Kedves Olvasó!
Tegnap egy különleges könyvbemutatón jártam. Nagyon szépen köszönöm Büchler Andrásnak és az Open Books Kiadónak a meghívást!
Halmos Ádám nyitotta meg az eseményt. Mesélt arról hogyan indult el a Villa Abbázia ötlete. A Kiadó részéről szerettek volna nőket érintő fontos, erős témáról szóló kötetet kiadni. Cél az volt, hogy szórakoztató, de ne pongyola regény készüljön.
Ezek után Karafiáth Orsolya beszélgetett a szerzővel. Először visszaemlékezett arra, hogy Huszti Gergelyt mint szerkesztőt később pedig már a zenei téren is megismerte. A szerző viszont humorosan megjegyezte, hogy ismerkedésük még korábbról ered, ugyanis még az ELTE Sárkányfű című lapjába küldött be verseket, melyekre Karafiáth Orsolya pozitív kritikát írt.
A korai verseken kívül Huszti Gergely írói pályafutása későn indult, Karafiáth Orsolya erre rögtön rá is kérdezett. Ahogy korábban említették a szerző munkája során rengeteg könyv szövegét, valamint dalszerzés terén is sok szöveggel találkozott, emiatt nehezebb volt számára a saját hangján egy történetet alkotni. Most viszont lehetősége akadt elvonulni és egy elképesztő könyv írása lett a gyümölcse.
Karafiáth Orsolya megemlítette, hogy a korábban megjelent két kötetében több karakter szemszögét bemutatta a szerző és már ott is akadt hölgy főszereplő. Villa Abbáziában már csak egy hölgy gondolatairól olvashat az olvasó. De vajon hogy találta meg a szerző Ada hangját?
Huszti Gergely számára érdekes időszak volt 1911, leheletnyire a háború előtt, melynek hatásait úgy véli már ott a gördülő pillanatokban megmutatkoztak. Az érzet az eszkalálódásra, pont mint most. Másrészt az Osztrák-Magyar Monarchia volt a helyszíne a korszak kicsúcsosodásának. Egy izgalmas korszak, helyszín megvolt, már csak a főszereplő hiányzott. A kérdés pedig az volt, ki szenvedett akkor a leginkább, aki valahonnan valahova el tudott jutni a könyv során. Az egyik fő kérdés pedig az lett hol a szerepe a nőnek az akkori férfi társadalomban.
Hangulati, történelmi váltások vannak az ember életében Huszti Gergely ezeket ábrázolta a könyvben is. Drámából komédiába, vagy krimibe csúszik át a pillanat. A szerző inkább változásnak, mint karakter fejlődésnek nevezi a szereplő valahonnan valahova való eljutását.
Karafiáth Orsolya itt jelezte, hogy maga a kérdésére nem kapott még választ. Ugyanis őt az érdekelte igazán, hogy az E/1, vagyis én elbeszélés hogy jött. A válasz pedig, hogy mint íróieszköztárral többet tud elérni így a szerző. Szűkebb kameralátás, ahonnan mélyebb gondolatok vannak, nem úgy mint egy E/3-as mindent tudó narrátor esetén.
Karafiáth Orsolya érdeklődött, hogy volt-e bármilyen könyv hatással Huszti Gergelyre. A válasz nagyon tetszett, látszik a szerzőn mennyire sokat kutatott. A 20. század női íróitól olvasott, például Erdős Renéetől, Kaffka Margittól, stb. Azt is figyelte, hogy hogyan fogadták ezeket a női szerzőket. Huszti Gergely velünk is megosztotta a kor kritikáit, amelyek arról szóltak, hogy nő ne majmolja a sikeres férfiakat, helyette inkább mutassák meg a saját szemszögüket, tapasztalataikat. Tehát volt a 20. században egy pozitív ív. Mégis voltak negatív kritikák, hogy a szexust hozzák be ezek a női szerzők, például Renée. Kaffka Margit ugyanakkor egyetemesen írt, vagyis nem női és nem férfi írással, ezért emelték be a kánonba már abban a korban is.
Ugyanakkor Huszti Gergely azt is beismerte, hogy olyat is belecsempészett a történetbe, ami abban az időben nem valósulhatott volna meg. Tabukat feszegetett, hiszen az a jelenet, amikor a főhősnő hánytatja magát a kezelések miatt, bár megtörténhetett, de biztos, hogy senki nem beszélt volna róla.
A kor híres emberei is feltűnnek a könyvben, ilyen volt Molnár Ferenc. Karafiáth Orsolya Szasa, vagyis Alekszandra Tolsztaja, Lev Tolsztoj lányára volt a legkíváncsibb. A szerző elárulta, hogy a kutatásai során arra jutott, hogy Szasa nem járt Abbáziában, de volt egy olyan időszak az életében, amikor Tolsztoj írásait tisztázta, éjszakákon át. Megterhelő titkárnői szerepet töltött be apja pályafutásában. Itt Karafiáth Orsolya megjegyezte, hogy a szerző megszánta szegény lányt és ezért a könyvben elküldte egy szanatóriumba? Mindannyian nevettünk ezen a kérdésen, majd Huszti Gergely elárulta a gondolatait ezzel a szállal kapcsolatosan. Szasa ott maradt Tolsztoj halála után az örökségen marakodó rokonok között. Huszti Gergely itt gondolta hozzá az új szálat. Mi van akkor, hogy ha ez az egész Szasa számára is teher volt és inkább elmenekült, hogy egy amerikai lehetőséget keresen a még kiadatlan kéziratok sorsának rendezéséhez.
A könyvben többször felmerül Hugonnai Vilma neve, aki tényleg az első magyar orvosnő volt. Ha megnézzük a korabeli újságokat sok nő úgy vált ismertté, hogy kitanult egy szakmát, amit korábban nő még nem végzett.
A különleges szereplők után a beszélgetés rátért a beszélő nevekre. Erőss Ada, akinek már a vezetéknevében ott van az erő, a rebellis magatartás. De akkor mi a helyzet Sirolával, akinek a neve olyan, mint egy sikoly. Karafiáth Orsolya utána nézett és a Sirola egy létező vezetéknév. Miért rajzolt meg ilyen szörnyűnek a karakterét a szerző? Huszti Gergely szerint, hogy ha kevésbé ilyen szörnyűnek festette volna le félő, hogy zsigerileg nem lettek volna ennyire elutasítóak az emberek Sirolával, hiszen ma is van olyan, hogy csúnya emberhez mennek hozzá, mert sok pénze van.
A szereplők közül végül a grófnőre is kitértek a beszélgetés során. A karaktere már előre mutat a '20-as, '30-as évekre, amikor Hollywood-ot és annak árnyaltabb felét is megismerték az emberek. Huszti Gergely úgy gondolja, hogy nem hirtelen átléptek egy korszakba, hanem ez egy folyamat része volt, így lehet, hogy a grófnő korát meghaladta.
Úrilányok az Adrián, a többes szám azt is jelenti, hogy lesz folytatás? Érkezett az utolsó kérdés Karafiáth Orsolyától. Igen, ez egy sorozattá fog majd bővülni. Minden kötet más szereplőt fog bemutatni. De! Ada és több szereplő is fel fog tűnni a további részekben. A szerző az Adria köré építi fel ennek a könyvsorozatnak az univerzumát, de mindig más főszereplővel, problémával.
Zárásként Huszti Gergely végül megmutatta az antikváriumokból szerzett kincseit, amik segítették a könyvírásban.
Különleges, érdekes könyvesemény volt, ahol nem csak a szerzőt, de több bookstagrammert is megismertem. Örülök ezeknek a találkozásoknak!
Elmaradhatatlan kép a szerzővel Huszti Gergellyel.
Bookstagrammerek balról jobbra: Viki (@neked_olvastam), Edina (@akonyvlegyenveled), én (@bianka_kincsei), Luca (@spoilerveszely), Tekla (@teklakonyvei), Anna (@almaszirmok),Vanda (@thebookishcouple), Nóri (@konyvertlelkemet)
Villa Abbáziáról itt írtam korábban:
U.I.: Még egy ilyen óriási vászontáskát is kaptunk. Nagyon tetszik!
