"Jobb megpróbálni, és kudarcot vallani, mint soha meg sem próbálni."
André Aciman: Szólíts a neveden
"Mondhatom, nincs nagyobb gyönyörűség az olvasásnál."
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Tavaly vettem először Libri karácsonyi díszkönyveket, majd a nyár folyamán megjelent Szerb Antal Utas és holdvilág című könyve dísz változatban. Így egyértelmű volt, hogy a következő díszkiadásokat is szeretném beszerezni. A borítók rögtön magával ragadtak és szerintem az idei karácsonyi könyvek borítója még jobb lett, mint az eddigiek.
Kosztolányi Dezső: Csodát nekem
Meglepett, hogy rögtön a Szegény kisgyermek panaszai című művel kezdődik a könyv. Teljes egészében bele került, így a könyv egy harmadát teszi ki. Bár ezt kicsit furcsáltam, hiszen történetileg nem mindig kapcsolódott a karácsonyhoz.
A novellák, prózák és versek hol szívet melengetőek, hol szívfacsaróak voltak. Az illusztrációk, a könyv külseje, belseje nagyon tetszik.
Értékelésem: ✯✯✯✯✯
(5/5)
Fülszöveg:
Aki az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Kosztolányi Dezsőt is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Kosztolányi tollából is.
Ezekből válogat az egységes tematika dacára is lenyűgözőn sokszínű és sokhangú, versekkel keretezett, ciklusokba rendezett novellákat tartalmazó Csodát nekem című kötet, amely igazi irodalmi felfedezéseket is kínál az olvasónak: kötetben eddig még meg nem jelent írásokat.
„Egyszerre mintha csoda történnék” – írja Kosztolányi. És valóban, az ő szemében a karácsony maga a színtiszta varázslat. Hiszen az ünnep közeledtével a főváros kockakövein hirtelen „kivirul egy csodálatos, fantasztikus, vadregényes fenyőerdő”, és a „szívekbe őserdők templomi zúgását hinti”. A karácsony az aranyalmákkal, dióval díszített, kandallóban lobogó fával a költészetet, a poézist csempészi hétköznapi életünkbe. Ilyenkor fény gyúl a selyemszőnyeges szobákban éppúgy, mint a dohos alagsori lakásokban. De nemcsak ott, hanem az emberi szívekben is. Az ünnep tisztábbá, igazabbá teszi az embert, rányitja a szemét olyan dolgokra is, amelyek máskor rejtve maradnak előtte.
Karinthy Frigyes: Karácsonyi társasjáték
Gyönyörű borító, képi illusztrációkkal díszitett kötet. Nekem főként az eleje, a játékok leírásai tetszettek. A novellák közül Karácsonyország fogott meg a legjobban.
Értékelésem:
✯✯✯✯✯
(5/5)
Fülszöveg:
Aki az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Karinthy Frigyest is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Karinthy tollából is.
Felemelőn ünnepélyes vagy fájón nosztalgikus költemények, bölcs humorral átszőtt novellák, gyermeki játékossággal megírt humoreszkek, szatirikus karcolatok, pazar irodalmi paródiák, jövőbe látó, csodás történetek, amelyeknek témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter. Megannyi ritkaság- és újdonságszámba menő írás – ezeket gyűjti csokorba a Karácsonyi társasjáték című válogatás, amelynek nem egy darabja most először jelenik meg kötetben, a felfedezés örömét kínálva az olvasónak. Irodalmi unikum az 1927-es Tíz elmúlt év híres társasjátékai című írás, amely arról tudósít, hogy „folyt a szórakozások mindennapi élete, világrengető háborúk és forradalmak korában”. Olyan korban, amikor játszani kelltt, hogy az ember elfelejtse fájdalmait, hangos szavakat kitalálva a sötétben, mint a gyerek, aki fél. A játék azonban nem csak erre való, a játékból nagy felfedezések és felismerések származnak. Ezért játszik Karinthy is bravúrosan, lenyűgözően, a szavakkal. A szó, a humor a fegyvere, egyszerre mesés és valóságos világokat teremt vele.
