2022. augusztus

Antonie de Saint-Exupèry: A kis herceg

Kedves Olvasó!

Mostanában nagyon érdekelt Exupèry-ék élete, műveik. Antonie de Saint-Exupèry-től ebben a hónapban már elolvastam Az ember földje című kötetet, amihez kapcsolódik A kis herceg, így most ezt a kötetét újra is olvastam. 

Már nem emlékszem mikor olvastam először, másodszor 2019-ben olvastam. Emlékeztem a történetre, mégis másfajta olvasásélményt adott. Más részekre figyeltem oda jobban. A mostani olvasásomkor már inkább a felnőttek szerepe, a munkavilága gondolkodtatott el, nem pedig a Kis herceg, a rózsája, a róka vagy épp a pilóta. Úgy gondolom újabb és újabb újra olvasásaimnál megint más részeken fogok eltöprengeni, más jelenetek fognak megfogni és ez így van jól. Soha nem fogom megunni. 

Ide beillesztem a három évvel ezelőtti véleményemet, amivel továbbra is egyetértek. 

Nagyon sok mondanivalója van ennek a történetnek és biztos elgondolkodtatja az olvasót az életről, a tettekről, célokról. Egy naiv, tiszta gyermeki szemmel figyelhetjük meg a felnőttek világát és a könyv végén azt kívántam bárcsak még gyermek maradhatnék. Olyan kedvesen figyelni és rácsodálkozni a világra, mint ahogy a Kis herceg teszi. Ez a történet sok mindenre tanít, köztük arra, hogy a kis dolgokban is megtaláljuk a csodát, különlegességet, ne váljunk egyhangúvá, szürke felnőtté.

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

"– (…) Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.– Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a kis herceg.

– Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a róka. – Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz…"

"– Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. – Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet…"

"– Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.

– Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem – mondta a kígyó."

"- Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat."

"Én azonban nyugodt maradtam. Eszembe jutott a róka. Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja."

A könyv adatai:

Kiadó:                         Könyvmolyképző Kiadó

Megjelenés:                   2017

Oldalszám:                   96

Borító:                        Keménytáblás

Fordította::                   Burján Monika 

Fülszöveg:

Egy aranyhajú kisfiú bolygóról bolygóra vándorol, rácsodálkozik a felnőttek furcsa világára, és megtanulja, hogy az igazán lényegest csak a szívünkkel láthatjuk.

A francia pilóta-író csodálatos kis remekművét gyerekek és felnőttek milliói olvassák szerte a világban immár több mint hét évtizede. Az énformáló találkozásokkal teli, a gyermekkor csodaváró hitét a felnőttkor kiábrándult józanságával szembeállító történetet olvashatjuk akár szívmelengető, időtlen meseként, akár elgondolkodtató, többrétegű filozofikus példázatként.

Egy biztos: minden életkorban mindenki megtalálja benne a neki szóló üzenetet.

Az „égből” pottyant kisfiú és a pilóta barátságát elbeszélő kis könyv először New York-ban jelent meg 1943-ban, Antoine de Saint-Exupéry amerikai emigrációja idején.

A kis herceg azóta a világirodalom legtöbbet olvasott, legtöbb példányban kiadott, legtöbb nyelvre lefordított művévé vált.

2022. május

Bridget Collins: Árulások

Kedves Olvasó!

Nagyon szépen köszönöm Finy Petrának és a 21. Század Kiadónak a lehetőséget, hogy az újabb Bridget Collins könyvet is elolvashattam. 

Mondanom sem kell, de fantasztikusan gyönyörű lett ez a borító is! Egyszerűen oda és vissza vagyok a kiadó könyveiért! Imádom, hogy ennyire igényes, nagyon szép munkákat adnak ki!

Ennyit az áradozásomról, mert egyébként napestig bírnám írni a jelzőket a fantasztikus külsőről, de azért a belsőről is szeretnék mesélni. Bridget Collins ismét kemény témákhoz nyúlt, ami egyrészről nehézzé tette az olvasást, másrészről nagyon örülök, hogy bele írta őket. 

A könyvben kezdettől fogva erős társadalomkritika jelenik meg, görbetükröt mutatva a világunkról, egy elképzelt közegben. Eleinte nehezen rázódtam bele a sok ismeretlen szó miatt megfoghatatlan volt a történet, de ahogy egyre jobban elmélyedtem a könyvben annál inkább megértettem és megszerettem. 

