Huszti Gergely: Villa Abbázia

 

Kedves Olvasó!

Nagyon szépen köszönöm Büchler Andrásnak és az Open Books Kiadónak a meglepetés könyvet! 

Villa Abbázia című kötet az Úrilányok az Adrián című új sorozat nyitó regénye. Különleges borító és élfestés rögtön felkeltette az érdeklődésemet. 

Bevallom ritkán olvasok úgy férfi szerzőtől, hogy a történet női szemszögből van megírva. Ez inkább korábbi rossz élmények, mint sem sztereotípia miatt alakult ki. Ugyanakkor itt ki kell hangsúlyoznom, hogy Huszti Gergely fantasztikusan ír! Lenyűgöző, minőségi nyelvezet és az írói stílus miatt úgy éreztem én is az előző évszázadban járok. 

Az első oldaltól egészen a végéig magával ragadott a történet. Érdekes volt figyelni Ada átalakulását. Megismertem a szorult helyzetét, ugyanis édesapja szinte minden vagyonukat elherdálta. Elszegényedésüket meggátolva egy 30! évvel idősebb kicsit sem úri modorú lókereskedőhöz adná Adát. A lókupec el is kezd "udvarolni" a fiatal, ártatlan lánynak, akinek minden vágya, hogy orvos lehessen. A történet el is jut odáig, hogy a díszes pár az oltár elé áll, ott azonban Ada minden bátorságát összeszedve botrányosan elutasítja a frigyet. Ezt követően egy sor szörnyű esemény történik Adával, aminek a végén beutalót kap az Abbáziába. A szanatórium híres idegnyugtató, valamint úri lányoknak tökéletes férj fogó hely is. Az orvos által kiírt kezelések, és a kemény nővérek bánásmódja úgy tűnik szörnyű irányba változtatják Ada gondolatait. Ám a legrosszabb pillanatban egy új orvos megmenti Adát, aki ezek után új barátnőkre is szert tesz. 

Azt hittem a sok megpróbáltatás után Adára a szerelem, nyugalom, kiteljesedés vár. De ez persze nem így lett. Huszti Gergely teli nem várt fordulatokkal, gyilkossággal, ármánnyal, meneküléssel és picit szürreális elemekkel tarkítva folytatta a történetet. A vége számomra teljesen kiszámíthatatlan és meglepő volt. Kíváncsian várom ennek a sorozatnak az újabb köteteit.   

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Csillapíthatatlan éhség dolgozott benne, a lelke közepén lyuk tátongott, azt nem győzte sehogyan sem betömni. Ezért hát evett és ostromolt, nem viselte jól az orrára zárt ajtók, a begombolt női ruhák és az asztalon hagyott maradék sütemények látványát." (13. oldal)

"- Miért? Anyuka tanítónő volt, ő is dolgozott, amíg apukához nem ment. Amúgy pedig egyre több a női orvos, tessék csak az újságot kinyitni. Hugonnai Vilma és mások is sikeresen kitanulták...

- Kik vagyunk mi, Rothschildok? Tégy le az orvoslásról, egy nő vezesse a házat és szüljön, ahhoz viszont előbb jól kell házasodnia, ezt pedig elszalasztotta a kisasszony. Benne vagy a korban, tisztességgel kistafáltalak, mire vársz hát? Feltéve, ha nem akarsz kitartott lenni valami ficsúr mellett, lányom.

