2024. április 18., csütörtök

James O' Barr: A holló

 


"Olyan fakó a Holló és olyan elkeseredett. Erős lélekben mégis roncs. Hangosan kacag az utcai lámpa fénykörében démoni mosolya egy olyan léleké, aki élt, meghalt, és mégis él..."
"Örökké nem eshet."

Kedves Olvasó!

Bár már elmúlt Valentin nap, szeretnék mesélni Neked az akkori olvasmányomról. 

Kivételesen először láttam a filmet, minthogy a képregényt olvastam volna. A tévében annyira megfogott Eric Draven és Shally Webster története, hogy később legalább százszor újra néztem a filmet. Hamar rákaptam az eredeti szinkronra. Bár általában egyszerűen imádom a magyar szinkront, itt mégis inkább az eredetit választottam, ahol hallatszik mikor Brandon Lee és mikor már a kaszkadőre beszél. 

A képregény először jelent meg magyarul, maga a kötet különlegessége, hogy James O' Barr 30 év után egy előszót és két történetet is beleírt, rajzolt. A Kiadó tavaly azzal is reklámozta a kötet megjelenését, hogy végre kiderül miért A holló címmel jelent meg, míg az eredeti cím The Crow vagyis varjú lenne. Sajnos erre az érdekességre továbbra sem derült fény, ugyanakkor a könyv végén szerepel egy hosszas leírás a mítoszokban megjelenő varjakról. 

Nagyon megfogott az előszó, ahol James végre tisztázta milyen szomorú, tragikus esemény inspirálta a képregényt, valamint elárulta a szereplők nevének hátterét. Sötét rajzok kialakításáról is mesél a szerző, amitől jobban el tudtam képzelni, hogyan is készültek el az eredeti rajzok még a '80-as években. Ugyanakkor megemlíti az első A holló filmet is, mely Brandon Lee korai tragikus halálához vezetett, mely miatt sokáig bánta, hogy, megalkotta a könyvet.

A képregény oldalairól üvölt James bűntudata, megbánása, fájdalma, gyásza, ezek megjelennek a Holló bosszújában és öncsonkításában is. Ezzel szemben a film inkább a szerelemről, az élet szeretetéről, bosszúról, de leginkább arról szól, hogy "örökké nem eshet!". A két mű számomra sokat jelent, átsegített egy mélypontomon.

A képregény és a film több jelenetben is eltér, például a Eric és Shelly halála, Sherry és Albrech nyomozó szerepük / jelenlétük hangsúlya, a rossz fiúk halála, és maga Skully boy. Mindennek ellenére mind a képregény, mind a film kedvencem lett és sokáig a gondolataim között megőriztem, megőrzöm.

Számomra túl sokat jelent mind a képregény, mind a film, ezért sem tudtam az első mozifilmet követő "A holló" történeteket megnézni. Az viszont kimondottan dühít, hogy idén az eredeti történet nevét viselő szereplőkkel kiadnak egy új filmet, ami nem törődött az eredeti történetekkel, stílusokkal. 

Szóval ha A holló, akkor csak a képregény és az első filmet tudom ajánlani. Ha szereted a gótikus hangulatot, az örök szerelemről szóló szomorú történetet, akkor ez a történet Neked is szól.


Értékelésem: ✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek a képregényből:

"Ez a beszélgetés egyike lett azoknak a meghatározó pillanatoknak, amikor az élet hirtelen minden istenverte ok nélkül egyszer csak a feje tetejére áll - amikor a döntések felboruló dominóként követik egymást és visszafordíthatatlan következményekkel járnak. A lány éppen a kocsijához tartott, hogy eljöjjön értem, amikor elcsapta egy részeg sofőr. Ott, a helyszínen meghalt. Számomra azonban mindez valamilyen torz logika szerint azt jelentette, hogy én voltam a felelős. 
Ha kifizettem volna a biztosítást... ha csak tíz percet vártam volna a hívással... ha csak annyit mondok neki, "majd holnap találkozunk, édesem."
Ha, ha, ha, ha...
A jövőm hirtelen kiüresedett, és nem maradt más a helyén, csak a végtelen semmi.
Abban bíztam, hogy ha minden gyilkos dühömet papírra vetem, hogy valamilyen varázslatos módon az eseményeket követő összes kínszenvedés, gyötrelem és önpusztítás feloldódik majd." (Igazi Shelly)