Két síkon követtem az eseményeket, egy részről feltárult a múlt, benne szerintem egy igazán fontos problémával amiről igenis beszélni kellene, mégpedig a gyerekek közötti szóbeli és verbális bántalmazásról.  A másik sík pedig a jelen volt, ahol három szemszöget ismertem meg, Léo, Claire Dryden magister ludi és a Patkány. A jelenben volt igazán érezhető a társadalomkritika, ahol is a nők negatív diszkriminációja, vallási üldözés is megjelent. Természeten a két idő sík és a három szemszög összeért és a könyv végén mindent megértettem. A vége felé volt egy olyan csavaros fordulat, amire kicsit sem számítottam, nagyon meglepett vele az írónő. 

Ahogy A könyvkötő című könyv esetében, úgy ennél a kötetnél is még olvastam volna a szereplők történetéről, de végső soron ezt a kötetet is jókor zárta le az írónő.

Tetszett ez a könyv is, örülök, hogy elolvastam. 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"- Helyes - folytatja. - Örülök, hogy egyikük sem leledzik abban a tévhitben, hogy definiálni tudják, vagy akár csak meg tudják magyarázni a grand jeu-t. Ez kiindulásnak remek. Addig is vegyük sorra, hogy mivel nem egyenlő a grand jeu. Nem zene. - Az ujjain számlálja. - Nem matematika, nem tudomány, nem költészet. Nem művészet. Nem fikció. Nem performansz. Szigorú értelemben véve nem is játék. - Már újra folyékonyan beszél, jóformán koncentrálnia sem kell, olyan ismerősek a szavak. - A Montverre-ben töltendő idejük során mindezen tárgyakat tanulmányozni fogják, s még többet is; ám ezek csupán aspektusai, elemei annak, ami a grand jeu-t alkotja."

A könyv adatai:

Kiadó:                          21. Század Kiadó

Fordító:                         Borbély Judit Bernadett

Megjelenés:                      2022.

Megvásárolható:              21. Század Kiadótól

Oldalszám:                      432

Borító:                            Keménytáblás, védőborítóval 

Sorozat:                        KULT 

    

Fülszöveg:

A ​könyvkötő című #1 nemzetközi bestseller szerzőjétől

Ha az életed hazugságon alapul, lenne bátorságod kimondani az igazságot?

Montverrében, a réges-régi elitakadémián, amely magas hegyek közt búvik meg, a legjobbakat és legélesebb eszűeket képzik arra, hogy tökéletesen helytálljanak a grand jeu-ben – a nagy játszmában –, ebben a rejtelmes, misztikus vetélkedésben, amely a zenét, a művészetet, a matematikát, a költészetet és a filozófiát egyaránt ötvözi. Léo Martin egykor Montverre kiválósága volt, de azóta egy véres tragédia nyomán elveszítette a lendületét, már nem foglalkoztatja a tudományos pálya. Ehelyett a politika vonzásába került, a kormánypárt feltörekvő csillaga lett, hogy aztán egy apró botlás a karrierjébe kerüljön. Most száműzöttként kerül vissza Montverrébe, és maga sem tudja, milyen sors vár rá.

De az akadémia világa már nem is olyan, mint amilyenre Léo abból az időből emlékszik, amikor még rajongott az intézményért. Annak idején férfiak vezetése alatt állt – Montverre első számú embere most nő: bizonyos Claire Dryden. Ő tölti be a Magister Ludi tisztét, vagyis ő a nagy játszma feje. Léo rögtön szokatlan vonzalmat érez a magiszter iránt – mintha rejtélyes kötelék fűzné őket egymáshoz – noha biztos abban, hogy még soha nem találkoztak.

A legendás Nyárközépi Játszma közeledtével – amely az akadémia tanévének legnagyobb szabású rendezvénye – régóta eltemetett titkok kerülnek a felszínre, és évszázados hagyományokat rúgnak fel.

Bridget Collins ezzel az élénk képzelőerőre valló, mívesen megmunkált irodalmi alkotással bizonyítja, hogy nem véletlenül tartják a fantasztikus regények világának egyik legjelentősebb, markáns új hangjának.

2022. május

Rényi Ádám: A bezzeggyerek és más felnőttmesék

Kedves Olvasó!

Nagy megtiszteltetés ért, ugyanis Finy Petrának és a 21. Század Kiadónak köszönhetően ismét előolvasó lettem. Nagyon hálás vagyok Nekik!

Tavaly jelent meg Rényi Ádám Az osztálytalálkozó című kötete. Sokan akkor el is olvasták, különböző véleményeket hallottam róla, de végül nem kerítettem rá még sort. Viszont, amikor idén szóba került az új könyve, kíváncsian vártam a megjelenését. 

A borító tetszik a maga letisztultságával. Az előszó pedig rögtön megfogott, Laik Eszter nagyon jól, figyelem felkeltően összefoglalta A bezzeggyerek novelláit. Amikor olvastam a nagy írók neveit, akik stílusához hasonlítanak a történeteket, például Rejtő Jenő, Karinthy Frigyes és Örkény István  éreztem, hogy jó könyvbe kezdtem bele. 

Volt itt minden is. Szórakoztató novellák, amiken jókat tudtam nevetni, de voltak olyanok is, amik könnyet csaltak a szemembe. Groteszk történetek, amik végén meglepődtem. Társadalom kritika is helyett kapott egy-egy novellában. Igazi magyar könyv, az itteni valóságról, problémákról, helyzetekről és nekem ez tetszett. A kedvenc novellám a Mesterlövészek lett, amit a szüleimnek is felolvastam. 

Rényi Ádám nagyon jó érzékkel zárta le a novellákat. Ezek a történetek élethűek voltak, mintha csak az utcán sétáló emberek minden napjaiba tekintettem volna bele. 

Persze voltak novellák, amik nekem már túl groteszkek voltak, például a Hannibal Lecter féle történet vége nekem sok volt. Összességében viszont nagyon tetszett ez a könyv, gyorsan is tudtam vele haladni, tökéletes volt a vizsgáim után kipihenni vele a fáradalmakat, a sok stresszt. 

 Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

""Mi másképp nevetünk" - felelte a műsorvezető az egyik hazai könyvfesztiválon a német íróvendégnek, amikor az benyomásait sorolva megjegyezte: keveset mosolyognak a magyarok. Igen, Kelet-Európában - vagy ha kicsit pontosabban fogalmaznánk: Kelet-Közép-Európában - másképp húzódik mosolyra a száj. A nevetés mifelénk nem fogsorcsillogtató vigyor amerikai módra, nem üde, franciás kacagás, nem udvarias brit mimika, még csak nem is olaszos hahota. A mi mosolyunkba hol grimasz vegyül, hol fanyar lemondás, hol kajánság, hol melankólia, de az is előfordul, hogy kínunkban kacagjuk könnyesre magunkat. Nem ok nélkül. "

"Okosnak kell lenned, mert van, ami csak okosban megoldható. És tudnod kell elfogadni, megúszni, lenyelni, végigülni, kibekkelni, újrakezdeni és bevállalni, de mindenekelőtt az egészen nevetni. Aki itt született és itt él, tudja ezt."

"Ám Karinthy mellett Rényi Ádám világában ott van mindazon nagy öröksége, akik ebben a kelet-európai (legyen akkor hát: kelet-közép európai) olvasztótégelyben élték meg a sors rossz és jó tréfáit, kiszámíthatatlan kanyarulatait, halálos humorát. Ott van Jaroslav Hašek, Rejtő Jenő, Heltai Jenő, Bohumil Hrabal, Jiří Menzel, Efrájim Kishon, S∤awomir Mrożek, Örkény István, Gyurkovics Tibor, Méhes György tekintete - és még sok más kiválóságé."

"Doroszlói József neve állt a fényesre suvikszolt névtáblán, de a férfit sosem láttuk, egy nő járt ki-be olykor abból a lakásból. Én csak Józsefnénak hívtam anyám szomszédasszonyát. Nem tudtam a keresztnevét, talán anyám sem, mindig csak úgy beszélt róla, hogy a szomszéd."

