2020. június

 Szabó Magda: Csigaház

Kedves Olvasó!

A Csigaház Szabó Magda még életében meg nem jelent könyv. Úgy tartják mégis ez az egyik első írása lehetett az írónőnek. Maga a Csigaház Bécsben egy panzió, így a legtöbb szereplő neve osztrák eredetű. Viszont a szövegkörnyezet cseppet sem utal egy-egy kacifántos nevű szereplő nemére. Emiatt is nehezebb volt megérteni a kapcsolati rendszereket a könyv olvasása közben. 

A történet rögtön a közepébe csap, a szereplők és azok történeteinek részletes bemutatása nélkül. Úgy éreztem, ahogy kezdődött, úgy is lett vége, hirtelen. Nincsenek fejezetek, nincs semmi, ami jelölné, hogy már a másik szereplőről van szó a következő bekezdésben. 

Véleményem szerint, aki Szabó Magda rajongó, annak ajánlom, de aki még nem olvasott az írónőtől jobb, ha nem ezzel a könyvvel kezdi. 

Értékelésem: ✯✯✯⭐

                              (3,5/5)

Fülszöveg:

Mindmáig ​az irodalmárok és az olvasók is úgy tudták, hogy Szabó Magda költőként kezdte pályáját, és első prózai műve a 1957-ben megjelent Freskó című regény volt. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó.
S hogy mit rejt a két füzet? Egy kisregényt, amely 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez. Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját. Júlia felháborodása és kétségbeesése annál is nagyobb, mert ő azt hitte, hogy Dorner az ő kedvéért jár a házhoz.
A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további „veszedelmes viszonyok” bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára.
A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte – valószínűleg itt először – prózai formába. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét. A sokféle élményt, érzést, hangulatot egybesűrítő mű már magán viseli Szabó Magda írásművészetének jellemző jegyeit: kivételes megfigyelőképességét, éleslátását és ábrázolókészségét.