csalódás indigókékje keveredett, amitől minden, ha csak halványan is, de lila árnyalatban kezdett játszani Scarlett szeme előtt." 

"Mindig magadhoz rántasz, ahányszor csak attól tartasz, hogy elveszíthetsz, de amint túl közel kerülök hozzád, megint ellöksz." 

"Te mindig csak azt nézed, mit veszíthetsz, azt sosem, hogy mit nyerhetsz? Vannak dolgok, amiket bármi áron érdemes megszerezni." 

"(…) egyetlenegyszer az életben mindenki kívánhat valami lehetetlent, és ha az illető ezt az egyet mindennél jobban akarja, s ha szerezni tud némi varázserőt is hozzá támaszul, akkor teljesül a kívánsága."

Fülszöveg:

Scarlett ​Dragna eddig még egyetlen napot sem töltött távol attól a kicsi szigettől, ahol ő és a húga, Tella, hatalmaskodó, kegyetlen apjuk keze alatt felnövekedtek. A történet azzal indul, hogy az apa házasságra kényszerítené Scarlettet, ami egyszeriben véget vetne a lány hosszú évek óta tartó álmodozásának a messzi szigeten zajló Caravalról, a földkerekség legvarázslatosabb előadásáról, amelynek közönsége szintén a játék résztvevőjévé válhat.

Azonban épp ebben az évben végül megérkezik a várva várt meghívó, amiről Scarlett annyit álmodozott. Tella elhatározza, hogy elmegy a Caravalra, és egy titokzatos matrózzal elraboltatja Scarlettet is. Csakhogy amint odaérnek, kiderül, hogy Tella eltűnt: az ő elrablója a Caraval ördögien mesteri szervezője, Legend. Scarlett hamarosan megérti, hogy a húga az idei Caraval kulcsfigurája, az egész játék körülötte forog: az lesz a győztes, aki Tellát megtalálja.

Scarlett többször is végighallgatja a figyelmeztetést: bármi is történjék a Caraval során, az mind csak a fantasztikusan kidolgozott előadás része, de ő, szegény, még be se lépett, máris bábuként kezd lépkedni a mágia és a szívfájdító szerelem sakktábláján. Hanem akármi is a Caraval, valóság vagy sem, neki mindenképp meg kell találnia a húgát, mielőtt véget érne a játék utolsó, ötödik éjszakája, máskülönben a beinduló veszélyes dominóhatásra Tella örökre eltűnik a világból.

Isten hozott, légy üdvözölve a Caravalban! De légy óvatos, nehogy túl messzire röpítsen a képzeleted!

2020. március

 Edgar Allen Poe: A fekete macska

Kedves Olvasó!

A 2020 áprilisa és májusa nekem főként az érettségiről szólt, ezért az irodalom tételeimben megjelenő könyveket újra olvastam. Április a krimi tételé volt. Már korábban is szerettem volna Edgar Allan Poe-tól olvasni, főleg mióta rátaláltam a Helikon zsebkönyvekre. Ez a kiskönyv novella válogatásokból áll. Edgar Allan Poe brutálisan ír. A detektívregények előfutáraként megjelenik Dupin is a második, illetve az utolsó részben. Tetszett, ahogy elemezte a történéseket, perszer a brutalitás ezekben a történetekben sem hiányzott. 

Maga A fekete macska egy történet, ami arról szól, hogy egy tisztességes férfi miután alkoholista lesz, hogyan csúszik le és lesz egyre szadistább. Bántja szegény fekete macskát, majd a feleségét is. Az olvasó a gyilkosságot a gyilkos férfi szemén át követi. 

Ezek a történetek mind kegyetlenek és brutálisak, felkavarják az olvasót. Mégis klasszikussá váltak és a krimik alapjait képzik. Azoknak ajánlom ezt a könyvet elolvasni, akik szeretik a krimit és kicsit filozofikus történeteket, de nem okoz problémát, hogy gyakran az elkövető szemén keresztül látják az eseményeket. 

Értékelésem: ✯✯✯✯⭐

                              (4,5/5)

Fülszöveg:

Edgar Allan Poe új műfajt teremtett: joggal tekinthetjük őt a krimi atyjának, s művei egyik főhősét, C. Auguste Dupin-t a világirodalom detektívjei előfutárának. Poe novellái több mint másfél évszázaddal az írásuk után is hátborzongatóan izgalmasak. Misztikus rém)történetekkel, titokzatos (bűn)esetekkel találkozunk műveiben, s a sci-fi irodalom egyik első alkotóját is tisztelhetjük benne.

„Poe műveiből egy új irodalom fejlődött ki… Hol voltak a detektívtörténetek, míg Poe nem lehelt életet beléjük?”
Sir Arthur Conan Doyle

2019. június

 Szerb Antal: A Pendragon legenda

Kedves Olvasó!

2019-ben azt írtam erről a könyvről, hogy kihagyhatatlan, ezzel a mai napig egyetértek. Szerb Antal nagyon szépen írt és a jövőben szeretném az összes könyvét beszerezni. Ami sajnos eléggé nehézzé vált, ugyanis több regényét régen adták ki és azóta a kiadók nem nyomtatták után, a boltokban pedig már nem vehetőek meg. Azért még reménykedem, hogy valamelyik kiadó újra kiadja az egész életművet gyönyörű borítókkal. 

