2020. november

Böszörményi Gyula: Szer'usz világ

Kedves Olvasó!

Még a legrosszabb napomon is nevetésre sarkalt Márika csacsogása. Eddig is nagyon kedveltem a belevaló, cserfes tabáni zsebtolvajból lett "társalkodónő", és cseppet sem "komor" komornát, de ezzel a könyvvel végképp belopta magát a szívembe. A könyv végére Herrdoktort is megkedveltem. Mili és Richárd hiányzott egyedül a történetből.

A könyv, ahogy az előző kötetekben, úgy itt is izgalmas, pörgős volt. Letehetetlen! 

Tetszett, hogy bár Mili börtönbe kerül, még ott is kinyomoz egy gyilkosság tényleges tettesét.

Detrich pedig továbbra is egy pofozni való marha, akit eddig sem kedveltem.

Csak ajánlani tudom ezt a könyvsorozatot.

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"– Hörbölje szépen a báró úr! – mondam néki a grófnőmamától tanult szigorral. – Nincs az úgy jól, hogy fiatal férjként ezt az idegen ágyat nyomja, mikor a sajátjában is bőséggel volna dolga.Azt, hogy akkor az a három marha férfiember, a Rudnay, a Tarján, meg a Zsarnay min röhögtek annyira, még ma sem értem igazán, a mi bárónk viszont kanállal a kézben reám nézett, és csak annyit mondott:

– Köszönöm, Márika!

Sosem szólított még így, hát éppeg csak rám nem tört a csuklás. Mindjárt tudtam, hogy nem is a levesért, eszcájgért járt ez a két szó, inkább a Milikéért, akit végül mégis csak sikerült kihozni a sitiről.

– Semmi az – mondam csendesen, majd megemelve hangomat ismét a levesre böktem. – Tessen enni, különben úgy tetszik járni, mint a Horgony utcai Stürzmayer hentes!

– Miért, az hogy járt?

– Rosszul, mert lesovánkodott, és a népek girhes hentestől sosem vásárolnak.

Rudnayék erre már megint röhögtek, ami fényes bizonyítéka annak, hogy a férfiak semmit se képesek komolyan venni, amit egy leány mond."

"-Ez meg ki a lófara lehet? -könyökölt ki a számon tabáni neveltetésem, majd frissiben szerzett komornaságom sietve igyekezett javítani a dolgon, hozzátéve ama szót, amit a házban lakó francia kisasszonytól hallottam, mikor a korlátba akadva elszakadt neki a szoknyája, ő pedig ettől lelkileg felzakatolva így kiáltott: – Rongyő!"

"– Maga hülye, gyermekem?– Néhanapján – adtam néki igazat, majd mélyen a szemébe néztem, hogy lássam, hazudik-e."

"Ha kérdik, feleljék csak mindenkinek, hogy távoztomban még annyit sem mondtam: szer'usz, világ!"

 

Fülszöveg:

1901. ​márciusa. Ambrózy Richárd bárót meglőtték. A Rókus kórház magánkórtermében élet és halál közt lebegő hírneves budapesti magánzó detektív mellett fiatal hitvese, Hangay Mili őrködik egészen addig, míg egy nap rá nem ront a rendőrség, hogy gyilkosság vádjával letartóztassa.

Ambrózy báró tehát „dögrováson”, a neje vizsgálati fogságban van, így látszólag senki sincs, aki a fiatal házaspárra zúduló, rémálomhoz hasonlatos cselszövés háttere után kutakodjék. Senki, csupán a kis Mück Mári, a cserfes tabáni zsebtolvajlányból lett „társaskodónő” és cseppet sem „komor” komorna, aki a maga szélütött módján kezd a nyomozásba, melynek során magával a véres kezű Pesztonkával, a századforduló Budapestjének legrettegettebb bűnözőjével találja szemben magát.

A rendkívül népszerű Ambrózy báró esetei című sorozat legújabb kötete bő humorral, meghökkentő fordulatokkal, számos valóban élt szereplővel és valós eseménnyel ízesített, kalandos időutazást kínál olvasóinak a korabeli Budapest legközepébe és főleg annak alvilágába.