Gera Pál: Füttyöstől ​Duzzogóig

Hazai kisragadozók megmentése

Kedves Olvasó!

Köszönöm szépen a lehetőséget a Corvina Kiadónak!

Bevallom már az Egy farkas diadalútja című könyv olvasásakor felidegesített az emberi ostobaság, hogy képesek kiirtani fajokat, aztán elolvastam a Füttyöstől Duzzogóig című kötetet és még jobban csalódtam az emberekben, a nemtörődömségükben és érdektelenségükben. Az a pillanat, amikor a szerző találkozik a természetvédelemért felelős államtitkár helyettesével és egy lehetséges európai támogatás ügyében beszélgetnek egyszerűen nem tudom elfelejteni, annyira felbosszant.

"- Olvastam a javaslatotokat, de sok jóra ne számítsatok - jelentette ki. 

- Miért? - hökkentem meg a szavain.

- Azért, Pali, mert semmi értelmét nem látjuk...

- De hát így sok vidrát megmenthetnénk - vágtam a szavába. Elgondolkodott, és tanakodva, vontatottan ejtve ki minden szót válaszolt:

- Ebben igazad lehet. Azonban annyira mégsem fontos a vidra védelme, hogy erre külön támogatási lehetőségeket biztosítsunk a halászoknak és a horgászoknak. - Azt hittem, rosszul hallok: az egyetlen fokozottan védett menyétfélénkről azt mondja a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár, hogy annyira nem fontos a védelme." (21.oldal)

Szerintem ez a beszélgetés leírja a természethez való viszonyulást itthon. Azok a kegyetlen módszerek, amikkel halászok és horgászok képesek ezt a szegény állatot megölni egyszerűen letaglózó, mégis Gera Pál és az általa felkeresett szakértők kitaláltak egy fantasztikus megoldást. Sajnos mind az előző kormány, mind a mostani hasonló véleményen volt a támogatás kérdésében. Vagyis az egyetlen természetvédelmet kapott kisragadozónk nem érdemel meg egy esélyt sem. 

A könyvben természetesen nem csak szomorú történetek szerepelnek, hanem fantasztikus emberek segítőkészségéről, lehetőségekről is tanúbizonyságot ad.

A kötet második felében hermelinekről, menyétekről, borzokról, nyusztokról, molnárgörényekről, és nyestekről is olvashattam.

Különleges könyv, mely szerintem képes megváltoztatni gondolkodásmódot, új nézőpontot bemutatni. Érdemes elolvasni ezt a kötetet, biztos vagyok benne, hogy utána másként fogsz kedves Olvasó a hazai kisragadozókra tekinteni.

Egyet sajnálok csak a könyv végén, hogy zömében nem magyar fotósok képei szerepelnek. Emiatt is remélem ha lehetőségem nyílik rá a jövőben tudok majd kisragadozókat fotózni és bemutatni.

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek:

"A következő visszaemlékezések, amelyek a 2006 és 2019 közötti időszakot ölelik fel, ezekről az emberekről és leginkább az ő küzdelmeikről szólnak. Sajnos azonban a történetek szereplői közül sokan - bántóan sokan - nem járultak hozzá ahhoz, hogy valós nevüket megemlítsem, és arra is megkértek, hogy azoknak a területeknek a nevét is változtassam meg, ahol az elmesélt állatmentések történetek. Így - bár minden esemény valós tényeken alapul- a személy- és helységnevek kitaláltak." ( 12.oldal)

"Amikor halászokkal, horgászokkal voltunk együtt csak barátian, egymás között, bizony, szembesülhettem olyan trükkökkel is, amelyekkel napjainkban is "kiemelnek" vidrákat halas- és horgásztavakból. Igen, kérem, mindig így mondták: kiemeltük; érdekes, hogy egyetlen egyszer sem ejtették ki a szájukon, hogy kilőttük, megöltük, elpusztítottuk vagy megmérgeztük a vidrát. Pedig esetünkben ez a lényeg: itt a fő célt a kiirtás eredményessége jelentette, amihez azok számára, akik erre adják a fejüket, minden eszköz elfogadott, így felhasználható és felhasználandó volt." (17.oldal)

"A hermelin a vidra mellett vizes élőhelyeink másik jellegzetes kisragadozója. Életemben sokat jártam utána, kutattam az életét. Az elmúlt években többször is kezdeményeztem fokozott védelmének elrendelését, mert meggyőződésem volt, sőt mind a mai napig biztos vagyok benne, hogy nagyon nagy veszélyben van a magyarországi állománya." (79.oldal) 

"Elfogadom, sőt önmagától értetődőnek tartom, hogy napjainkban a vadgazdálkodás és a vadászat egyes esetekben szoros szövetségese a természetvédelemnek. Ebben semmi ördögtől való nincs. Azzal azonban nem tudok egyetérteni, amit egyes vadászkörök rendre felemlítenek, hogy egy állatfajra akkor is érvényes a kilövési engedély, amikor a kölykeit neveli. A kisborzok többnyire február és május között jönnek a világra, önállósodásuk általában öt-hat hónapos korukban történik. A legfőbb érv az ekkori vadászata mellett az, hogy ebben az időszakban okozza a legtöbb kárt a mezőgazdasági táblákban. Mégse tudom elhinni, hogy csak a vadászat az egyedüli igazán üdvözítő mód, főleg a kölyöknevelés ideje alatt. Kegyetlenség ez, de hát a vadászat napjaink Magyarországán állam lett az államban, nem lehet ellene apelláta." (138.oldal)

A könyv adatai:

Kiadó:                     Corvina Kiadó

Megjelenés:               2021

Oldalszám:               192

Felelős szerkesztő:      Schvéd Brigitta

Borító és könyvterv:   Karcagi Klára

Megvásárolható:        Corvina Kiadó

Fülszöveg:

Kedves ​és szeretnivaló, tanulságos és elgondolkodtató, de mindenekelőtt elképesztően izgalmas állatmentésekről olvashatunk ebben a könyvben. „Füttyös” vidra, „Duzzogó” borz és több tucatnyi társuktörténetei nem csupán az óvni kívánt állatokról, hanem rólunk, emberekről is szólnak: elkötelezettségünkről, emberségünkről, erősségeinkről és gyengeségeinkről. Gera Pál a magyarországi kisragadozók megmentése, főként a vidravédelem területén évtizedes tapasztalattal rendelkezik.Aktív közreműködésével alakult meg a Somogy megyei Lábod-Petesmalmi Vidrapark (1998), majd a szegedi Vidramenhely (2004).A 2000. évi ciánbalesetet követően megszervezte és irányította a megmérgeződött Szamosnál és Tiszánál végzett vidravédelmi munkálatokat. Munkájáról és a magyarországi vidravédelemről 2007-ben német-francia koprodukcióban dokumentumfilmet készítettek Vidrasors címmel, amely hazai és nemzetközi fesztiváldíjakat nyert.A témában számos tanulmányt, ismeretterjesztő füzetet és könyvet publikált, valamint szakmai és kulturális fórumot szervezett.