A Pendragon legenda számomra egy nagyon meglepő könyv volt. Amikor végeztem vele egyszerűen nem tudtam, eldönteni mennyi csillagot adjak rá. Az eleje nagyon tetszett, magával ragadó, gördülékeny történet volt. A főszereplő egy fiatal magyar férfi, aki az angol misztikumok után kutat, így hamar Angliában és Walesben követhetjük nyomon az utazását, kutatását. Azonban nekem a vége felé már túl sok volt a misztikus jelent, főleg a befejezése a történetnek. Valahogy nem ezt a befejezést vártam volna Szerb Antaltól. Ugyanakkor ez a könyv kicsit ki is pardizálja az úri angolokat, akik fogékonyak mindenféle misztikus történetre. Szépirodalmi nyelven megírt kicsit ponyvaregény. 

A szereplők sok félek és érdekes karakterek. Egyszer az életben érdemes elolvasni. Amint meglesz a Szerb Antal gyűjteményem ezt a könyvet újra el szeretném olvasni, hátha több év távlatából megváltozik a véleményem. 

Értékelésem: ✯✯✯✯ ⋆

                              (4,5/5)

Fülszöveg:

Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal.
Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.
A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

2019. március

 Szerb Antal: Utas és Holdvilág

Kedves Olvasó! 

Üdvözöllek újra az oldalamon!

A képen láthatod a 2019-es márciusi olvasmányaimat, de most csak 2 bejegyzést szeretnék neki szánni, ugyanis 2020-ban az egész Off-campus és Him sorozatot újra olvasom, így majd, amikor az sorra kerül akkor írok ezekről a könyvekről. 😊

Akkor most essünk is neki Szerb Antal Utas és Holdvilág című könyvének. Amikor ezt a regényt olvastam még szakgimnáziumba jártam és az akkori osztályfőnökömnek az egyik kedvenc könyve volt. Az egyik legjobb tanárnőm volt, akitől nagyon sok mindent tanultam, így természetesen próbáltam az eseményekre fókuszálni, jobban, mint bármilyen más könyv esetében. Bár így is mondott új információkat a könyvről, az eseményekről és a szereplőkről.😂 

Nagyon tetszett, ahogy Szerb Antal elvezetett az olasz sikátorokba, nem próbálta a legszebb arcát mutatni annak az országnak. A történet és a szereplők is összetettek, komplexek. Ez az a történet, amiről hosszasan lehet írni, hiszen bemutatja Mihály, a főszereplő fiatalkorát, felnőtté válását. Bár az egész könyvből az sugárzott, hogy ennek a fiúnak nem sikerült felnőtté válnia. Megmarad kamasznak, aki nem találja a helyét a világban és bár a házassága előre lépés lenne a felnőttvilágba, ő inkább ez elől is "elfut" vagy inkább lemarad a vonatról.  

Az Ulpius-háznál csak meresztettem a szememet. Meglepő és megdöbbentő volt, ami abban az elvont, csodákkal és fájdalommal teli házban történt. Ulpius Évát nem tudtam megkedvelni, úgy láttam a kapcsolatukat, hogy mind Tamás (a testvére), mind Mihály a lánytól függött és az ő kénye, kedve szerint cselekedtek. És ezt a helyzetet Éva ki is használta. 

Úgy éreztem Ulpius Évának az ellentéte Erzsi volt, Mihály újdonsült felesége. Erzsi volt férje imádta a nőt, annyira, hogy levelet írt Mihálynak, arról, hogy mit és hogyan csináljon a feleségével 😵. És ha szükséges a nő kényelme érdekében akár pénzt is ad az exférj az újnak. Erzsi nem rendelkezett akkora akaraterővel, mint Éva, bár a férfiak mind a két nőt körül rajongták. Mégis Erzsi aszerint cselekedik, ahogy a szülei, a társadalom elvárja, míg Éva nem hajlik meg mások akarata előtt. 

Sok más eseményt, szereplőt ki lehetne emelni még, de egyenlőre ennyit írok le. Szerb Antal egy zseni volt és biztos vagyok benne, hogy ha tovább élhetett volna megreformálta volna a magyar oktatást. Az írónak sok más kitűnő könyve megjelent, de zsidó származása miatt munkaszolgálatra kötelezték, majd (bár ellentmondásos leírások vannak a halála körülményéről) állítólag nyilas suhancok félig agyonverték, 1945-ben Balf-ban ennek következtében meghalt. 

Ez a könyv kortalan és időtlen. Mindenki a maga számára fontos történetet és értékeket látja meg benne. Ajánlott többször újra olvasni az élet különböző szakaszaiban. 😉

Éééés Szabados Áginak is ez az egyik kedvenc könyve, a NIOK kapcsán pedig mesél is róla. Szerintem érdemes végig hallgatni, be is linkelem ide:

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                         (5/5)

Idézetek: 

"– Semmi baja – mondta az orvos –, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
– Én? – kérdezte Mihály eltűnődve. – Semmit. Éltem."

„Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami."

"Boldogságra mindig van ok."

"A mélységes butaságban van valami szédítő és örvényszerűen vonzó, mint az enyészetben. A vákuum vonzóereje."

"Az ember mániákusan, veszendően, a pokol és a halál határán vágyódik valaki után; keresi, kergeti, hiába, és az élete elsorvad a nosztalgiában."

"Édes, a lélekben az ellentétek egymás mellett vannak. Nagy aszkéták nem hideg és szenvtelen emberekből lesznek, hanem a legtüzesebbekből, azokból, akiknek van miről lemondaniuk."

"Az iszonyat nem az éjszaka és a félelem dolgaiban a legerősebb, hanem akkor, mikor fényes nappal bámul ránk valami mindennapi dologból, egy kirakatból, egy ismeretlen arcból, egy fa ágai közül."

Fülszöveg: 

Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" – ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.