2020. december 9., szerda

2019. december

 Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Kedves Olvasó! 

Az Ahol a folyami rákok énekelnek című könyv 2019-ben jelent meg és nagyon örültem, hogy még abban az évben beszereztem és el is tudtam olvasni. Ahogy kiadta a Libri kiadó nagyon sokan felfigyeltek erre a könyvre és ha jól emlékszem elég jó marketinget kapott, és ahogy az hasonló helyzetű könyveknél is történt, úgy itt is eléggé megosztotta az olvasó közösséget. Volt, aki rögtön szívébe zárta a "Lápi lány" történetét (mint én 😀), de voltak, akik elégedetlenek voltak ezzel a könyvvel. Végül is moly.hu-n ahogy most néztem 93%-os lett a könyv, ami nagyon jó számnak minősül. 

A történet két idősíkon fut, a jelen, ahol gyilkossággal vádolják a "Lápi lányt", a másik száll a múltba vezeti az olvasót, ahol megismerheti Kya igazi történetét. Ahogy a családja szép lassan magára hagyja a lápon, ahogy megismeri Tate-t, aki később megtanítja olvasni és írni. A történet előre sejteti a végét, de mégis számomra meglepetést hozott és az a csavar miatt még sokáig a gondolataim között maradt ez a könyv. 

E/3-ban írta meg ezt a könyvet az írónő, mégis könnyű volt Kya-val együttérezni. Delia Owens részletes leírásokkal vezeti be az olvasót a láp minden napjaiba, egészen addig ahol a folyami rákok énekelnek.  

Imádtam ezt a könyvet! Különösen tetszettek a versek. Kya története még könnyeket is csalt a szemembe. ❤️



Értékelésem: ✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Én nem tudtam, hogy a szavak ennyi mindent jelentenek. Nem tudtam, hogy egy mondatba ennyi minden belefér.”

"Az apja sokszor elmondta már Tate-nek, hogy az igazi férfi az, aki nem szégyell sírni, aki szívvel olvas verset, a lelkében érzi az operát, és mindent megtesz, ha meg kell védeni egy nőt."

"Az élet megtanította arra, hogyan kell péppé zúzni és lefagyasztani az érzéseket. De a magánynak saját iránytűje van."

"A mellkasában ott dobogott egy szív nagyságú fájdalom. Semmi sem enyhítette. Sem a sirályok, sem egy ragyogó naplemente, sem a legritkább kagylók."

"Talán vannak álmok, amiknek el kell enyészniük."

"Elszigetelten élni egy dolog – félelemben élni egészen más."

" - (…) nem rohanhatsz el folyton! Néha muszáj megbeszélni a dolgokat. Szembenézni velük."

"Én sosem gyűlöltem az embereket. Ők gyűlöltek engem. Ők nevettek ki engem. Ők hagytak el engem. Ők zaklattak engem. Ők támadtak meg engem. És igen, megtanultam nélkülük élni. Nélküled. A mama nélkül. Mindenki nélkül."

Fülszöveg:

Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és 60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel.

Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt…

Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő „Lápi Lányra” terelődik.

Az Ahol a folyami rákok énekelnek egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése