2021. január 24., vasárnap

2021. január

 David Sheff: Csodálatos fiú


Kedves Olvasó!

Először ezzel a könyvvel instagramon találkoztam @kitabu oldalán. A borító rögtön felkeltette az érdeklődésemet, utána pedig elolvastam a kép alatti szöveget, ami még jobban arra ösztönzött, hogy beszerezzem ezt a könyvet. 

Ahogy a borítón is látszik ebből a történetből készült egy film, főszerepben Timotée Chalamet és Steve Carell. Előbb a filmet láttam és csak utána szereztem be a könyvet. Természetesen a film és könyv között sok eltérés volt, viszont a színészek játéka és maga a történet nekem tetszett és csak még jobban megerősített, hogy a könyvet is el kellene olvassam. 

A film inkább Nic-re és az ő függőségére koncentrál, míg a könyvet az apukája David írta és az ő szemszögéből is jelenik meg a történet, egészen a fia megszületésétől fogva. Bemutatja Nic útját az apukája szemén át, mérlegeli fia és saját hibáit, néha pedig a saját gyerek, tini és fiatal felnőtt korába is elkalauzolja az olvasókat, így adva egy kerek egész történetet. 

Nyomozását, doktorok, professzorok véleményeit, maga a meth kialakulásáról és elterjedéséről is ír. Bemutatja mennyire veszélyesek és szörnyűek a drogok, az alkohol függőség. Nem csak a saját történeteiket ismerheti meg az olvasó, hanem a rehabok programjait és a rajtuk résztvevőket is. David rendszeresen eljár függők hozzátartozóinak tartott csoportos beszélgetésekre. Eleinte másképp látja a világot, meglepik a hozzátartozok véleményei, hisz benne, hogy az ő történetük más lesz. Nic csak egy kicsit letért az útjáról, de hamarosan minden rendben jön féle látás módja az évek alatt elér odáig, hogy annak is örülne, ha börtönbe kerülne, mert végre tudná hol van és biztonságosabbnak is látja, mint az utcákat. 

Szörnyű belegondolni, ahogy szeretteik bármit megtettek volna Nic gyógyulásáért, miközben ő egyre mélyebbre süllyedt, anélkül, hogy észlelte volna mennyire nem tudja befolyásolni függőségét. A meth azért is veszélyes, mert az idegrendszerre hat rögtön, és pusztítja az agyi érzékelőket, így konkrét fizikai fájdalmat jelent lejönni a szerről, a legtöbben egy hónapig sem bírják. Ugyanakkor nem csak a betegek szenvedéséről, fia küzdelméről ír az író, hanem a családok szenvedéséről, hogyan válik a szülő a gyermeke függőjévé. Kontrollálni szerette volna a fia cselekedeteit, de nem volt már semmilyen eszköze, miután Nic betöltötte a tizennyolcat. Rengeteg éjszakát töltött ébren, várva, hogy fia végre életjelet adjon magáról. Megdöbbentette David betegsége, amiről a film említést sem tesz és az, hogy még a kórházi ágyán, ahol a saját életéért kellett volna aggódni, ő folyamatosan fiára gondolt. 

Az amerikai statisztikák megráztak, ugyanis a 2000-es évek elejére már az első helyen áll a drog következtében elhunytak száma, megelőzve az autóbalesetben elhunytak számát. Kevés a lehetőség a leszokásra és a szakemberek sem tudnak mindig segíteni. 

Igaz történet, szépítés nélkül jelenik meg a történet a lapokon, mégis szerintem érdemes elolvasni. 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Amikor a fiam megszületett, el nem tudtam volna képzelni, hogy olyan szenvedéseken megy majd keresztül, amilyeneket át kellett élnie. A szülők csak jót akarnak a gyerekeiknek. Tipikus szülő voltam, úgy képzeltem, hogy ez velünk nem történhet meg – az én fiammal semmiképp. És jóllehet Nic különleges, mégis olyan, mint minden gyerek. Mint bármelyikünk gyereke."

"Az írás folyamatának része a kényszerű kutatómunka. Mióta megtudtam, hogy Nic metamfetamint használt, próbálok mindent megtudni a drogról. Több ez, mint kísérlet a megértése. Úgy érzem erőt ad, ha megismerem az ellenséget. Ám minél többet tudok meg róla, annál inkább elbátortalanodom."

"Azt tanácsolja, legyek türelemmel, és azt mondja, hogy "a visszaesés a gyógyulás velejárója". Ez meglepő elgondolás. Olyan, mintha azt mondanánk, hogy a repülőgép-szerencsétlenség a pilóták képzésének velejárója."

"Aki öt éven keresztül volt heroinfüggő, azt tíz vagy tizenöt évig tartó kezeléssel lehet teljesen lehozni a szerről. Ha huszonöt éves korában kezdik el kezelni, akkor negyvenéves korára már gyógyultnak tekinthető. Kezelés nélkül viszont a többségük negyvenéves korára teljesen kiég."

"Nem én irányítom, nem én gyógyítom meg, mégis egyfolytában töröm a fejem, hátha eszembe jut valami, amire még nem gondoltam. "Hol reménység cseppje csillan, hol a kétségbeesés tengere dühöng, és mindig a fájdalom, a fájdalom, és mindig kétségbeesés, mindig ugyanaz" - írta Tolsztoj."

"Egy alkoholista ellopja a pénztárcádat, és hazudik valamit. Egy drogfüggő ellopja a pénztárcádat, és utána segít keresni. Felmerül bennem, hogy a drogfüggő el is hiszi, hogy meg fogja találni."

"Mindig csak egy nappal gondolkodjanak előre."

Fülszöveg:

Szerencsére ​van egy fiam, egy csodálatos fiú.
Sajnos drogfüggő.
Szerencsére már gyógyulófélben van.
Sajnos visszaesik.
Szerencsére megint gyógyulófélben van.
Sajnos visszaesik.
Szerencsére megint gyógyulófélben van.
Sajnos visszaesik.
Szerencsére nem halt meg.
Ezt a gyötrelmes hullámvasutazást éli meg újra és újra David Sheff, miközben fia, Nic drogfüggőségének súlyos következményeivel küzd. Mielőtt függő lett, Nic lefegyverzően kedves srác volt, vicces és vidám, remek sportoló és kitűnő tanuló, fiatalabb testvéreinek rajongott bálványa. A drog hatására aztán valóságos emberi roncs lett belőle, aki hazudozott, még a saját öccsét is meglopta, és végül már az utcán élt.
Az újságíró apa olyan megszállottan próbálja megmenteni fiát, hogy már-már ezt is függőségnek lehetne nevezni. Szakmai tudásával felvértezve nekilát, hogy megértse a függőség természetét, és minden lehetséges kezelési módot felkutasson. Egyetlen pillanatra sem hajlandó lemondani Nicről, ugyanakkor fel kell tennie magának a kérdést: meddig terjed a szülő felelőssége? A szereteten kívül mit tehet még a fiáért, amit eddig nem tett meg? Veszélybe sodorhatja-e saját és családja életét azzal, hogy tovább reménykedik Nic gyógyulásában?

2021. január 19., kedd

2021. január

Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!


Kedves Olvasó!

Egy érdekes könyvet hoztam ma el Neked, viszonzatlan szerelemről, erős vonzódásról, lehetőségekről, elmulasztott esélyekről. Örülök, hogy elolvastam, Sári története elgondolkodtat a viszonzatlan szerelemről, ami után az ember könnyen hosszú ideig epekedik, még sincs bátorsága bevallani, vagy bármilyen lépést tenni. Félni az elutasítástól vagy épp bátornak lenni és mégis elutasítva lenni.

Sári vágyódását, döntéseit, gondolatait nem tartottam furcsának, nem okozott gondot az olvasása. Bár Laura reakciója meglepett, kicsit mást vártam volna. Az már biztos, hogy nem egy megszokott LMBTQ könyvet találtam. 😊 A végére nem számítottam, de tetszett, hogy így fejeződött be.

Összegezve egy nagyon aranyos, helyenként szomorú történet, amit csak ajánlani tudok olyan olvasóknak, akiket nem zavar, ha a főszereplőnő egy másik nő iránt érez vonzalmat. És a borítója is gyönyörű, művészi, a hangulatában pedig hozza a könyvet. 


Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"- Ő a te nagy igazságod. Olyan életet érdemes élni, ami tele van gyönyörű, fájó igazságokkal."

"- Ne gondolkozz ennyire sokat, lányom. Reménytelenül szeretni még mindig jobb, mint sosem szeretni igazán."

Fülszöveg:

Völgyi Anna könyvének főhőse, Sára olyan döntést hoz, amely gyökeresen megváltoztatja az életét. Bár párjával, Andrással kiköltöztek szerencsét próbálni Angliába, ő nem érzi jól magát az ottani környezetben, ezért úgy dönt, hazajön Magyarországra, még akkor is, ha András nem hajlandó vele tartani, és itthon sokkal nehezebb boldogulni pályakezdő fiatalként. Beletelik egy kis időbe, de sikerül állást szereznie, patológiai asszisztens lesz egy kórházban. Ott ismerkedik meg leendő kollégájával, Laurával, aki kedvességével és nyitottságával különösebb erőfeszítés nélkül veszi le Sárát a lábáról. A végig parázsló humorral, plusz rokonszenves öniróniával előadott, bájosan naiv történetet Sára rózsaszín buborékján keresztül ismerhetjük meg, amely évődős-fájdalmas módon tesz hozzá az idealisztikus világképhez.

2021. január 14., csütörtök

2021. január

Vecsei H. Miklós: Mondjad, Atikám!

Kedves Olvasó!

Kevés, de annál inkább más és más véleményeket olvastam erről a könyvről. Volt akinek nagyon tetszett és volt akinek nagyon nem, ahogy ez sok más könyv esetében is így szokott lenni. Ám abban egyetértettek más olvasók, hogy egy elképzelt, de sokkal valósághűbb József Attilát festett a lapokra Vecsei H. Miklós. 

Nekem nagyon tetszett ez a könyv. Számomra valósághűnek hatott, ahogy a fiatal, szenvedő költő története az olvasó elé tárult. Azt belátom, hogy amit olvastam lehet a valóság, de akár kitaláció is a levelei, versei alapján, amik a zsebkönyv végén szerepeltek is 😍. 

Helyenként vulgáris szavak miatt meglepetten néztem a lapra, de igazából kellettek oda, hogy ténylegesen bemutassa az emberi, gyarló költőt. Szerelmei, élete fontosabb jelenetei mind belekerültek a könyvbe, de sokkal jobb volt olvasni, mint a száraz tankönyveket. Még közelebb hozta hozzám József Attilát és a költészetét. 

A jövőben szeretném majd színházban megnézni Vecsei H. Miklós előadásában a Mondjad, Atikám! című monodrámát. ❤️

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Makai meg akart tőlem szabadulni, hát kapóra jött neki ezirányú érdeklődésem. Elküldött egy római katolikus papneveldébe, Nyergesújfalura, ami az első gyónásom okán nem volt egy hosszú fejezet az életemben.
– Mi a bűnöd, fiam?
– Görögkatolikus vagyok, atyám.
– Hát az itt nagy probléma."

"Kifogy a tollam. Azt mondják, a világirodalom egyik legnagyobb költője vagyok, és nem fog a tollam. Na, ezt megírom, ja, a faszt írom meg, hát nem fog a tollam. Hülye helyzet." 
"– Kezit csókolom, József Attila vagyok. Nem bánná, ha megírnám önnek a világirodalom legszebb szerelmes versét?" 
"Ui. Kérem, vasárnap ne jöjjön." 
"Mondják, hogy az ember szíve egyszer mindenképpen megszakad. Ilyenkor minden fájdalom ellenére, mintha közelebb kerülnénk a valósághoz. Azt hiszem, hogy ő ebben a szakadásban élte le az életét." 
"Van, aki sok szépet mond, de csak egy éjszakára tud ágyat vetni. Van, aki alig szólal meg, de az idő végtelenje az övé." 
"Erős leszek. A világok tetejébe most még téged is hordanom kell. De erős leszek. Mindent, mindent elbírok én, még azt a mosolyt is, amellyel (talán) ezt a levelet olvasod. Én erős leszek. Csak a föld be ne törjön alattam, amikor elindulok rajta. Csak a te virágzó kezed sikkassza el térdeimet, amikor tehozzád közeledem."

Fülszöveg:

Vecsei H. Miklós gondozott szerkesztésében és összeállításában a „Mondjad, Atikám!” eredeti, teljes terjedelmű szövegkönyvét foghatja kezébe az olvasó. A mű csak az előadás olvasópróbáján és három évvel ezelőtt a Vígszínház Házi színpadán elhangozott szövegkönyvet tartalmazza: az előadás teljes szövegét, sok bővített résszel és azokkal versekkel és levelekkel, amelyek a legközelebb állnak a szerző szívéhez, és amelyek a legtöbbet segítettek Vecseinek a szerep megformálásában. A kiadványban ezen kívül található még 15 fotó az előadásról Szkárossy Zsuzsi és Puska Judit jóvoltából, Bardon Barna festőművész „újragondolásában”. A kötet a POKET sorozatból ismert bőrszerű, fekete kötésben jelent meg.

„Remélem tetszeni fog, örömmel és értve forgatjátok majd, én boldog vagyok, hogy életem egyik legfontosabb munkája végre "kézzelfogható” lett. A bevételből a Fiatal Írók Szövetségét fogom támogatni."
Vecsei H. Miklós

2021. január 12., kedd

2021. január

Charles Dickens: Karácsonyi történetek


Kedves Olvasó!

Bár elmúlt karácsony ezt a könyvet jó lehet előtte és utána is olvasni. Előtte segít ráhangolódni az ünnepekre, utána pedig levezetni. 

Öt történetből áll a könyv és mindegyik magában hordoz egy-egy tanulságot, egy szívet melengető történetet. A legjobban a Karácsonyi ének, a Házi tücsök és Az élet csatája című történet tetszett. A történetekben fizikai és szellemi gazdagság kerül szembe egymással, a "rosszakból" válhat jó is a történet végére. Igaz szerelmek szövődnek a könyvben és minden nehézségeken át kitartanak egymás mellett.

Lassabban haladtam vele a hosszú leírások miatt, de megérte az aranyos happy end végek miatt. A borítója nagyon tetszik, örülök, hogy a polcomat dísziti. 



Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Fülszöveg:

Az író a Karácsony Szellemét hívja segítségül ebben az öt mosolyos-könnyes történetben ahhoz, hogy tülekedő, egymást taposó embertársaival megértesse: az ember fogalma a jóságot, a közösséggel való törődést jelenti.
A történetek erkölcsi tanulsága illuzórikus, hiszen Dickens társadalmában: az imperialista Angliában szükségszerűen uralkodik a farkasok törvénye, de realista az a kép, amellyel az író a korabeli Londont, a nyüzsgő, bűnös, emberi szenvedélyekkel teli nagyvárost helyenként a humor, helyenként pedig a pátosz eszközeivel megeleveníti.
A kötetet az eredeti kiadások illusztrációi díszítik.

2021. január 1., péntek

2020 kedvenceim összesítő

2019-ben @konyvrajongo instagramon megkérdezte tőlem, hogy mit jelent számomra az olvasás. Az akkori válaszomban igazából felsoroltam a kedvenc könyveimet és azok főszereplőit. Arra gondoltam, hogy a 2020 olvasmányaimból is készítenék egy összesítő blog bejegyzést. 

Szóval 2020-ban rögtön egy kemény történettel kezdtem az évet. 2001.9.11 terrortámadást éltem meg, hogy utána újra értelmezzem életem értelmét, kezembe akartam venni a saját sorsomat, mint Lucy és Gabe A fény, amit elvesztettünk című könyvben. Évtizedes sérelmeimmel kellett szembe néznem, majd rá kellett jönnöm, hogy sosem késő rendbe hozni a dolgokat, ahogy tette Helen, az édesanyukája Lily és nagymamája Dora A blackwateri világítóhajó című regényben. Az irodalom történelem egyik legismertebb bajuszos detektívjévé váltam, hogy a híres luxusvonaton utazva egy gyilkosság tetteseire találjak rá, mint Hercule Poirot tette a Gyilkosság az Orient Express című könyvben. Kis rózsaszín felhőbe mentem bele és teljesen visszavonhatatlanul szerelembe estem, mint Chloé és Colin, a klasszikussá vált Tajtékos napok című könyvben. Túléltem a II. világháborút, a gettót, a munkatábort, Varsó bombázását, idegenként harcoltam külföldön, voltam lengyel, szovjet, francia és amerika földjén is, majd a Vöröskereszt segítségével kutattam családom után, ahogy tette a Kurc család A szabadság illata című igaz történetben. Megjártam az 1900-as évek székesfővárosát, éles eszemmel és nyelvemmel harcoltam azok a férfiak ellen, akik lenézik a szoknyát viselő hölgyeket és detektíveket megszégyenítő okossággal derítettem fényt gyilkosságokra, mint ahogy Mili tette az Ambrózy báró esetei című könyvsorozatban. Természetessé vált a temető közelsége, felnőttesen, kedvesen és viccesen gondolkodtam és beszéltem, segítettem gyászfeldolgozásában Peter-nek mint Emma az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvben. Ember voltam, majd megöltek és tünde harcos, Éjszaka udvarának úrnője lettem, mint Feyer a Tüskék és rózsák című könyvsorozatban. Szőke ciklonként robogtam végig a félvilágon örökségemért és egy idegen férfi becsületéért, közben pedig magammal rángattam Lord Bannistert is, mint Emily az ikonikus Szőke ciklon regény / képregény történetben. Edith Eva Eger Az ajándék című könyvében tragikus, szörnyű történeteket ismertem meg, de felemelő érzés is volt olvasni, amikor a páciensei és ő maga is felülkerekedtek a múlt démonjain. 

Hiszem, hogy ezek a történetek mind hozzám tettek és általuk több lettem. ❤️

2020 évösszegző

 Évösszegző


Ezzel a képpel szeretnék mindenkinek egészségben, örömben, szeretetben, könyvekben gazdag Boldog Új Évet kívánni!❤️

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Idén 89 könyvet olvastam el, ~29136 oldalt. 38 új olvasmányom lett kedvencem. 3 könyvsorozat, amit nagyon megkedveltem. 3 óriási gyűjtőkötetet és 2 könyvet ebook-on olvastam el.
2020-ban 85 könyvet szereztem be és több, mint a felét már el is olvastam.

Nagyon sok szemszögből, valós és képzeletbeli világokat bejártam.

Sok könyvsorozatot újra olvastam és kedvenc könyveim közül szeretnék 2021-ben is újra olvasni néhányat. A tervem idén, hogy legalább 64 könyvet elolvassak, de annak örülnék a legjobban, ha a 89-et ismét elérném olvasás terén.