Podonyi Hedvig: Kép, Jel, Betű

 Érdekes írások, írásos érdekességek

Kedves Olvasó!

Nagyon szépen köszönöm Romics Viviennek és a Fekete Sas Kiadónak az újabb lehetőséget!

Podonyi Hedvig munkásságából eddig még "csak" Fodor Ákos műveinek a szerkesztését láttam. Fodor Ákos-esten, amit az Írók Boltjában tartottak végre élőben is hallgattam, ahogy a munkájáról, kicsit a magánéletükről is mesélt. Az est végére pedig már tudtam, hogy hamarosan olvasni is fogok Tőle. 😊

Kép, Jel, Betű című könyv minőségi nyelvezete azonnal levett a lábamról. Óriási kutatómunka tükröződik az oldalakon. 

Podonyi Hedvig egészen a barlangrajzoktól, a hieroglifákon keresztül bemutatja az emberiség fejlődését a kommunikáció és az írás terén. 

Mit jelentettek a barlangrajzok? Hogyan készültek? Ki és hogyan talált rájuk? Kik fejtették meg a hieroglifákat és hogyan? Régen is voltak graffitik, de vajon ki, miért és hogyan készítette? Ezek a kérdések körül járják az emberiség történetét és a könyv fel is tárja a válaszokat. Számomra lenyűgöző volt az óriási kutatómunka, ami mindegyik érdekes fejezet mögött állt. Csak egyet sajnáltam az olvasása közben, hogy ez a könyv akkor még nem jelent meg, amikor ezeket a részeket tanultuk az iskolában, sokkal érdekesebb lett volna ez a kötet által megszerezni a szükséges információkat. 

A későbbi fejezetekben az írónő arra is kitér hogyan készítették a könyveket a nyomtatás előtt, magáról a nyomtatás elindulásáról és a golyóstoll feltalálójáról is. Bal kezességről nagyon jó részt olvastam. Tetszett, hogy még azt is megtudtam Bob Dylan, Jimi Hendrix, Tom Cruise, Charlie Chaplin, Robert De Niro, Lonardo da Vinci, Hans Christian Andersen és még sokan mások balkezesek. A különleges részeket ábrák, portrék színesítik tovább. 

Nagyon tetszik a borító is, a lapok minősége! Örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet!

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Mi lehetett a szikrarajzok készítésének célja? Feltételezések szerint gyakran mágikus, rituális szerepet játszottak, akárcsak a barlangrajzok: a vadászat sikerét, a termés bőségét, a  termékenységet próbálták befolyásolni általuk, máskor a nép, a törzs mítoszainak felidézéséhez nyújthattak kapaszkodót, vagy a kreatív önkifejezés örömét szolgálták." (25. oldal)

"Újgörögül: Kriti, Kanada, törökül: Kirid. Nekünk: Kréta. A 260 km hosszú, 12-55 km széles, 8250 k㎡ területű földközi-tengeri sziget ma népszerű görögországi üdülőhely. Az idei látogató azonban a népes tengerparti strandok és szórakozóhelyek vonzása ellenére sem kerülheti el a helyi kultúra több ezer éves emlékeivel való találkozást, hiszen még a bazárok is tömve vannak a régészeti leleteket megörökítő képeslapokkal és az úgynevezett phaisztoszi korong másolataival, amely az itt talált rejtélyes írásos emlékek egyike. De van ilyenből Krétán jó néhány további is."(64. oldal)

"Téved, aki esetleg azt hiszi hogy a spanyol, portugál és más hódítók megjelenése előtt az amerikai népek jámbor egyetértésben, békésen éldegéltek. Ellenkezőleg! Bár tény, hogy a konkvisztádorok okozta pusztítás addig nem látott mértéket öltött, a helyiek "felfedezésüket" megelőzően egymással is gyakran háborúskodtak, és nemegyszer igazán kegyetlenül bántak el ellenségeikkel." (79. oldal)

""Megtekintettem az összes könyveket. Mit is mondok: könyveket? Mindegyik könyvet kincsnek mondhatnám" - írta Johann A. Brassicanus (~1500 - 1539) német katolikus humanista tudós, miután I. Mátyás halála után a budai királyi udvarban járt. Nagy uralkodónk lenyűgöző könyvtára, a Bibliotheca Corviniana csupán töredékeiben maradt fenn, ám kétségtelenül ma is figyelmet érdemel." (102. oldal)

"Ha egy középkori kódexmásolót képzelünk magunk elé, szinte biztosan férfira gondolunk. Nem csoda, hiszen az írástudók zöme egykor férfi volt; jellemzően férfi szerzeteseket, papokat ábrázolnak az írástevékenységet megjelenítő régi ábrázolások. Pedig akadtak kódexmásoló apácák is." (117. oldal)

"Az amerikai Yale Egyetem Beinecke Könyvtárának világszerte legismertebb kincse, a Voynich-kézirat hosszú ideje okoz fejtörést a kódfejtőknek és a tudósoknak. S bár újabb és újabb hírek röppennek fel arról, hogy titkát végre megfejtették, ez egyelőre senkinek sem sikerült teljes egészében. Persze azért van, amit már tudunk róla." (159. oldal)

"Bíró László Józsefet a golyóstoll feltalálójaként ismerjük - noha valójában csak tökéletesítette az alapötletet, és még ezzel sem volt egyedül. Ám ő szabadalmaztatta a találmányt. Ezzel együtt kétségtelenül keményen megdolgozott a sikerért." (189. oldal)

"Amiről még mindig nem esett szó:  kézjegyünk is változik - akárcsak mi magunk. Aki nem ragad meg ilyen-olyan okoknál fogva (szellemi deficit, fizikai akadályozottság, írásrutin hiánya) az iskolában elsajátított sztenderírás szintjén, és személyiségfejlődése egészségesnek mondható, az előbb-utóbb, kisebb vagy nagyobb mértékben belevisz valamilyen saját "találmányt", egyedi, sztendertől eltérő megoldást a kézírásban." (218. oldal)

A könyv adatai:

Kiadó:                         Fekete Sas Kiadó

Megjelenés:                    2022

Oldalszám:                   224

Megvásárolható:           Fekete Sas Kiadó

Fülszöveg:

Miről ​mesélnek a barlang- és sziklarajzok? Hogyan üzentek egymásnak a régi korok emberei, amikor még nem volt internet, sőt papír és posta sem?

Ki fejtette meg az ékírást, és ki talált rá a hieroglifák jelentésének kulcsára? Hogyan és miért hozták létre elődeink a betűírást? Milyenek voltak az ókori és középkori graffitik?

Mit érdemes tudni Leonardo da Vinci híres Vitruvius-tanulmányáról? Hogyan készültek a könyvek a nyomtatás elterjedése előtt? Miről (nem) beszél a rejtélyes Voynich-kézirat? Ki találta fel valójában a golyóstollat? Mit árulhat el rólunk az aláírásunk?

Könyvünk egyebek között ezekre a kérdésekre ad választ, színes és változatos kultúrtörténeti utazásra, hasznos időtöltésre invitálva mindazokat, akik nyitottak az írástörténet izgalmas tényei és a kézírás titkai iránt.

*

Analfabéták egykor és ma; A világ legszebb barlangrajzai; Fönícia, a betűírás bölcsője; Gyógyító papirusztekercsek; Kódexek és kódexírók; Mátyás király csodás könyvtára; Leonardo da Vinci világa; Gutenberg és a könyvnyomtatás; 7000 éves találmányunk: a papír; Évezredeken át – az írószerek nyomában; Bal kézzel a jobbkezesek világában; Királyi kézjegyek; Beszédes aláírások – mindez csupán néhány azok közül a figyelemreméltó „írásos és kézírásos” témák közül, melyeket a könyv szerzője most egy kötetbe foglalva, sok-sok információt megosztva, olvasmányos formában mutat be.