Ezzel a poszttal zárom is a 2019-es olvasmányaimat. Remélem tetszett a blogom és továbbra is velem tartasz. ❤️
Élő Ady - Ady antalógia
Nagyon tetszik a borító és az ötlet is, hogy egy karácsonyi könyvbe válogatták Ady Endre verseit. Érdeklődve kezdtem neki az olvasásának. Úgy érzem még közelebb kerültem Ady költészetéhez.
Az viszont nem tetszett, hogy az egyik vershez rossz címet írtak és ezt rögtön észre lehetett venni, mert szinte egymást követő oldalakon ugyanazzal a címmel, de más szöveggel jelent meg két vers. Utána is néztem, és megtaláltam mind a két verset, természetesen abból az egyiknek más volt a címe 😔
Adott versek, részek végén a magyarázatok néha nagyon jók voltak, egyet be is jelöltem, de voltak olyanok is, amik unalmassá váltak és volt, hogy nem értettem miért is kerültek oda.
Összeségében nem bántam meg, hogy megvettem. Ezzel a könyvvel egy új gyűjteményt kezdtem el beszerezni😄
Értékelésem: ✯✯✯✯⭐
(4,5/5)
Fülszöveg:
Ady Endre költészete kaput jelent múlt és jelen között. Egyrészt ő maga is számtalan versében vont párhuzamot nemzetünk tragikus múltja és a 20. század elejének történelmi léptékű megpróbáltatásai között, másrészt Ady-szövegei kaput nyitnak az ő jelene és a mi jelenünk között is, hiszen ugyanazokat az erővonalakat tárja fel magában és a környezetében, amik minket is körülvesznek. A kötetben szereplő verseket kortárs költők válogatták össze, mindegyikük azokat, amelyekhez valamilyen bensőséges kapcsolat fűzi – a versek között pedig megjelennek azok a reflexiók, amik kifejezetten ennek a kötetnek a kedvéért születtek, és amelyekből kiderül, hogy a mai költők miben látják Ady életművének vonzó- vagy épp taszító erejét, amitől száz év múltán is az irodalom tengerének felszínén tudott maradni.
Szabó Magda: Daloljanak itt angyalok
Aranyos, szívhez szóló és megindító könyv. Tetszettek a rajzok, amik illettek a történetekhez.
Jó volt olvasni Szabó Magda karácsonyi emlékeit. Karácsonyi hangulatot teremtett, díszbe öltöztetve lelkemet.
Aki szereti az írónőt, annak ez a könyv nem maradhat le a polcáról.
Értékelésem: ✯✯✯✯✯
(5/5)
Fülszöveg:
A Daloljanak itt angyalok című kötetben Szabó Magda karácsonyi írásait gyűjtöttük össze. Esszéket, cikkeket, visszaemlékezéseket, novellákat és verseket, amelyek mindegyike tükrözi az írónő bensőséges kapcsolatát az ünneppel. Van köztük a saját gyermekkori karácsonyaira visszatekintő keserédes, vagy épp elmélyült emlékezés (Egy doboz fű Melindának; A vizibornyú), a csendes, önfeláldozó szeretet oltárára helyezett mécses (Nenő), a saját lelkiismeretébe tett utazás (Első levél Piroskának), elmélkedések a családi kötelékekben rejlő felelősségről (A családról; Mikor kapar a farkas), a harmadik rész pedig a karácsonyt, mint szentséget megéneklő írásoké.
A képen láthatod a 2019-es márciusi olvasmányaimat, de most csak 2 bejegyzést szeretnék neki szánni, ugyanis 2020-ban az egész Off-campus és Him sorozatot újra olvasom, így majd, amikor az sorra kerül akkor írok ezekről a könyvekről. 😊
Akkor most essünk is neki Szerb Antal Utas és Holdvilág című könyvének. Amikor ezt a regényt olvastam még szakgimnáziumba jártam és az akkori osztályfőnökömnek az egyik kedvenc könyve volt. Az egyik legjobb tanárnőm volt, akitől nagyon sok mindent tanultam, így természetesen próbáltam az eseményekre fókuszálni, jobban, mint bármilyen más könyv esetében. Bár így is mondott új információkat a könyvről, az eseményekről és a szereplőkről.😂
Nagyon tetszett, ahogy Szerb Antal elvezetett az olasz sikátorokba, nem próbálta a legszebb arcát mutatni annak az országnak. A történet és a szereplők is összetettek, komplexek. Ez az a történet, amiről hosszasan lehet írni, hiszen bemutatja Mihály, a főszereplő fiatalkorát, felnőtté válását. Bár az egész könyvből az sugárzott, hogy ennek a fiúnak nem sikerült felnőtté válnia. Megmarad kamasznak, aki nem találja a helyét a világban és bár a házassága előre lépés lenne a felnőttvilágba, ő inkább ez elől is "elfut" vagy inkább lemarad a vonatról.
Az Ulpius-háznál csak meresztettem a szememet. Meglepő és megdöbbentő volt, ami abban az elvont, csodákkal és fájdalommal teli házban történt. Ulpius Évát nem tudtam megkedvelni, úgy láttam a kapcsolatukat, hogy mind Tamás (a testvére), mind Mihály a lánytól függött és az ő kénye, kedve szerint cselekedtek. És ezt a helyzetet Éva ki is használta.
Úgy éreztem Ulpius Évának az ellentéte Erzsi volt, Mihály újdonsült felesége. Erzsi volt férje imádta a nőt, annyira, hogy levelet írt Mihálynak, arról, hogy mit és hogyan csináljon a feleségével 😵. És ha szükséges a nő kényelme érdekében akár pénzt is ad az exférj az újnak. Erzsi nem rendelkezett akkora akaraterővel, mint Éva, bár a férfiak mind a két nőt körül rajongták. Mégis Erzsi aszerint cselekedik, ahogy a szülei, a társadalom elvárja, míg Éva nem hajlik meg mások akarata előtt.
Sok más eseményt, szereplőt ki lehetne emelni még, de egyenlőre ennyit írok le. Szerb Antal egy zseni volt és biztos vagyok benne, hogy ha tovább élhetett volna megreformálta volna a magyar oktatást. Az írónak sok más kitűnő könyve megjelent, de zsidó származása miatt munkaszolgálatra kötelezték, majd (bár ellentmondásos leírások vannak a halála körülményéről) állítólag nyilas suhancok félig agyonverték, 1945-ben Balf-ban ennek következtében meghalt.
Ez a könyv kortalan és időtlen. Mindenki a maga számára fontos történetet és értékeket látja meg benne. Ajánlott többször újra olvasni az élet különböző szakaszaiban. 😉
Éééés Szabados Áginak is ez az egyik kedvenc könyve, a NIOK kapcsán pedig mesél is róla. Szerintem érdemes végig hallgatni, be is linkelem ide:
Értékelésem: ✯✯✯✯✯
(5/5)
Idézetek:
"– Semmi baja – mondta az orvos –, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt? – Én? – kérdezte Mihály eltűnődve. – Semmit. Éltem."
„Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami."
"Boldogságra mindig van ok."
"A mélységes butaságban van valami szédítő és örvényszerűen vonzó, mint az enyészetben. A vákuum vonzóereje."
"Az ember mániákusan, veszendően, a pokol és a halál határán vágyódik valaki után; keresi, kergeti, hiába, és az élete elsorvad a nosztalgiában."
"Édes, a lélekben az ellentétek egymás mellett vannak. Nagy aszkéták nem hideg és szenvtelen emberekből lesznek, hanem a legtüzesebbekből, azokból, akiknek van miről lemondaniuk."
"Az iszonyat nem az éjszaka és a félelem dolgaiban a legerősebb, hanem akkor, mikor fényes nappal bámul ránk valami mindennapi dologból, egy kirakatból, egy ismeretlen arcból, egy fa ágai közül."
Fülszöveg:
Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" – ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.