- Az sem rosszabb, mint egy vén lókupec feleségének lenni (...)" (49. oldal)

"Azon módról, a hogy egy nemzet férfiai bánnak a nőkkel, biztosan lehet következtetni a nemzet műveltségére." Kalocsai Róza: Az illem könyve

"- (...) Arra gondolok, hogy régen minden egyszerűbb volt. Az emberek örültek az életnek, hogy szeretnek és szeretve vannak, hogy van mit enniük, és akad hol aludniuk. Ennyi elég is volt nekik. Könnyebb volt boldognak lenni, aztán jött a századforduló, és mindent összekuszált." (155-156. oldal)

"- (...) Az igazság ugyanis nem kedveli a zajt, a folytonos beszédet. Az igazság mindig a csendben fogan, ha meghallják. Nem éles fül kell hozzá, ahogy a muzsikához, hanem éber lélek. Figyelő lélek. Ugyanis nem a korona, nem a rubel, és még csak nem is a dollár, de a figyelem korunk legértékesebb pénzneme. Adják-veszik, anélkül, hogy tudatában lennének." (209. oldal)

"- Háború lesz, úgy véli? Apám szerint az olyan idejétmúlt gondolat, mi a felvilágosult korunkban...

- A mi korunk, kisasszony, semmivel sem bölcsebb vagy erkölcsösebb a régi koroknál. Az ember belül nem változik, még akkor sem, ha kevésbé büdös a szája, és lemossa a kezét, miután összevérezte. De én nem bánom, megérett már ez a világ a pusztulásra." (260. oldal)

"- Az első húsz esztendőd tavasz, apró magból kibúvó zsenge növényke vagy, mit napfény és eső érlel. Nemsokára azonban eljön életed nyara. Napod ekkor áll majd delelőn, virágba borulsz, és gyümölcsöt érlelsz a magad és mások örömére. Harminc év felett azonba őszbe fordulsz, tép a szél, letöri egy ágadat, elfásulsz és leveleid is hullanak már. S mire kettőt fordul a föld, itt a tél, s te csupaszon és gyümölcstelen állsz az éjjeli viharban, mi végleg kifordítja a földből gyökereidet. Idődre jól vigyázz tehát, mert az évszakok sorának törvénye alól kibújni nem lehet." (282. oldal)

"Megannyi szín és árnyalat. Volt távoli idegen, képeslapra illően hívogató, vadul tomboló, kéjjel ölelő és gyilkos. Ez mind ő, ugyanaz a tenger, kiismerni lehetetlen. Hát, miért ne lehetnék én is változó? Honnan tudhatnám ma, ki leszek holnap, vagy holnapután?" (352. oldal)

A könyv adatai:

Kiadó:                         Open Books Kiadó

Megjelenés:                    2023

Oldalszám:                   356

Borítóterv:                   Nagy László

Megvásárolható:           Open Books Kiadó

Fülszöveg:

1911, ​Budapest. Erőss Ada kisírt szemmel lép az oltárhoz, hogy hűségesküt tegyen a nála harminc évvel idősebb lókereskedőnek, akit egyetlen porcikája sem kíván. A nagypolgári család a tönk szélére került, és ha Ada apja nem kapja meg a neki ígért kölcsönt a kérőtől, végleg elszegényednek. Adának azonban minden vágya, hogy orvosnak tanulhasson, és szándékától sem apja zsarnoki szigora, sem a férfiak uralta világ nem képes eltántorítani. A díszes menyegző kínos botrányba fullad, mivel a lány nem hajlandó apja akaratának engedelmeskedni. A családot a sajtó meghurcolja, és a lánynak el kell hagynia otthonát.

Adát hisztériásnak nyilvánítják, és egy abbáziai szanatóriumba száműzik, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy ott tehetős férjet fogjon magának, mert örökségre immár nem számíthat. Az Adria tengermelléke fénykorát éli. Az üdülőhely luxusszállodáit fejedelmek és előkelőségek, híres művészek és hamiskártyás bohémek látogatják, sétányainak babérillatú ligetei szerelmek és szakítások állandó színtere. A szanatórium szűk szobáiból nézve mindez csupán álom, a katonás napirend megtörni látszik a különc természetű lányt, ám feltűnik két újdonsült barátnő és két nem mindennapi udvarló is, így Ada kénytelen szembesülni az elhazudott múlttal, hiszen addig senki mellett nincs maradása, amíg le nem vetkőzi a családi titkok és nemzedéki örökségek béklyóját.