2019. március

 Szerb Antal: Utas és Holdvilág

Kedves Olvasó! 

Üdvözöllek újra az oldalamon!

A képen láthatod a 2019-es márciusi olvasmányaimat, de most csak 2 bejegyzést szeretnék neki szánni, ugyanis 2020-ban az egész Off-campus és Him sorozatot újra olvasom, így majd, amikor az sorra kerül akkor írok ezekről a könyvekről. 😊

Akkor most essünk is neki Szerb Antal Utas és Holdvilág című könyvének. Amikor ezt a regényt olvastam még szakgimnáziumba jártam és az akkori osztályfőnökömnek az egyik kedvenc könyve volt. Az egyik legjobb tanárnőm volt, akitől nagyon sok mindent tanultam, így természetesen próbáltam az eseményekre fókuszálni, jobban, mint bármilyen más könyv esetében. Bár így is mondott új információkat a könyvről, az eseményekről és a szereplőkről.😂 

Nagyon tetszett, ahogy Szerb Antal elvezetett az olasz sikátorokba, nem próbálta a legszebb arcát mutatni annak az országnak. A történet és a szereplők is összetettek, komplexek. Ez az a történet, amiről hosszasan lehet írni, hiszen bemutatja Mihály, a főszereplő fiatalkorát, felnőtté válását. Bár az egész könyvből az sugárzott, hogy ennek a fiúnak nem sikerült felnőtté válnia. Megmarad kamasznak, aki nem találja a helyét a világban és bár a házassága előre lépés lenne a felnőttvilágba, ő inkább ez elől is "elfut" vagy inkább lemarad a vonatról.  

Az Ulpius-háznál csak meresztettem a szememet. Meglepő és megdöbbentő volt, ami abban az elvont, csodákkal és fájdalommal teli házban történt. Ulpius Évát nem tudtam megkedvelni, úgy láttam a kapcsolatukat, hogy mind Tamás (a testvére), mind Mihály a lánytól függött és az ő kénye, kedve szerint cselekedtek. És ezt a helyzetet Éva ki is használta. 

Úgy éreztem Ulpius Évának az ellentéte Erzsi volt, Mihály újdonsült felesége. Erzsi volt férje imádta a nőt, annyira, hogy levelet írt Mihálynak, arról, hogy mit és hogyan csináljon a feleségével 😵. És ha szükséges a nő kényelme érdekében akár pénzt is ad az exférj az újnak. Erzsi nem rendelkezett akkora akaraterővel, mint Éva, bár a férfiak mind a két nőt körül rajongták. Mégis Erzsi aszerint cselekedik, ahogy a szülei, a társadalom elvárja, míg Éva nem hajlik meg mások akarata előtt. 

Sok más eseményt, szereplőt ki lehetne emelni még, de egyenlőre ennyit írok le. Szerb Antal egy zseni volt és biztos vagyok benne, hogy ha tovább élhetett volna megreformálta volna a magyar oktatást. Az írónak sok más kitűnő könyve megjelent, de zsidó származása miatt munkaszolgálatra kötelezték, majd (bár ellentmondásos leírások vannak a halála körülményéről) állítólag nyilas suhancok félig agyonverték, 1945-ben Balf-ban ennek következtében meghalt. 

Ez a könyv kortalan és időtlen. Mindenki a maga számára fontos történetet és értékeket látja meg benne. Ajánlott többször újra olvasni az élet különböző szakaszaiban. 😉

Éééés Szabados Áginak is ez az egyik kedvenc könyve, a NIOK kapcsán pedig mesél is róla. Szerintem érdemes végig hallgatni, be is linkelem ide:

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                         (5/5)

Idézetek: 

"– Semmi baja – mondta az orvos –, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
– Én? – kérdezte Mihály eltűnődve. – Semmit. Éltem."

„Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami."

"Boldogságra mindig van ok."

"A mélységes butaságban van valami szédítő és örvényszerűen vonzó, mint az enyészetben. A vákuum vonzóereje."

"Az ember mániákusan, veszendően, a pokol és a halál határán vágyódik valaki után; keresi, kergeti, hiába, és az élete elsorvad a nosztalgiában."

"Édes, a lélekben az ellentétek egymás mellett vannak. Nagy aszkéták nem hideg és szenvtelen emberekből lesznek, hanem a legtüzesebbekből, azokból, akiknek van miről lemondaniuk."

"Az iszonyat nem az éjszaka és a félelem dolgaiban a legerősebb, hanem akkor, mikor fényes nappal bámul ránk valami mindennapi dologból, egy kirakatból, egy ismeretlen arcból, egy fa ágai közül."

Fülszöveg: 

Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" – ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.