"- Nem hiszem el. Nem ér semmit az esküje. Becsület szavát adta február hetedikén, hogy tizenkettedikén délelőtt tíz órakor hozza az ablakkereteket, de csak április huszadikán este hatkor hozta. És le sem volt kenve. Gondolom, emlékszel rá, milyen volt ablak nélkül élnünk télen, különös tekintettel február tizenkilencedikére, amikor megdőlt a hidegrekord. Talán arról sem feledkeztél meg, hogy két teljes hetet töltöttél a Korányiban tüdőgyulladással, az orvos szerint a kiváltó ok a lakásunk szokatlanul alacsony hőmérséklete volt - idézte fel Béla. 

- A gyerekei életére esküdött. Ilyet csak nem mond, ha nem gondolja komolyan - bizakodott tovább az asszony.

- Teri, amikor azt javasolta, hogy a festés nyáron legyen, te akkor is könnyen egyetértettél az ötletével, mondván, gyorsabban száradnak a falak. Aztán megjelent október végén, és még bocsánatot sem kért. Amikor munka közben leszaladt az autójához egy másik ecsetért, hat nappal később jött vissza. Mégis mire az a fene nagy optimizmusod?"

A könyv adatai:

Kiadó:                         21. Század Kiadó

Várható megjelenés:       2022. 06. 03.

Előrendelhető:               21. Század Kiadótól

Oldalszám:                   ~ 210

Borító:                         Keménytáblás védő borítóval

  

Fülszöveg:

Rényi Ádám újabb felnőttmesékben mutatja meg gyarlóságainkat, vágyainkat, furcsaságainkat és azt, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben.

Hogyan maradhatunk életben, ha maga a halál keres fel minket otthonunkban?

Mit tehetünk, ha egy reggel egy Kossuth-díjas színművész testében ébredünk?

Mi lesz a sorsa a mesés afrikai örökségnek?

Mi történik, ha egy idős hölgy élete alkonyán talál rá gyerekkori barátnőjére?

Mivel vegyünk rá egy megbízhatatlan kivitelezőt, hogy fejezze be végre a soha el nem készülő lakásfelújítást? 

A nagysikerű Osztálytalálkozó után Rényi Ádám újabb felnőttmesékben mutatja meg gyarlóságainkat, vágyainkat, furcsaságainkat és azt, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben.

A bezzeggyerek című kötet az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a 21. Század Kiadó gondozásában.

Ne maradj le a megjelenésről, iratkozz fel az értesítőre a 21. Század Kiadó oldalán: Rényi Ádám: A bezzeggyerek

2020. június

 George Orwell: Állatfarm

Kedves Olvasó!

Ennek a regénynek érdekes, durva, mély, erős és megrázó üzenete van az olvasóhoz. Bár egy farmról szól, mégis a tökéletesen bemutatja egy diktatúra kialakulását. Hogyan változik meg a mindenki egyenlő kijelentés mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek kifejezésé. Orwell félelmetesen jól átültette a mindenkori társadalmi problémát az állatok világába. 

Olvasása felkavaró érzést váltott ki belőlem, ahogy az állatok tehetetlenségét láttam a disznók uralmával szemben. 

Nem véletlenül vált klasszikussá ez a történet is. Szerintem mindenkinek egyszer el kellene olvasnia az életében. 

George Orwell másik ikonikussá vált könyvét az 1984-et már beszereztem az új Helikon zsebkönyv változatban, de 2020-ban még nem sikerült elolvasnom. Na majd jövőre hátha sikerül! 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Nem kristálytiszta hát, elvtársak, hogy életünk minden baja az Ember zsarnokságából fakad? Csak az Embertől kell megszabadulnunk, és miénk lesz, amit a munkánk hoz. Egyik napról a másikra gazdagok és szabadok lehetünk."

"… Ott már semmi nem állt, csak egyetlen Parancsolat, amely így hangzott: MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ, DE EGYES ÁLLATOK EGYENLŐBBEK A TÖBBINÉL. Ezek után már az sem látszott furcsának, hogy másnap a gazdaság munkájára felügyelő disznók mind ostort tartottak a mellső csülkükben…"

"Ez a munka szigorúan önkéntes volt, de aki kihúzta magát belőle, annak felére csökkentették a fejadagját." 

