2020. november 27., péntek

2019. április

 Kira Poutanen: A csodálatos tenger



Kedves Olvasó!

Kira Poutanen könyvét hoztam el most. Mint poketzsebkönyv olvastam és nem is csodálkoztam (a címe miatt), hogy Hosszú Katinka lett a nagykövete. De ez a könyv igazából nem a sportról és nem is a tengerről szól. Hanem egy tinédzser lányról, aki testkép zavarral küzd. 
Bár életrajzi ihletésű, de fiktív naplójegyzetekből áll a történet. Végig követve, ahogy egy tizenöt éves lány anorexiával küzd. A könyv 2001-ben jelent meg és még abban az évben megnyerte az egyik legrangosabb finnországi ifjúsági irodalmi díjat. 

Úgy éreztem, hogy hűen ábrázolta a mai kor ifjúságára nehezedő terheket, nehézségeiket, küzdelmeiket. Julia, a főszereplőnő egy átlagos iskolába jár és az egyik legjobb tanuló. Teljesítmény kényszeres és mindenben a legjobb szeretne lenni. Természetesen nem elégszik meg a külsejével sem, ezért elkezd fogyókúrázni, ám egy ponton túl elveszti a reális képet önmagáról. Éhezteti magát, miközben minden nap több órán keresztül fut. Az egész történetben az volt a legmeglepőbb számomra, hogy a környezete észre sem veszi mennyire önpusztító útra lépett. 





Értékelésem: ✯✯✯✯✯
                                  (5/5)

Idézetek: 

"Állunk, és a tengert nézzük. Ezüstös és fekete, és a végtelenbe tart. A tengert nem lehet gyülőlni, nem lehet elfeledni. És mégis... olyan gyorsan és csendben... mint holdsugár a víz felszínén."
"Nem ígérhetek semmit, még ha akarnék sem. Nem ígérem, hogy szeretni fogom önmagamat vagy másokat, hogy jobban fogom szeretni az életet vagy a világot, mint a homály napjaiban, a halál házában."

"Nem ígérek örök nyugalmat vagy kellemes kiegyensúlyozottságot; hogy is hagyhatnám el mindazt a tüzet, dühöt és makacsságot, ami ebbe a viharba vezetett engem - és ki onnan. Mert mindez a sötétség, vihar és halál bennem van. Nincs betegség, fertőzés, tünet vagy gyógykezelés, csak én vagyok és bennem a sötétség."
"És tudom, hogy minden csak most kezdődik. Hogy készen állok az indulásra, még úgy is, hogy tudom, félek az élettől, és önmagamtól még inkább. Talán sosem találom meg azt, aminek a keresésére indulok. mégis útnak akarok indulni, keresni akarok és veszíteni, elveszni és felejteni és megint emlékezni, vissztérni. Kész vagyok arra, hogy mindent elveszítsek, amiben hittem, és másr semmit nem tudok. "
"Félek. Élek."
"God is a girl"

Fülszöveg:

 Az önéletrajzi ihletésű, de fiktív naplóregény egy tizenöt éves lány megrázóan őszinte vallomása. A rendhagyó történet szakít a lányregények megszokott mázosságával és valóban egy mai kamaszlány szemében tükrözi vissza korunk társadalmát, annak problémáit, a fiatalok tényleges életét és a nehézségeket, melyekkel szembe kell nézniük.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése