2022. január

Dr. Jekkel Gabriella: A Titanic elfeledett hangjai

Kedves Olvasó!

Be kell valljam, sosem volt az egyik kedvencem a Titanic. Igazán közel magához a történethez 2017-ben kerültem, amikor eljutottam a kiállításra. Ha ismét Magyarországra jönnek csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy elmenjen rá, fantasztikus élmény volt. Rengeteg adat volt az utasokról, a személyzetről, a hajóépítéséről, a bányász sztrájkról, magáról a balesetről és az utána történtekről. Számomra ott a vízi sírból felhozott tárgyak, a jéghegy darabkája mellett elevenedett meg a történelem, ami annyira vonz. 

Emiatt, amikor Dr. Jekkel Gabriella írónő az instagramon megkeresett, hogy nem-e olvasnám el a könyvét, amit egy év kutatás előzött meg egyértelmű volt számomra a válasz. Innen is köszönöm az írónőnek a bizalmát!

A borító azonnal megfogott, ahogy a hajó eleje a katasztrófa előtti állapotát ábrázolja, míg a hátulja a már jégheggyel való ütközés utánit. 

A történet maga nagyon sok szereplőt felsorakoztat, kezdve a két hajómunkással; a tapasztalt William és a kezdő David. Ők maguk a munkálatokról mesélnek, milyen lehetett még a vízre bocsáltás előtt, még a belső szépsége nélkül a Titanic. Majd a belső munkálatokról, valamint a halálos áldozatokról is olvashattam. Őket váltja majd a három fűtőmunkás, akik a hajón dolgoztak. 

Közben az olvasó megismerheti a három családot, akik majd a harmadosztályon fognak utazni. Az ő előzményüket is megtudtam, miért döntenek az utazás mellett és mi a végcéljuk. Kicsit zavaros volt, hogy két családban is öt-öt gyerekkel indulnak az utazásra és az elején a  sok szereplőt könnyen összekevertem. Ezért inkább a telefonomban egy jegyzetbe gyűjtöttem ki, ki kivel van és miért indul el. 

Mindegyik szereplő célja, hogy eljussanak Amerikába a gyermekeik jobb jövője érdekében, de ezt a tervüket sajnos a Titanic katasztrófája keresztezi. A végén az írónő mindegyik szereplő szívszorító sorsát összegzi. Így a végére kicsit a szereplőket is jobban átláttam.  

Zárásként szeretném még a könyv belső esztétikájáról mesélni. Sajnos nyomdai hiba miatt a szöveg tördelése elég kusza lett, a fejezetek jelölései is összemosódtak a szöveggel. Valamint még pontok, vesszők hiánya, nevek felcserélése is előfordult.
(Lentebb hozok pár idézetet, ne lepődj meg ha hibát látsz nem én írtam el, a fentebb említett nyomtatási hiba egyikét láthatod, mivel mindig hűen a könyvbeli szöveget gépelem le.)  
Értesülésem szerint a következő hónapban lesz egy utánnyomtatás, ahol ezeket a hibákat ki fogják javítani. 

 Értékelésem: ✯✯✯✯

                              (4/5)

Idézetek:

"- Nem láttál még ekkora hajót? - törte meg a csendet Willaim
- Még soha. - szólt David, de szemét nem vette le az óceánjáróról.
- Elhiszem, hogy lenyűgöz. Én már hozzászoktam - sóhajtott egyet William - Bár szép egy szörny nemigaz? 
- Fenséges! Hihetetlen, hogy ezt emberek építették fel!"

"- Öngyilkos? - képedt el David - De miért?
- Gondolj csak bele öregem. Be vagy zárva a vízszint alatt egy vaskoporsóba, a gépek zajától semmit nem hallasz, beszélgetni sem tudsz, csak pakolni a szenet. Ha szólsz, akkor kiabálnod kell, hogy valaki meghallja. Már ha meghallja. A kazánok folyamatosan ontják a forróságot, de nincs víz, hogy lehűtsd magad. Mert ha itt víz van, akkor hatalmas a baj öregem. Esélyed nincs felmenekülni a felszínre. Ráadásul legtöbbször a hajótest mélyebben fekvő része sérül, vagyis itt lent. Ez itt maga a pokol öregem. Örülj neki, hogy mi most dolgozunk itt és nem néhány hét múlva. Úgyhogy gyere, kelj is fel, elég volt a pihenő! Ennek a kis hölgynek el kell készülnie legkésőbb tél végére."

"(...) Ugyanúgy nem kellett őket rögzíteni, mint a többi osztályon. Korábban ez nem volt így, még a Nagyasszonyon is mindent lecsavaroztunk a harmadosztályon. Úgy látszik, ide a szegények közül is csak azok jönnek, akik nem visznek magukkal szuvenírt a hajóról."

Fülszöveg:

Egy történelmi regény, mely olyan titkokat árul el, amelyről eddig nem is tudtál!

Dédnagymamám sokat mesélt egy hajóról, melyen az egyik osztálytársa utazott. A gőzös neve Titanic volt. A megdöbbentő történetet az iskolatársa testközelből élte át és mivel az első osztályon utazott túlélte a katasztrófát, de soha többé nem mert vízre szállni. Az ő története inspirált arra, hogy megírjam ezt a regényt, melyben olyan titkokat és részleteket is elolvashatsz, amiről talán eddig nem is tudtál. Bár a Titanic történetét sokan megírták már, de a harmadosztályú utasokról szinte soha senki nem beszélt még. A hősök mind az első osztályon utaztak, pedig a szegények is éppúgy éreztek, szerettek, féltek a hajón, mint a módosabb utastársaik. Ugyanúgy hősök, akikre emlékeznünk kell.