"Tudták, hogy a mostani életük kemény és sivár, gyakran éhesek és gyakran fáznak, és amikor nem alszanak, akkor rendszerint dolgoznak. De nem kétséges, hogy a régi időkben még rosszabb volt. Szívesen hittek ebben."

"– Az már más! – felelte Bandi. – Ha Napóleon elvtárs mondja, akkor úgy igaz.
– Ez a helyes szellem, elvtárs!"

"A macska az Átnevelési Bizottságba lépett be, és néhány napig buzgón tevékenykedett benne. Egy szép napon látták például, hogy a tetőn ül, és előadást tart néhány verébnek, amelyeket éppen nem tudott elkapni. Azt magyarázta nekik, hogy az állatok most már mind elvtársak, és ha valamelyik verébnek kedve van rá, nyugodtan rászállhat a mancsára."

"Valahányszor valami baj történt, szokássá vált, hogy Hógolyónak tulajdonítsák. Ha betört egy ablak, vagy eldugult egy csatorna, biztosan akadt valaki, aki azt mondta, hogy Hógolyó járt ott éjszaka és ő csinálta, amikor pedig a hombár kulcsa elveszett, az egész gazdaság meg volt győződve róla, hogy Hógolyó dobta be a kútba. Furcsamód még akkor is hittek ebben, amikor az elveszett kulcsot már megtalálták egy liszteszsák alatt. A tehenek egyhangúlag kijelentették, hogy Hógolyó beosont az istállójukba, és álmukban megfejte őket. A patkányokról, amelyek ezen a télen sok bajt okoztak, szintén azt mondogatták, hogy Hógolyóval szövetkeztek." 

"De még húszméternyire sem mentek, amikor hirtelen megtorpantak. A tanyaház felől óriási ricsaj hallatszott. Visszarohantak, és újra benéztek az ablakon. Igen: odabenn heves veszekedés tört ki. Ordítoztak, verték az asztalt, éles, gyanakvó pillantásokat vetettek egymásra, és dühödten meghazudtolták egymást. A bajt a jelek szerint az okozta, hogy Napóleon és Mr. Pilkington egyszerre játszott ki egy-egy pikk ászt. Tizenkét hang üvöltözött dühösen, és a hangok mind teljesen egyformák voltak. Most már nem volt kérdéses, hogy mi történt a disznók arcával. Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó." 

Fülszöveg:

„Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb a többinél.” E szállóigévé vált mondat nagyjából össze is foglalja George Orwell 1945-ben megjelent kisregényének lényegét. Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be – nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak szamizdat kiadásban volt olvasható.
A két mű közötti legfőbb különbség az, hogy míg az 1984 egy elképzelt – igencsak ijesztő – jövő krónikája, az Állatfarm a múlt, konkrétan a szovjet forradalom és a sztálini diktatúra kiépülésének allegóriája. A parodisztikus történet hőseiben könnyen felismerhetők a legjelentősebb szovjet politikusok (Lenin, Sztálin és Trockij), illetve a különböző állatok által szimbolizált szervezetek vagy társadalmi rétegek.

2020. április

Kötelező olvasmányok II. 

Jókai Mór: Az arany ember ; Puskin: Anyegin

Kedves Olvasó!

Ebben a posztban további kötelező olvasmányokról fogok írni. Rögtön magukra a könyvekre is terelem a szót. 😀

Jókai Mór: Az arany ember

Jókai regényei híresek a már nehezen értelmezhető, olvasható szövegekről, elég hosszú történetekről. Nehezen is szántam rá magam, hogy el kezdjem olvasni. 

A történet lassan indul be. Hosszú leírások, nyelvezete régies, így először próbáltam utána olvasni. Véleményeket olvastam és még a filmet is elkezdtem megnézni. Ezek után már kíváncsian haladtam a történetben. De még így is a közepe táján inkább a youtube-on hangoskönyv formában is el kezdtem hallgatni. Így három féleképpen végeztem ki a történetet, könyv, hangoskönyv és filmben szakaszonként egy-egy téren haladtam. 

Végül mégsem a nyelvezete vagy a történet hossza akasztott ki, hanem Timea sorsa. Nem tartom fairnek, ahogy szegény lánnyal elbánt az író, miközben nem volt egy gonosz karakter. Mihálynak pedig megadta a boldog befejezést, holott ő nem volt a megtestesült jóság. 

A végén mégis mosolyogva csuktam be a könyvet, ugyanis nagyon tetszett, ahogy utószóként Jókai Mór leírta miért volt ez a könyv a legkedvesebb számára és mennyi mindent a valóságból merített a megírásához. 

Értékelésem: ✯✯✯✯

                              (4/5)

Fülszöveg:

A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a „szegény” török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. „Alabástrom szobor” felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Alekszandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin

Már másodszor futottam ennek a könyvnek. Valahogy az orosz irodalom soha nem került hozzám közel. Eddig egyedül Lev Tolsztoj Anna Karenina című könyve keltette fel a figyelmemet, bár csak a két részes filmet és Sophie Marceau főszereplésében láttam a jövőben egyszer szeretném elolvasni. 

Nem véletlenül gyötrőm magam, ezzel a könyvvel. Ugyanis vannak, akik szerint, ahol véget ér az Anyegin, ott kezdődik az Anna Karenina. 

És bár Puskin Anyegin című könyvének a története nagyon érdekes, tanulni róla szerettem, a könyvvel mégsem voltam kibékülve. Versregény formája lévén rövid tagoltsága miatt gyorsan lehet vele haladni. Mégis én inkább úgy éreztem, hogy folyamatosan megtöri az olvasásomat,  nehezítve a haladást. A másik nehezítés a nyelvezete. Sajnos hiába futottam neki másodszor is, csak szenvedésnek éltem meg. Remélem, ha még várok pár évet, akkor a következő újra olvasásnál már más lesz a véleményem.

Értékelésem: ✯✯✯

                              (3/5) 

Fülszöveg:

A ​szentimentális regényeket olvasgató, önmagát regényhősnők helyébe képzelő Tatyjána beleszeret a távoli fővárosból érkező Anyeginbe. A világirodalom egyik leghíresebb levelében szerelmet vall neki, a férfi azonban visszautasítja. Aztán a regény végén a két főhős újra találkozik: ekkor a nagyvilági férjes asszony, Tatyjána kap szerelmes levelet Anyegintől, és ő utasítja vissza a férfit. Bár van még a regényben névnapi ünnepség, rejtélyes álom, tragédiába torkolló férfibarátság, halálos kimenetelű párbaj, mégis egyszerű cselekmény ez. A varázs azonban évszázadok óta tart. Ahogy a magyar irodalom egyik legnagyobb Anyegin-rajongója, Kosztolányi Dezső írta: „Ott áll Tatjána, Olga, Anyegin és Lenszkij, mint egy örökkévaló álomban, mozognak, sírnak és teáznak, egymásra merednek, s úgy rémlik, nem is múlnak el soha.”

2019. december

 Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Kedves Olvasó!

Ezzel a poszttal el is érkeztünk a 2019-es decemberi olvasmányaimhoz. A képhez csak annyit fűznék hozzá, hogy nem rég vettem csak észre, de tényleg nem egy nyilat szerettem volna a könyvekből kitenni, az egy karácsonyfa szeretne lenni. 😂

Na, de a magyarázat után jöjjön A kis herceg! Mint keményfedeles és mint Poket zsebkönyv is beszereztem. A kettő között igazából csak méretbeli különbségek vannak. A Poket zsebkönyvben ugyanúgy megjelennek a rajzok, mint a keményfedeles könyvekben. 

Nagyon sokan gondolják, hogy ez egy mesekönyv, de nem az. A történet és a mondanivalóját inkább fiatal felnőttek, felnőttek, talán a kamaszok is megértik.

Szerintem nincs olyan ember, aki még egy idézetet sem hallott volna ebből a könyvből. Nagyon sok mondanivalója van ennek a történetnek és biztos elgondolkodtatja az olvasót az életről, a tettekről, célokról. Egy naiv, tiszta gyermeki szemmel figyelhetjük meg a felnőttek világát és a könyv végén azt kívántam bárcsak még gyermek maradhatnék. Olyan kedvesen figyelni és rácsodálkozni a világra, mint ahogy a Kis herceg teszi. Ez a történet sok mindenre tanít, köztük arra, hogy a kis dolgokban is megtaláljuk a csodát, különlegességet, ne váljunk egyhangúvá, szürke felnőtté. 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

"– (…) Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.– Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a kis herceg.
– Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a róka. – Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz…"

"– Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. – Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet…"

"– Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.
– Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem – mondta a kígyó."

"-  Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat."

"Én azonban nyugodt maradtam. Eszembe jutott a róka. Aki hagyja, hogy megszelídísék, az a sírás kockázatát is válalja."

Fülszöveg:

Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy könyv. Ez a könyv egyszerre szól felnőtthöz és gyerekhez, egyszerre tündérmese és nevelődési regény, eredetmítosz és filozófiai bölcselet, érzelmek iskolája és visszaemlékezés, próza és költészet.
E könyv millióknak lett sűrűn idézett kedvenc olvasmánya, amit sokan szinte minden életkorban újra meg újra elővesznek. Ez a könyv - amelynek titkát cikkek, monográfiák és tanulmányok százai fürkészik, amelynek nem egy mondata ma már szállóige, és amelyről még az is tud valamit, aki történetesen sohasem olvasta - a legismertebb, legnépszerűbb és legtöbbet fordított műve a világirodalomnak.

A kis herceg a B612-es apró aszteroidán él egy hiú virág és három tűzhányó társaságában. Innen indul hosszú utazásra, majd a Földre "pottyan", ahol szoros barátság szövődik közte és egy pilóta között. A kis herceg ráébred, hogy távol került azoktól a dolgoktól, amik örömmel töltötték el, és amik értelmet adtak mindennapjainak azzal, hogy szükségük volt a gondoskodásra. Így most magányosabbnak érzi magát, mint valaha. Beszélget az alattvalók nélküli királlyal, és a régésszel, akii azért iszik, hogy elfelejtse az ivás miatti szégyenét. Ők és a többiek megmutatják a kis hercegnek, hogy nem lehet másoktól elzártan élni, mert az nevetséges és hasztalan. Későbbi beszélgetései a rókával megtanítják neki, hogy felelősek vagyunk a kapcsolatainkért. Ezt megértvén elönti szívét a szomorúság, és úgy dönt, hazatér. Minden éjjel, ha felnézünk a csillagos égre, érezhetjük a kis herceg jelenlétét.

Nézzétek meg Szabados Ági videóját, amiben beszél a NIOK könyvklubban A kis hercegről!

2019. február

Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Kedves Olvasó!

Üdvözöllek újra az oldalamon!

Ma Lewis Carroll Alice Csodaországban című könyvét hoztam el Neked. Ez egy elég komplex történet. Bár mesekönyvnek nevezik, teli van erős társadalomkritikával. Amikor olvastam tudtam, hogy nem csak az olvasott szövegre, hanem a mélyen benne rejlő történetet is át kéne látnom. De elég nehéz volt a különböző abszurd, groteszk, kesze-kusza jelenetekben meglátni az értelmet. 

Voltak vicces, elgondolkodtató, és erős jelenetek. De nem tudom azt írni, hogy mindent megértettem. És ezért sem tudok hosszan róla írni. Az viszont biztos, hogy a jövőben szeretném a második kötetét az Alice Tükörországban-t is elolvasni. 

Ezt a könyvet, mint poket zsebkönyvet szereztem be. Ennek a kiadásnak a különlegessége, hogy Gryllus Dorka a nagykövete és az autizmussal élők sajátságos világába enged belépőt. A könyvben szereplő rajzoka, illusztrációkat autista fiatalok készítették el. 

Értékelésem: ✯✯✯✯

                               (4/5)

Idézetek:

 "Alice rendszerint jó tanácsokat adott önmagának, de, sajnos, ritkán követte őket."

  "Itt mindenki bolond. Én is bolond vagyok. Te is bolond vagy."

  " - Nem illik más tollával ékeskedni. Ez pedig azt jelenti, hogy: Légy az, aminek   látszani akarsz. Vagy egyszerűbben és rövidebben: ne akarj másnak látszani, mint aminek látszol, mert ha nem annak akarsz látszani, aminek látszol, akkor nem annak látszol, aminek látszani akarnál."

"– Jegyezd meg, kislány, hogy a bölcs mindig hallgat.

"Azért beszél ez annyit” – gondolta Alice…"

Fülszöveg: 

Ennek a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta – immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként – szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.