2021. december 22., szerda

2021. december

Csáth Géza: Fekete csönd

Kedves Olvasó!

Csáth Gézától még 2019-ben olvastam az Egy elmebeteg nő naplója című könyvet. Annak a könyvnek a végén már éreztem, hogy Csáth művei nem nekem valók. De most, miután megjelent ez a poket, teli a rajzaival és Orvos-Tóth Noémi ajánlásával úgy gondoltam adok még egy esélyt neki. 

Sajnos nem tudom azt írni mennyire jó olvasás élmény volt, hiszen a novellák lehangolóak voltak. Nem is jókor vettem a kezembe szegény zsebkönyvet és a már amúgy is rossz hangulatomat csak még jobban lehúzta. 

Csáth Géza különleges író volt, nem véletlenül a Nyugat első nemzedékéhez tartozott, ráadásul Kosztolányi Dezső unokatestvére, az orvostudományban is újításokat hozott, mégis előttem folyamatosan ott lebeg a sorsa. Hiszen azt lehet róla tudni, hogy orvosi pályafutása alatt könnyen hozzáfért narkotikumokhoz és rá is szokott a morfiumra, aminek hatására megőrült, megölte a feleségét, majd magával is végzet. 

A Fekete csöndben egy életutat követhet végig az olvasó, egészen gyermekkortól az elképzelt halálig. Nekem úgy tűnt mindegyik rész egy-egy novellaként jelent meg a kötetben. 

Talán egyszer, más hangulatban, ha másképp rá tudok majd hangolódni akkor újra elolvasom, de egyelőre inkább el fogom kerülni Csáth műveit. 

Értékelésem: ✯✯✯✯

                              (4/5)

Fülszöveg:

Olvasni ​annyi, mint beszélgetni az íróval…

Csáth Géza minden bizonnyal az egyik legkülönlegesebb, legformabontóbb személyiség a 20. század eleji magyar irodalomban. Három művészeti ágban is tehetséges volt: festett, írt és zenét szerzett. Unokatestvére, Kosztolányi Dezső éppen ezért nevezte el Hármasművésznek.

Az érettségi után nem vették fel a Zeneakadémia zeneszerző szakára, ezért úgy döntött, hogy orvos lesz. Az egyetem elvégzése után a freudi pszichoanalízissel foglalkozott behatóan, eközben az Elmekórtani Intézetben dolgozott, és kezelte többek közt az Egy elmebeteg nő naplójából ismerős Kohn Gizellát. Művészi és orvosi pályáját, morfiumfüggőségét, megőrülésének történetét, majd pedig fiatalon, harminchárom éves korában bekövetkezett tragikus halálának iszonytató elemeit naplóiban követhetjük végig, melyet tíz éves korától harminchárom éves koráig, azaz haláláig vezetett. Noha egész életében foglalkozott zeneszerzéssel és rajzolással, művészete legteljesebben talán novelláiban mutatkozik meg. Írásai az artisztikusan, intenzíven és érzékenyen élt élete miatt lehetnek rendkívül érzékiek: egyszerre színek, hangok, illatok, harmóniák és diszharmóniák lepárlásai, esszenciái.

A kötetben novelláit ritkán látható rajzai illusztrálják. E művészi ábrázolások egyedi vizuális jegyzetekként is felfoghatók, melyek Csáth mindennapi gondolatait, érzéseit, hangulatait tükrözik vissza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése