2021. szeptember 19., vasárnap

2021. szeptember

Maros András: Kávéházi pillanatok


Kedves Olvasó! 

Nagyon szeretek különböző féle kávékat inni és vonzanak a kávézók, így egyértelmű volt számomra, hogy a Líra nagy nyári akciójában ezt a könyvet is be kell szereznem. 

Egy délután kiolvastam, mivel szinte mindegyik lapon egy újabb novella szerepelt, aminek főhelyszíne mindig egy kávéház volt. Volt, hogy a kávézó tulajdonosa vagy pincérek kerültek főszerepbe, de sokszor családok, barátnők kapcsolatán volt a hangsúly. A legtöbb történet bohókás, vicces volt. Egy-egy reggeli kávéhoz, rövidebb utazásokhoz tudom társnak ajánlani ezt a könyvet. 😊

Az illusztrációk gyönyörűek voltak, nagyon illettek a könyvbe. 

Értékelésem: ✯✯✯✯

                              (4,5/5)

Idézetek: 

"- Ne haragudjon, ketchupot kértem, nem csipkebogyólekvárt.
- Ez ketchup.
- Én meg Mátyás király vagyok.
- Felség!"

"– Egy egyszerűbb képletű, lágyabb pörkölésű kávét kér erőszakos tejhabbal, vagy az alap legyen egy támadóbb jellegű, és arra leheljünk rá felhőszerű habot?
– Az erőszakosat kérem." 

"Az értő gonddal, lassú tűzön, órákon át pörkölt kávét 9 bar nyomáson, 30 másodperc lefolyással készítjük el, hogy csészéjébe Olaszország igazi íze kerüljön."

"– Mit hozhatok?
– Köszönjük, a kollégájánál már rendeltünk.
– Hiba volt. Én sokkal szórakoztatóbb vagyok. Ha jó napom van, és ma jó napom van, vicces aforizmákkal dobálózom, mint az Oscar Wilde. Társasági felszolgáló vagyok, ha lenne névjegyem, ez állna rajta. De ha a dögunalmas kolléga kell, csak nyugodtan. Ha mégis meggondolnák magukat, még meg lehet, miután a kolléga kihozta az italokat, ételre még átkérhetnek engem."

Fülszöveg:

Aki régóta jár kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, sőt azt is meglátja, amit nem is lát. Kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket, és ha ez a személy éppenséggel író (történetesen Maros András), fel (le) is jegyzi őket. Egész nap a kis, kerek asztalnál ül, ihlet helyett azonban mindig mást kap – egy beszélgetés foszlányát, a pincér és a vendég közt sorsdöntő ütközetet, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Ha az olvasó csak feleannyira szórakozik a történeteken, mint a szerző (miközben írta őket), már megérte ezt a könyvet kézbe venni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése