2020. november 28., szombat

2019. május

 Róbert Katalin: Szelídíts meg!


Kedves Olvasó!

Jöjjön most a májusi olvasmányaimból az első könyv, amit Róbert Katalintól olvastam, de nem az utolsó! 

A kis herceg című könyvet dolgozta fel az írónő, modern, a mai kor tinédzsereinek problémáit bemutatva. Nagyon tetszett ez a könyv és nem titok rögtön kedvencem is lett. 😊


Róka egy igazán vagány, szabad szájú csajszi, akinek viszont sok nehézsége akad. Kezdve azzal, hogy bukásra áll és a tanárok Kisherceget bízzák meg a korrepetálásával. Természetesen volt a történetnek egy mélyebb mondani valója is és komolyabb problémával is szembe kerül az olvasó. Ám ezt a súlyós titkot, amit Róka magában rejteget most nem árulom el, inkább olvasd el a könyvet, megéri. 

Nagyon tetszett az utalások, a párhuzamok A kis herceggel, mégis megmaradt a történet egyedisége. Tökéletesen bemutatta a kamaszok problémáit, az útkeresést, a szülők elvállását megélő tini nehézségeit. 

A borító pedig első pillanattól fogva megfogott. 


Értékelésem: ✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"– Ma nem olvasol? – Ez volt az első mondat, amit Róka intézett hozzá ma délután. (…)
Kisherceg lepillantott az asztal mellé állított táskájára. Hozott magával új könyvet, de valahogy nem vonzotta a gondolat, hogy belekezdjen. Képtelen volt maga mögött hagyni a kopár és néma észt tájat, ahol eddig kalandozott.
– Nem is tudom…
– Meguntad? – Róka nem nézett fel rá, de a keze megállt, Kisherceg észrevette, hogy megfeszül egy kicsit, amíg várja a választ. Megrázta a fejét, és valamiért biztos volt benne, hogy a lány akkor is észreveszi, ha nem néz közvetlenül rá. Azért természetesen válaszolt is:
– Befejeztem, és valahogy nincs kedvem másba kezdeni.
– Mert olyan, mintha benned maradt volna a történet, és nem tudnád elengedni. Vagy inkább az nem enged el téged."

"– Nem tudom, hogy mi érdekel igazán, mert annyira sok dolog érdekel. Félek attól, hogy ha találomra rámutatok valamire, rutinba fulladnak a hétköznapjaim, és a végén már arra sem fogok emlékezni, hogy miért választottam azt a szakmát. Mint… mint, mondjuk az a fásult ügyvéd, akivel beszéltem, vagy a marketinges, akinek csak a kötelező, jól bevált szlogenjei voltak mindenre. Én egyelőre színesebb akarok lenni."

"– Én nem akarom azt csinálni, amit ők. Nem akarok olyan lenni.
– Mármint milyen?
– Beszűkült. Kapkodó. Fáradt. Kedvetlen. Meggyötört. Beletörődő.
A Pilóta lassan bólogatott, ujjai a térdén doboltak, még mindig azzal a mindentudó tekintettel nézte Kisherceget.
– Felnőtt – tette hozzá Kisherceg hirtelen.
– Pardon?
– Nem akarok felnőtt lenni. Ha ez ilyen."

"Ugyan, miért egyeznél ki bármivel, ami átlagos?"

"A tejszínhabnak műanyag íze volt, a csoki meg leégette a nyelvét, de tulajdonképpen éppen ez volt az egésznek a lényege: hogy ne legyen giccsesen tökéletes, mert akkor legalább már nem lehet elrontani."
"Egy pillanatig úgy tűnt, minden tökéletes, mint a Disney filmekben,amikor megtörik az átok, és végre minden a helyére kerül."

Fülszöveg:

Róka ​kilencedikes lány, és nem akar mást, mint rajzolni, pusztítani az ellenséget a kedvenc számítógépes játékában, és nem törődni azzal, hogy frissen elvált szülei még mindig felette csatároznak.

Az új osztálytársai az idegeire mennek, ráadásul a tanárok Kisherceget, ezt a bosszantóan tökéletes tizenegyedikest is a nyakába varrják, hogy korrepetálja matekból.

Róka mindent megtesz, hogy elijessze a fiút, de az nem hagyja magát, és lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

Csakhogy tavaly történt valami, amiről eddig nem beszélt senkinek…
Kisherceg kitűnő tanuló, próbál megfelelni a szüleinek, és a barátnőjének, Rozannának, és eddig minden akadályt tökéletesen vett, ám most úgy érzi, elakadt az élete. Nem elég, hogy fogalma sincs, mihez kezdjen az érettségi után, még korrepetálnia is kell a bukásra álló Rókát.

A lány ellenséges, arcpirítóan szabad szájú, és mindent elkövet, hogy a fiú kudarcot valljon…

Mire elég heti egy különös óra? Közelebb kerülhet egymáshoz két ennyire más ember?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése