Amy Harmon: The Bird and the Sword - A madár és a kard
Kedves Olvasó!
Amy Harmon-tól korábban már olvastam a Homokból és hamuból, az Arctalan szerelmet, két nagy kedvencem a mai napig, na meg a Csak a szél tudja című könyvét. Szeretem az írónő stílusát, ahogy a történelmet megeleveníti a lapokon, fiktív és valóságos karakterekkel együtt. Ez a könyve azonban nem a történelmünkről mesél, hanem egy kitalált világról, ahol korábban Ékesszólók, Gyógyítók, Alakváltók és Fonók uralkodtak, azonban a képesség nélküli, sima emberek féltek tőlük egyenlőség címszó alatt elkezdték levadászni, irtani őket.
Ebben a háborús időszakba csöppen az olvasó, hogy megismerje Larkot, aki egy szomorú esemény után elvesztette a hangját. És egy váratlan látogatás után a híresen hírhedt kegyetlen, gyilkos Zoltev király fia, az új király Tiras magával ragadja a lányt. Ezek után érdekes fordulatot vesz a történet. A két főszereplő Lark és Tiras eleinte mintha ellenségek lennének, de természetesen hamar kiderül, hogy inkább egy oldalon állnak. Szép lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
A főbb karakterek érdekesek, aranyosak, viccesek. Amint kijön a második kötet szeretném rögtön elolvasni. Az a kötet már Kjell-ről szól, akit ebben a kötetben eleinte nem igazán tudtam a szívembe zárni, de ahogy jobban megismertem egyre jobban érdekelni kezdett.
Amy Harmon, valamint fantasy romantikus rajongóknak szerintem tetszeni fog ez a könyv. De bátran tudom ajánlani az írónő összes magyarul megjelent regényét, a fordítók, szerkesztők, lektorok, mindenki a magyar oldalról fantasztikus munkát végzett, hogy az olvasók élvezni tudják az anyanyelvünkön ezeket a könyveket.
Ugyanakkor utóiratban még azért a borítóról írnék pár sort. A Homokból és hamuból, valamint a Csak a szél tudja című kötetek borítóit magyar változatát itthon tervezték meg és szerintem világszínvonalban még az eredeti borítóknál is sokkal szebbek lettek. Az Arctalan szerelem című könyv esetében a kiadó egy az egyben átvette a borítót, ami szerintem ott remek döntés volt. Ez a három könyv esetében a borítók azonnal megfogtak, de A madár és a kard esetében inkább az írónő miatt vettem meg. A leginkább nem értem azt a rajzolt fura koronát a lány fején, a KMK kiadó többször is bizonyította, hogy ennél sokkal szebbet tudnak rajzolni. Na és a hangulata sem nyert meg, nem értem miért egy üres térben áll a lány, amikor a történetben szinte mindig vagy erdőben, vagy a várban volt, szóval olyan fura az egész. Ugyanakkor megnéztem az eredeti és a román borítót is és egyik rosszabb, mint a másik. Egy szó, mint száz szegény könyv esetében egyszer nem sikerült a történethez illő, szemet vonzó borítót megalkotni. Ez viszont senkit ne riasszon el!
Értékelésem: ✯✯✯✯✯
(5/5)
Fülszöveg:
A szerelem valóban nem ismer határokat?
Aznap, amikor anyámat megölték, megmondta apámnak, hogy többé nem fogok beszélni, és hogy ha meghalok, ő is velem hal. Azt is megjósolta, hogy a király eladja a lelkét, a fiát pedig elnyeli az ég.
Apám igényt tart a trónra, és most a háttérben várakozik, várja, hogy anyám szavai valóra váljanak. Apám kétségbeesetten vágyik a koronára. Én csak szabad akarok lenni.
Hogy szabad legyek, el kéne szöknöm, de anyám átka és apám kapzsisága fogva tart. Nem tudok beszélni vagy bármilyen hangot hallatni, képtelen vagyok karddal bánni, vagy elcsábítani a királyt. Egy olyan földön, ahonnan minden mágiát kiirtottak, talán a szeretet az egyetlen varázserő. De ki lenne képes szeretni… egy madarat?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése