Kedves Olvasó!
Köszönöm Büchler Andrásval és az Open Books Kiadónak a meghívást!
Különleges könyvbemutatóra az Átrium Színházba került sor, ahol Csáki Judit beszélgetett Alföldi Róberttel, valamint közreműködött Hernádi Judit, és Bányai Kelemen Barna. Rendező Sebestyén Aba, dramaturg Székely Csaba, látványért Horgas Péter volt a felelős.
Az estet Hernádi Judit és Bányai Kelemen Barna nyitotta meg egy szórakoztató novella felolvasával. A történethez kapcsolódóan Csáki Judit rögtön megkérdezte Alföldi Róbertet, hogy Ő hogyan " rúgta ki " az embereket. Alföldi szerint világosabban fogalmazott a novellához képest. Ugyanakkor arra is kitért , hogy amikor egy igazgató színészt választ, az igazából nem a színészről, hanem az igazgatóról szól. A színház a fontos, vagyis hogy tudnak együtt dolgozni. Ezek után Csáki Judit sorba vette Alföldi főbb munkásságának helyszíneit, Veszprém, Játékszín, Vígszínház, majd a függetlenség is szóba került.
A könyv elkészüléséhez január 3-ától október elejéig beszélgetett Csáki Judit Alföldivel. Judit rögtön meg is kérdezte, hogy azok után, amin keresztül mentek újra belevágna-e? Hogy Alföldi válaszát idézem: "öhmmm..." A néző közönség a válasz és mimikán rögtön felnevetett. Csáki Judit abba is beavatott minket, hogy Alföldi először úgy elhajtotta, hogy még a mondatot sem tudta befejezni. Mire a művész úr feltárta, hogy nem akart egy szobor lenni, mert attól szorong. Azt se akarta, hogy a kötet egy panaszáradat legyen. Továbbá még azt is elárult, hogy objektíven még nem tudja elolvasni. De Csáki Juditnak sikerült meggyőznie, hogy a könyv célja inkább az elmúlt húsz év átfogása lesz, így pedig végső soron Alföldi elárulta, hogy újra belevágna. Persze azt is hozzá tette, hogy az írónő úgyse hagyna neki nyugtot.
Ezek után a közös munkálatokról is kaptunk egy kis információt. Alföldi fura tükörként látta a folyamatot, olyan dolgokat is átgondolt, elárult, amiket egy barátnak mesélne el. Miközben Csáki Judit elárulta, hogy a kiadó a tenyerén hordozta őt, csak kétszer hívták, hetente. 😄
Csáki Judit úgy nyilatkozott, hogy mindent megkérdezett, a beszélgetéseiket felvette és le is írta. Miután visszanézte ezeket a dokumentációkat azt vette észre, hogy nem volt egyszer sem olyan, hogy Alföldi nem válaszolt volna a kérdéseire. Fel is merült, hogy vajon Alföldi kezdetektől így is tervezte-e? A művész úr úgy válaszolt, hogy ez számára természetes volt, csak így lehetett, ugyanis az utómunkában úgyis kihúzták azokat a részeket, amiket nem éreztek helyén valónak. (Túl intim, ami mégis akkor ott el kellett hangzania.)
Csáki Judit vissza emlékezett, hogy a beszélgetéseik során sokszor szóba jöttek a tervek és mire a közös munka véget ért már össze is jöttek ezek a tervek. Itt szóba került Molnár Ferenc Liliom című könyve színpadi adaptációja, melynek a főszereplőjét Alföldi játsza. A művész úr hozzá is fűzte, hogy "sztárnak" lenni azért jó, mert bárkit fel lehet kérni rendezőnek.
Csáki Judit mesélt arról, hogy olyan dolgokat is megkérdezhetett, amelyek a szakmai részről szóltak, amikre mindig is kíváncsi volt. Például, hogy alakul egy színházi darab, mit csinált Alföldi ha a színész rossz volt, stb. A színház igazán belső elemei kerültek a könyvben. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Alfölditől sokszor kapta meg "jaj bazd meg, ilyet hogyan lehet kérdezni."
Alföldi magáról a közös munkáról úgy nyilatkozott az eseményen, hogy sok mindent azért gondolt át, mert Csáki Judit megkérdezte. Lassan 35 éve (baszki, csúszott ki a száján), dolgozik. Úgy gondolja gyakorlatban lehet rájönni olyan dolgokra, amik működnek vagy nem. Pro és kontra tapasztalattal. Ugyanakkor rendbe tette az agyában, hogy miért is így csinálja dolgait, mi változott az elmúlt években, példának okáért most is újítani fog. Mire Csáki Judit rögtön rákérdezett, nem fog kiabálni próbákon. A válasz pedig úgy hangzott, hogy régóta nem kiabál, de ezt kívánják. Maga az újítás egyébként arra vonatkozott, hogy sokáig Alföldi nem dolgozott dramaturggal, de találkozott egy fiatal emberrel (Bíró Bence), aki arra sarkalta, hogy kilépjen a komfort zónájából. Egy 30 éves vs egy 56 éves ember világlátása más, a színészi világ is megváltozott mára, így ütköztethetik egymás nézőpontjait, gondolataikat.
Az esemény második felében Csáki Judit Alföldit a magánéletéről kérdezte. Mit csinál, miközben úgy tűnik minden pillanata a színház körül forog, hogyan él az intézményen kívül. Szó esett arról is, hogy Alföldi fest, így érkezett is a kérdés, hogy rá hogyan is volt ideje. A művész úr elárulta, hogy kibérelt egy szuterint, ami miatt nem kellett a rendetlenséggel bajlódnia, a határidő pedig az egyik legjobb múzsa. Csáki Judit itt meg is kérdezte, hogy hobby, kikapcsolódás vagy pénzszerzés a festészet számára. "Szűcs Lajos, nagyon jó festő lenne, ha tudna festeni. Jó érzés, hogy nem kell senki ahhoz, hogy fessek." érkezett a válasz. Mire Csáki Judit azonnal reagált, vagyis akkor Alföldi csak a színészeket, és a többi munkatársat utálja-e. Alföldi a szokott humoros arcával válaszolt, még egy valaki. Csáki Judit nevetve hozzáfűzte, a közönség. Alföldi ezek után komolyabbra vette a szót, vagyis a színházba nem lehet ugyanazt megcsinálni, mint egy festménnyel, vagyis ha nem jó a színész nem tépheti szét, ha elfárad nem lehet kidobni, vagy épp nem teheti azt, mint egy elhasznált ecsetel, vagyis nem cserélheti le. Ugyanakkor érdekli a képzőművészet. Itt Csáki Judit közbe szólt, hogy Alföldi mindent gyűjt! Olyan, mint egy hörcsög! A művész úr azért annyit megjegyzett, hogy már rég nem gyűjt mindent.
Ezt követő beszélgetésüket muszáj szó szerint idéznem:
Csáki Judit: Robi te látsz. Nem akartál soha megtanulni vezetni?
Alföldi Róbert: de.
Csáki Judit: Meddig jutottál?
Alföldi Róbert: Astoriáig.
Ezek után kiderült, hogy bár Alföldi letette a kreszt, műszaki vizsgát is, sőt mindenen elsőre átment, még az elsősegélyen is. Aztán beült az autóba, ahol is az oktató azzal nyitotta, hogy induljanak. Alföldi első reakciója az volt, jó, de baszki hogyan? Úgy gondolja nem volt egy jó oktatója. Közös vezetésük végén egy kurva anyád-at mondott, majd kiszállt az Astorián az autóból. Később is próbálkozott, de végül arra jött rá, hogy sokkal jobb mindenkinek ha ő nem vezet. A taxi hátsó ülésén is tud dirigálni és káromkodni. Miután kellőképp kimerítették a taxizás témáját Csáki Judit arra kérdezett rá, hogy Alföldi mikor ült utoljára villamoson. (még azt is megjegyezte, hogy tudod az a sárga... 😄). Mire Alföldi köntörfalazás nélkül rávágta, hogy már nem emlékszik. Csáki Judit rögtön rákérdezett, hogy miért. Mire Alföldi a taxizás előnyeiről ejtett pár szót, ugyanakkor az írónő nem hagyta magát. Végül persze megtudtuk az igazságot, vagyis, hogy Alföldi nem bír elviselni senkit reggel. Na, de mi a helyzet, ha külföldön jár. Akkor persze az zavarja, hogy senki nem ismeri.
Csáki Judit megjegyezte, hogy Alföldi magának való. Szót ejtett a virágokról, a növényekről, amikkel teli van Alföldi otthona, ahol igazán szeret lenni. Így arra is rákérdezett, hogy hiányzik-e neki a vidék, hiszen Alföldi falusi. Mire a művész úr annyival kommentálta, hogy paraszt. Persze utóbb hozzá fűzte, hogy vonzza a szép őszi erdő, amit csodálatosnak tart.
Ezek után az utolsó témájuk a főzés lett. Csáki Judit bevallotta sokat tanult Alfölditől, de azt is hozzá tette, hogy mindenben le is hülyézte, hogy adott dolgokat sem tudta. Maga a könyvbe egy recept sem került, ahogy életrecept sincs, de mégis megéri megvenni.
Végül Halmos Ádám, a kiadó vezetője is felment a színpadra, hogy boldog születésnapot kívánjon Alföldi Róbertnek.
Különleges könyvbemutató volt, a fantasztikus novellákkal, Csáki Judit és Alföldi Róbert mókás, adok-kapok beszólásain csak nevetni lehetett, végül pedig még Alföldi festményeiből is láthattunk kivetítve. Örülök, hogy részese lehettem ennek az eseménynek.
Sajnos most dedikálást nem sikerült begyűjtenem, de a fényképezőgépemnek köszönhetően elég közeli képeket sikerült készítenem, aminek szintén nagyon tudok örülni. A könyvre pedig természetesen nagyon kíváncsi vagyok, a hazaúton már bele is néztem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése