2021. november

Mónica Gutiérrez: A ​Holdsugár könyvesbolt rejtélyei

Kedves Olvasó!

Nagyon szeretem követni a NIOK-ot, mindig kíváncsian várom, hogy Szabados Ági bejelentse az újabb havi közös könyvet. Sajnos a legtöbbször inkább utóbb olvasom a kiválasztott regényeket, de így is sokszor olyan könyveket is kezembe veszek, amiket egyébként nem valószínű. Csodálatos Libertine könyvesboltban, pedig a mostani közös könyvet limitált kiadásban be tudtam szerezni. 

Az írónő hihetetlen jó leírásai miatt azonnal úgy éreztem, hogy én is Angliában járok. Szerethető karakterei azonnal rabul ejtették a szívemet. Gyorsan el tudtam olvasni, mivel egy könnyed olvasmányról van szó. Bár nincsenek világmegváltó cselekmények, inkább, ahogy a könyvben többször is szerepel ez is egy feelgood olvasmány, vagyis az a lényege, hogy az olvasó jól érezze magát, kikapcsolódjon. Nekem ez nagyon is sikerült és úgy érzem épp most erre a könyvre volt a leginkább szükségem. 

Imádtam minden sorát, a humoros párbeszédeket, a sok könyves, filmes, sorozatos utalásokat, a lábjegyzeteket, amik hasznos plusz információkat adtak. A kisebb meglepő fordulatokon elcsodálkoztam, a Livingstone úron nagyon sokat nevettem, melengette a szívemet Edward és Sioban szerelme és kíváncsian vártam Agnes és Lockwood szála hova fut. Sajnáltam szegény Twist Olivért, akit az anyukája nem foglalkozik, ugyanakkor a legjobb helyen tölthette a délutánjait. Jasmin jelenléte emelte a könyv hangulatát és az ő szerelmi szálának is örültem. Dresden asszony és a kék lámpa mellett folyton gépelő író nagyon jó mellékszereplők voltak. 

Meglepett, hogy moly.hu-n amikor néztem 75% körüli volt szegény könyv értékelése, mikor ezt a blogbejegyzést írom, akkor már 79% lett. Ha nincs a NIOK valószínűleg a kívánságlistám végén landolt volna ezek alapján. Szerintem sokkal jobb ez a könyv, mint 79%, de megértem és persze elfogadom mások véleményét. Ugyanakkor kedves Olvasó, ha egy kikapcsoló, humoros regényre vágysz, akkor ezt a könyvet mindenképp ajánlom. 💖

Szabados Ági levele pedig még különlegesebbé tette az olvasás élményt. 😍

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Livingstone úr felháborítónak találta, hogy Roberta Twist a presbiteriánus Szent András-templomban Olivérnek kereszteltette egyetlen fiát. Nem mintha bármi kifogása lett volna a presbiteriánus hívők vagy a Szent András-templomban Olivérnek kereszteltette egyetlen fiát. Nem mintha bármi kifogása lett volna a presbiteriánus hívők vagy a Szent András hajmeresztő kupolája ellen, hanem mert igen nagy aljasságnak tartotta, hogy valaki hétfőtől péntekig a boltja ajtajában hagyjon egy Twist Olivér nevű gyereket."

"- A Shakespear Társaságnak sem kellek. 
- Talán megemlítetted nekik Marlowe nevét?"

"(...) - És miért szeretne könyvesbotban dolgozni?
- Az időbeosztás miatt. Össze tudnám egyeztetni a koktélbárral. Nem hinném, hogy könyveket árulni nehezebb volna, mint italokat keverni.
- Egyáltalán nem az.
- Iszákos vendégek vagy könyvmolyok... Mindkettő függő, és mindkettő igyekszik kedvére eltölteni a szabadidejét, nem igaz? 
- Maga egy költő."

"- És hát általános igazság, hogy minden valamirevaló szerelmi történet egy teázásra szóló meghívással kezdődik."

"- Ez itt a romantikus sarok - magyarázta a kisfiú, miközben a szóban forgó helyre kísérte. 
Agnesnek nem kellett megkérdeznie, mire is utal, amint megpillantotta a püspöklila bársonyhuzatos karosszékeket, meg a Shelley, Byron, Coleridge, Wordsworth, Goethe, Keats, Scott, és a romantika gyógyíthatatlan betegségében, kínok közt szenvedő más szerzők műveivel megpakolt, alacsony asztalt."

" Egy kínai mondás szerint "ha nem tudsz mosolyogni, ne nyiss üzletet". A Drake-ek - kiknek szakálla megnehezítette az ilyen jellegű arctornát - kedvességgel, kellemes modorral és jó szándékkal helyettesítették a mosolygást."

" (...) - Mindig van kivétel. Visszaadtam neki az Anna Karenina árát, és soha többé nem ajánlottam neki orosz szerzőt. Fáj tőlük a feje."

" - A trükk abban rejlik, hogy nem szabad kimondani, "régész vagyok" vagy "asztronauta vagyok". Te sok minden vagy: ember, Livingstone úr asszisztense, csinos...
- Köszönöm.
- ... jó Pán Péter-olvasó, szimpatikus, okos... És mindez együtt a javadra válik, úgyhogy ne légy szomorú."

"- Nem találom a helyem a világban, akár egy asztronauta, aki eltévedt a világűrben, és hazavágyik. 
- Az engem nem zavarna. (...)
- Miért nem? 
- Mert előbb-utóbb mindig akad valaki, aki szeret bennünket annyira, hogy hazavigyen. - Kezébe adta a Pán Péter-t, és szelíd bociszemekkel nézett rá. - Olvasol még egy kicsit, kérlek? "

"- Scotland Yard - mondta, inkább kijelentő, mint kérdő módban.
- Igen, uram.
- Megköszönném a diszkrécióját, habár a lélegzetem is elállt." 

"Új színt loptak az életébe olyasféle részletek, mint A vihar új kiadása; Desden asszony sirámai, Twist Olivér értekezései, vagy Edward Livingstone szenvtelen angol flegmája. Rájött, hogy csak nézőpont kérdése, és a szürke világ színesbe fordul. Kezdte megérteni, hogy a boldogság a legapróbb, legészrevétlenebb rügyekből fakad. És felötlött benne kérdés, vajon lehetséges-e, hogy minden, ami jó a világon, egyetlen könyvesboltba is belefér."

"- Mi az a feelgood?
- Olyan regények, amelyekben a főszereplők sosem esznek mángoldot - foglalta össze Agnes, miután számbavette a könyveket, amiket a barátnőjétől kapott. - Olyan történetek, melyekben nem történik semmi egetverő, és a főszereplők nem valami nagy hősök. Ahol a boldogság a röpke pillanatokban és a hétköznapi gesztusokban rejlik..."

"- Mi történt? Miért ilyen rossz hangulatban? - szólalt meg Agnes. (...)
- Nekünk, angoloknak, hm, hm, sosincs rossz hangulatunk. Se jó, se rossz. Mi csak a pragmatizmusunkkal és a forró vizes palackjainkkal büszkélkedhetünk."

"- Ismét felterjesztettek a Scrooge-díjra - sziszegte a foga közül, a pipája rejtekéből. - Immár harmadszorra. 
- A Scrooge-díjat - magyarázta Caldecott - a legmogorvább könyvkereskedőnek ítélik oda évente. Olyasfajta kitüntetés, hm, hm, amely a londoni könyvkereskedők különc természetének fokmérője.
- És Livingstone úr kapott már ilyet?
- Még soha - felelte mosolyogva az agg szabómester."

"- Elnézést - fordult udvariasan Livingstone úrhoz -, el kell olvasnom az Alice-t, Lewis Carrolltól.
- Csodaországban vagy A tükör másik oldalán...?
- Otthon, ha lehet...
- Ezt nevezem! Máris keresek egy-egy példányt, mindkét regényből. Ha valaki ebben a városban érdemes rá, hogy Carrollt olvassa, akkor az ön."

"-(...) Önről azonban úgy vélem, regényhős, ezért nagy dolgokat várok magától. Ugyanakkor félek is a csalódástól, ezért is orrontott meg - miután jó a szimata - némi bizalmatlanságot a részemről. 
- De milyen szempontból okozhatnék én bármiféle csalódást?
- Tudja maga jól, hogy mire célzok, John. Még egy nyomorult, rövidlátó könyvkereskedőnek is, aki Narniában felejtette az eszét, feltűnne, hogy néz az új alkalmazottamra."

"- Ha engem kérdezel... - tette hozzá Livingstone úr. - Bárki, aki téged ismer és értékel, jó Olivér, biztos valami jobbat kíván neked annál, mint hogy e négy fal közé zárva létezz, könyvek és felnőttek társaságában.
- Szeretem a könyveket.
- Igen, a felnőtteknél jobbak. 
- Nem minden felnőttel van gond... Agnes...
- Agnes nem számít, ő tündér. Nem tűnt fel, hogyan olvassa a Pán Péter-t?"

"- Hiába futsz... - kiáltotta Livingstone úr, javíthatatlan hangulatban.
- ... ha nem indulsz el idején" - fejezte be Sioban a La Fontaine-idézetet."

"- Nem értem, hogyan tévedhettem ekkorát önnel kapcsolatban - panaszkodott a könyvkereskedő. - Nem csodálom, hogy ilyen rendőrökkel még a Hasfelmetsző esetét sem sikerült megoldania a Scotland Yardnak. Talán még együtt is kocsmáztak vele."

"- Nem, nem! - állította meg őket Livingstone úr, amikor átlépték a bolt küszöbét.
- Azt mondta, hozhatok egy barátot.
- De ez egy kutya. 
- És a barátom."

"- Ott van az otthonunk, ahol a könyveinket őrizzük. Sir Richard F. Burton."

Fülszöveg:

„– ​És ezen a héten milyen olvasmányhoz volna kedve?

A nő egy másodpercig sem habozott a válasszal:

– Valami horrorhoz.

– Javítson ki, ha tévedek, de mintha Stephen Kinggel már leszámolt volna.

– Kinget nagyon szeretem, de most egy új szerzővel próbálkoznék.

– Mi az, ami önben félelmet kelt?

Dresden asszony vállat vont, és Edwardnak akkor tűnt csak fel, hogy a nő otthoni papucsban lépett be a boltba.

– Úgy sejtem, ön már semmitől se fél – jegyezte meg.

– Fiatalkoromban rettegtem az adóbevallástól, nagyanyám derűs történeteitől és a nászéjszakámtól.

Ez utóbbi megjegyzés arra inspirálta Livingstone urat, hogy otthagyja vevőjét, majd Mary Shelley Frankenstein-jének egy szép olajzöld vászonkötésű példányával térjen vissza a romantikusok sarkából.

– Ez itt – figyelmeztette az asszonyt, mielőtt átadta volna neki a könyvet – a valaha írt legfélelmetesebb könyv.

– Úgy tudom, egy szörnyetegről szól.

– »Ott leszek veled a nászéjszakádon« – idézte fejből Livingstone úr. – Hát mi lehet ennél félelmetesebb?”

London a csodák városa. Így amikor Agnes Martí, a Barcelonából érkező régészlány betéved Edward Livingstone, a hírneves felfedező leszármazottjának varázslatos könyvesboltjába, rögvest Alice, Pán Péter, Twist Olivér társaságában és világában találja magát. Nem kevés furcsa kérdésekkel hozzá forduló vásárlóval, vagy egy kék fénybe burkolózó, állandóan körmölő íróval. A könyvespolcok és a világirodalom labirintusában lépten-nyomon rejtélyekbe botlik, melyek megfejtéséhez egy detektív szegődik mellé társául a Scotland Yardtól – hogy közösen leljék meg a legtitokzatosabb kincset, mely két embert összefűzhet…

A Holdsugár könyvesbolt rejtélyei egy könyvbolond, az angol regényekért és humorért egyaránt lelkesedő spanyol író csodás ajándéka minden, szintúgy a könyvekért rajongó, az irodalom és a szív titkaira egyformán kíváncsi olvasónak.

Na és a Sztárom a párom című film kedvelőinek…