"A Shelly nevet Mary Shelley, a Frankenstein írónője miatt választottam, az Eric név pedig Az Operaház fantomjából jött, mert "Shelly" halála szörnyeteggé változtatott legbelül, aki érzelemmentes, normálisnak látszó arc mögé rejtőzött. Tébolyult térképészként mázoltam a tintát a papírra, hogy a dühös mozdulatokból kirajzolódjon egy másik táj. Ha a valódi világban nincsen igazság, majd én alkotok egy olyat, ahol van." (Igazi Shelly)

"Ma már értem, hogy "a megbocsátás annak szól, aki megbocsát". Ericnek és nekem egyaránt meg kellett bocsátanunk saját magunknak." (Igazi Shelly)

"Olyan fakó a Holló és olyan elkeseredett. Erős lélekben mégis roncs. Hangosan kacag az utcai lámpa fénykörében démoni mosolya egy olyan léleké, aki élt, meghalt, és mégis él..." (Első rész Izzó hőség)

"Néha álmomban szendergek,
Néha úgy érzem, mintha élnék." (Lángokkal ölelt angyal)

"A dicsőség küszöbén a férfi a halállal találkozik, aki a lány tenyerébe simítja a kezét, és azt súgja neki, "Most, most gyere haza".
"Hamarosan." feleli a férfi." (
Lángokkal ölelt angyal)

Idézetek a filmből:

"Örökké nem eshet. 
It can't rain all the time."

"Áldozatok vagyunk, mindannyian.
Victims aren't we all."

"Én meg azt mondom, én már meghaltam és mozdulok.
And I say I'm dead and I move."

"Már halott volt. Épp egy éve halt meg, amikor kezet emelt Shelly-re. Mind meghaltak. Csak még nem tudják.
He was already dead. He died a year ago the moment he touched her. They're all dead. They just don't konw it yet."

"Valamikor régen az emberek azt hitték, hogy ha valaki meghal, egy holló viszi át a lelkét a holtak birodalmába. De ha az emberrel még életében valami borzalmas dolog történt, megeshet, hogy a kínzó bánat miatt a lelke a túlvilágon sem talál nyugalmat. És néha, nagyon ritkán, a holló visszatérhet a lélekkel, hogy az jóra  fordíthasson mindent, ami rossz."
People once belived that when someone dies, a crow carries their soul to the land of the dead. But sometimes, something so bad happens that a terrible sadness is carried with it and the soul can't rest. Then sometimes, just sometimes, the crow can bring that soul back to put the wrong things right."

"Az ördög elképedve állt, és érezte, milyen ocsmány a jóság. És látá az erényt az ő alakjában.
Abashed the Devil stood and fel how awful goodness is."

"Az a szó, hogy "édesanyám" ez az Isten neve a gyermekek szívében és ajkán.
Mother is the name for God on the lips and hearts of all children."

"Ha lehet az ajtón mennék ki.
I thought I'd use your front door."


A könyv adatai:

Kiadó:               GABO Kiadó

Megjelenés:         2023

Oldalszám:         272

Fordító:             Juhász Viktor

Megvásárolható:  GABO Kiadó


Fülszöveg:

„Olyan ​fakó a Holló és olyan elkeseredett. Erős, lélekben mégis roncs. Hangosan kacag az utcai lámpa fénykörében, démoni mosolya egy olyan léleké, aki élt, meghalt, és mégis él…”

Amikor James O’Barr személyes tragédiájának minden fájdalmát és kétségbeesését A holló rajzaiba sűrítette, az egész világon olvasók sokaságát érintette meg Eric története, aki visszatér a halálból, hogy bosszút álljon az utcai bandán, amelyik megölte őt és menyasszonyát. A kultikus filmadaptációt követően 2011-ben a képregény kibővített kiadásban jelent meg újra. A szerző eredeti szándékát tükröző, definitív kiadásban megtalálható:

• További harminc oldal képanyag, közte a „Csillámló jelenés” című zárófejezet és a „Karácsony augusztusban” című jelenet

• James O’Barr előszava

• A szerző eredeti rajztechnikájával reprodukált elveszett képsorok

Ez a kiadás továbbviszi A holló örökségét. A bosszúálló angyal és az igaz szerelem története épp olyan húsba vágó és felejthetetlen, mint amikor először megjelent.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése