2019-ben @konyvrajongo instagramon megkérdezte tőlem, hogy mit jelent számomra az olvasás. Az akkori válaszomban igazából felsoroltam a kedvenc könyveimet és azok főszereplőit. Arra gondoltam, hogy a 2020 olvasmányaimból is készítenék egy összesítő blog bejegyzést.
Szóval 2020-ban rögtön egy kemény történettel kezdtem az évet. 2001.9.11 terrortámadást éltem meg, hogy utána újra értelmezzem életem értelmét, kezembe akartam venni a saját sorsomat, mint Lucy és Gabe A fény, amit elvesztettünk című könyvben. Évtizedes sérelmeimmel kellett szembe néznem, majd rá kellett jönnöm, hogy sosem késő rendbe hozni a dolgokat, ahogy tette Helen, az édesanyukája Lily és nagymamája Dora A blackwateri világítóhajó című regényben. Az irodalom történelem egyik legismertebb bajuszos detektívjévé váltam, hogy a híres luxusvonaton utazva egy gyilkosság tetteseire találjak rá, mint Hercule Poirot tette a Gyilkosság az Orient Express című könyvben. Kis rózsaszín felhőbe mentem bele és teljesen visszavonhatatlanul szerelembe estem, mint Chloé és Colin, a klasszikussá vált Tajtékos napok című könyvben. Túléltem a II. világháborút, a gettót, a munkatábort, Varsó bombázását, idegenként harcoltam külföldön, voltam lengyel, szovjet, francia és amerika földjén is, majd a Vöröskereszt segítségével kutattam családom után, ahogy tette a Kurc család A szabadság illata című igaz történetben. Megjártam az 1900-as évek székesfővárosát, éles eszemmel és nyelvemmel harcoltam azok a férfiak ellen, akik lenézik a szoknyát viselő hölgyeket és detektíveket megszégyenítő okossággal derítettem fényt gyilkosságokra, mint ahogy Mili tette az Ambrózy báró esetei című könyvsorozatban. Természetessé vált a temető közelsége, felnőttesen, kedvesen és viccesen gondolkodtam és beszéltem, segítettem gyászfeldolgozásában Peter-nek mint Emma az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvben. Ember voltam, majd megöltek és tünde harcos, Éjszaka udvarának úrnője lettem, mint Feyer a Tüskék és rózsák című könyvsorozatban. Szőke ciklonként robogtam végig a félvilágon örökségemért és egy idegen férfi becsületéért, közben pedig magammal rángattam Lord Bannistert is, mint Emily az ikonikus Szőke ciklon regény / képregény történetben. Edith Eva Eger Az ajándék című könyvében tragikus, szörnyű történeteket ismertem meg, de felemelő érzés is volt olvasni, amikor a páciensei és ő maga is felülkerekedtek a múlt démonjain.
Hiszem, hogy ezek a történetek mind hozzám tettek és általuk több lettem. ❤️
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése