Amy Harmon: Arctalan szerelem
(5/5)
Idézetek:
"– Olvasás közben az lehetsz, aki csak akarsz. Egy időre elmenekülhetsz saját magad elől."
"A küzdelem maga a győzelem."
"– Ezt most úgy mondod, mintha a halál lenne a legrosszabb dolog a világon – vonta meg a vállát a másik.
– Miért nem az? (…)
– Szerintem nem. Meghalni könnyű. Az élet az, ami nehéz."
"Ha minden ember arcát Isten alkotta,
vajon nevetett, amikor az enyém került sorra?
Vajon ő teremti a lábakat, melyek nem tudnak járni,
és a szemeket, melyek nem látnak?
Vajon ő göndöríti be úgy a hajamat,
hogy ne tudjak mit kezdeni vele?
Vajon ő fogja be a süketek fülét,
és teszi őket kiszolgáltatottá?
Vajon színtiszta balszerencse, hogy így nézek ki,
vagy a sors keze van a dologban?
Ha ő teremtett ilyennek, jogom van hibáztatni őt
mindazért, amit utálok magamban?
A hibáimért, melyek minden alkalommal,
amikor belenézek a tükörbe, egyre súlyosabbnak tűnnek?
A csúfságomért, az undorért, a félelmért?
Vajon megvan az oka annak, hogy ilyenre formált minket?
Ha minden ember arcát Isten alkotta,
vajon nevetett, amikor az enyém került sorra?"
"Szerintem az emberek is olyanok, mint a festmények. Ha elég alaposan megnézed őket, már nem egy tökéletes orrot, vagy egy szabályos szájat fogsz látni. Nem a pattanások helyét fogod látni, és nem is gödröcskéket az arcon. Ezek fokozatosan elmosódnak, és hirtelen meglátod a színeket, az életet, és a szépség egészen új értelmet nyer."
"A szeptember 11-i terrortámadást követő napokban és hetekben az élet visszatért a megszokott kerékvágásba, mégsem volt rendben semmi. Olyan volt egy kicsit, mintha az ember kifordítva vette volna fel a kedvenc pólóját: fel lehet ismerni, hogy ugyanaz a póló, mégis dörzsöl, kilátszik a varrás, kilógnak a címkék, a színe halványabb, és a felirat is visszafelé van rajta. Csakhogy, szemben a pólóval, a világot nem lehet visszafordítani. Örökre így marad, míg végül mindenki megszokja."
"Felírtam a neved a szívembe
Hogy a szívünk együtt verjen
És amikor a legjobban hiányzol
Csak végighúzom az ujjam a betűkön."
"Olyan vagyok, mint azok a hópelyhek, amiket régen az iskolában csináltunk. Tudod, amikor összehajtogatsz egy papírlapot, és addig vagdosod, amíg ki nem jön egy ilyen hópehelyminta. Úgy nézek ki, mint egy ilyen papír hópehely, csak rajtam minden lyuknak neve van. És senki, se te, se én nem tudjuk befoltozni azokat, amiket valaki más hagyott maga után. Annyit tehetünk, hogy fogjuk egymás kezét, hogy ne essünk bele a lyukakba. Mert ha egyszer beleesünk, lehet, hogy soha többé nem tudunk kijönni."
"Azóta szeretlek, hogy Hamletet idéztél nekem, azóta, hogy azt írtad, jobban szereted az óriáskereket, mint a hullámvasutat, mert az életet nem szabad teljes sebességgel élni, hanem meg kell tanulni vágyakozni, és értékelni azt, amit a sorstól kapunk."
"Hisszük, hogy van cél. Hisszük, hogy a világ több, mint amit látunk belőle. Hisszük, hogy tanulhatunk a veszteségeinkből, hiszünk a szeretet erejében, és hiszünk abban, hogy ott rejtőzik a szépség, amely csodálatosabb annál, mint amit a szemünk képes meglátni."
"A valóság, ha jól éljük meg, mindig jobb, mint az ábrándozás."
"Az élet mindig a legmegfelelőbb pillanatban sodorja elénk a számunkra fontos embereket."
Fülszöveg:
Ambrose Young nagyon szép volt – olyan szép, mint a romantikus regények borítóin látható férfiak. Ezt Fern Taylor is tudta, hiszen tizenhárom éves kora óta falta ezeket a könyveket. És mivel Ambrose Young ennyire szép volt, Fernnek meg sem fordult a fejében, hogy valaha is övé lehet a férfi… egészen addig, amíg Ambrose Young már nem volt szép többé.
Az Arctalan szerelem egy kisváros története, ahonnan öt fiatalember indul el a háborúba, de közülük csak egy tér vissza. Az Arctalan szerelem a gyász története: a közös gyászé, az egyéni gyászé, a szépség, az élet és az önazonosság elvesztése fölötti gyászé. Az Arctalan szerelem egy lány szerelmének a története, amit egy megtört fiú iránt érez, és egy sebesült harcosé, akit ez az érzés egy hétköznapi lányhoz fűz. Az Arctalan szerelem a vigasztaló barátság története, a rendkívüli hősiességé, és egy olyan, modern A szépség és a szörnyeteg-mese, amely megmutatja, hogy mindannyiunkban megtalálható egy kicsi a szépségből, és egy kicsi a szörnyetegből is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése