2023. április 18., kedd

Robert Capa: A tetten ért halál

 

Kedves Olvasó!

Nagyon szépen köszönöm Békési Anitának és a Park Kiadónak a lehetőséget!

Még a fotótanfolyam keretén belül kellett riport fotó anyagot készítenem. Voltak terveim, de még nem éreztem az igazinak a képeimet, az ötleteimet. Szokásomhoz híven ihletet, tudást kezdtem el gyűjteni az internet segítségével. Elég hamar szembejött velem Robert Capa, Gerda Taro és munkásságuk. Jobban meg akartam ismerni őket, aztán nemrég a barátnőmmel találkoztunk egy kávé erejéig, előtte pedig könyvesbolt túrát tartottunk, akkor láttam először ezt a könyvet. Rögtön úgy éreztem, hogy el kell olvasnom, látnom kell a képeket.

Ennek a könyvnek főszerzője Robert Capa, született Friedmann Endre Ernő néven, magyar zsidó családba. 1933-ban Párizsba menekült, itt ismerkedett meg Gerda Taro-val, aki szintén zsidó származása miatt emigrált. Párizsban változtatták meg neveiket, ekkor vált Freidmann Endréből Robert Capa-vá, míg Gerda a vezetéknevét változtatta meg Taro-ra egy japán fotográfus után. A szerelmeseket a spanyol polgárháború tette igazán híressé. A tetten ért halál című könyv borítóján látható kép, melyet Capa fotózott és A milicista halála néven vált világ szerte híressé. Bár a mai napig vitatják mennyire valóságos a kép, hiszen az akkori gépek expozíciója sokkal lassabb volt, mint a modern gépekké, mégis engem megbabonáz az egész. A kötet ezt a háborút dolgozza fel, Capa jegyzeteivel együtt, végig néztem ahogy a polgárháború kitörése után a két szerelmes megérkezett és elkezdték fotózni az embereket, azokat az egykor élő személyeket fotózták, akik hittek valamiben és ezért fegyvert is fogtak. Sokszor arra gondolatam, hogy az előttem lévő képeken szereplők valószínűleg már nem élnek, de ezek a fotók megőrzik őket az örökké valóságnak. Ott voltak a fronton, az utcákon és még egy kórházba is elmentek. 

Robert Capa a leírások szerint, amikor úgy érezte eleget fotózott tovább állt, hogy egy újabb frontra való utazásukat megszervezze. Gerda viszont maradt, és egy ellenséges tank megölte. Így ő lett az egyik első női fotoriporter, egyben az első nő, aki haditudósítás közben halt meg. 

A harmadik fotógráfus Chim-mel együtt Robert Capa és Henri Cartier-Bresson megalapította a Magnum fotóügynökséget. Ő 1956-ban halt meg, miközben a szuezi válságról tudósított. 

Capa még a második világháborúról is készített képeket, ő az egyetlen, aki a normandiai partra szállásról is tudósított, erről természetesen legendák maradtak fent, csak úgy mint A milicista haláláról. Elvileg miután reggel az első partraszállókkal együtt megérkezett, elkészítette a másik leghíresebb képét, majd a londoni irodába ment, ahol az asszisztensekre hagyta a képeit és elment aludni. Az akkor 15 éves Larry Burrows (aki később maga is hadifotós lett) annyira kíváncsi volt a képekre, hogy az előhívás után a szokásosnál magasabbra állította a szárítóban a hőmérsékletet, hogy gyorsabban száradjanak a képek. A hő azonban leolvasztotta az emulziót, sok felbecsülhetetlen értékű, megismételhetetlen fotó megsemmisült, a megmaradtak is elmosódottak lettek.

Capa egyik idézete szerint élt: "Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel."  Talán a sors furcsa fintorra, hogy épp Indokínában egy aknára lépve érte a halál. 

Három nagyszerű fotográfus képeit örökíti meg ez a könyv, három olyan különleges emberét, akiknek élete tragédiával ért véget. Számomra fontos lett ez a kötet. 

Na, de sokat meséltem az emberekről, most viszont kicsit írnék a könyvről is. Az első, ami feltűnt, hogy a képek alá nem lettek feltüntetve, hogy kikészítette, ami egy három fotográfus könyve esetén nagyon is hiányzik. A másik feltűnő dolog akkor tudatosult bennem, amikor a kötet végére értem, ugyanis a borítón kívül sehol máshol nem szerepel A milicista halála című kép. Sajnos ez a hiányosság az évek alatt problémát okozott, hiszen, könnyen sérültek az előborítók, elvesztek, így pedig a mű hiányos lett. Cynthia Young a kötet végén ír a hiányosságokról, maga a kötet elkészüléséről. Bár az újabb kiadásoknál már észrevették ezeket a hibákat az eredetit hűen megőrző utánnyomtatásokat jelentetnek meg, a végén Young magyarázatával és a legutolsó oldalra beillesztették melyik kép ki által lett fotografálva. 

Sajnos az első kiadás nem volt jól összeszerkesztve, teli volt hibákkal. Mégis számomra ezekkel együtt is nagy becsben tartott kötet lett. Olvasva a sorokat, látva a képeket nemcsak a múlt, hanem a jelen borzalmai is megelevenednek. 

Csak ajánlani tudom!

"Egy-egy nagy esemény jól kivágott része többet képes megmutatni a valóságról olyasvalakinek, aki nem volt jelen, mint a kép egésze."

Értékelésem: ✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek:

"GERDA TARÓNAK,
AKI EGY ÉVET TÖLTÖTT A SPANYOL FRONTON , 
                                                        ÉS NEM JÖTT VISSZA.
Madrid, 1937. december                                                        R.C."

"Ezek a férfiak, akikre rászakadt a spanyol köztársaság megvédésének terhe, figyelmesen hallgatják a beszélőket. Az ő dolguk cselekedni. Az ő dolguk meghalni. Az övék a végső győzelem."

"Egy pötty leejtett egy bombát az égből, és ez történt. A hat emeleten élt életek folytatását a hullaházban kell keresni."

"Ebben a háborúban senki sehol nincs biztonságban. A nők a háttérben maradnak, de a halál, az égből jövő, leleményes halál rájuk talál. Otthon. A fronton a férfiak szorongva nézik a vonalakon átrepülő bombázókat, mert tudják, hogy azok sem élveznek védelmet, akik nem harcolnak; ezt jelenti a totális hadviselés."

"A légitámadás mindig ugyanúgy zajlik: felvisít a szirénahang, az emberek rémülten rohannak fedezékbe, dörögve hullnak a bombák. Aztán leszáll a por, és előmerészkednek az élők. Sokuk első útja a hullaházba vezet, hogy kiderítsék: fiuk, apjuk vagy anyjuk - valakijük, aki nem ment haza - szerepel-e az aznapi halottak jegyzékében..."

Cynthia Young
A tetten ért halál
"Nem tudjuk, mennyit dolgozott a könyvön, de azt igen, hogy elkötelezett fotóriporter volt; az antifasiszta harcról tudósító képeivel a köztársasági ügyet szolgálta."

"A tetten ért halál a spanyol polgárháború első évének eseményeit kíséri figyelemmel fényképeken keresztül. A képek és képszövegek diadalmas pillanatok és háborús borzalmak láttatásával rajzolják ki egy rendkívüli időszak krónikájának ívét: a demokratikusan megválasztott spanyol kormányt támogató köztársasági erők azért harcolnak, hogy leverjék a Francisco Franco tábornok vezette fasiszta felkelést. Capa egy német fotóriporternek - egyben kedvesének -, Gerda Tarónak ajánlja a könyvet, akit 1937 júliusában a spanyol fronton ért a halál. A képi rekviem nemcsak Taróra emlékezik, hanem azokra az ezrekre is, akik harc közben estek el."

"Gerda halála minden korabeli beszámoló szerint mélyen megrázta. Két éve dolgoztak együtt, olykor együtt is éltek - két fotóriporter, az első, nagy nemzedék képviselői: azok közé tartoztak, akik közvetlenül a frontról tudósítva maguk is harcoltak - nem véletlenül tekintik sokan a spanyol polgárháborút egyben a történelem első médiaháborújának. Capa és Taro különleges, modern kapcsolatban álltak egymással, kölcsönösen tiszteletben tartották egymás szabadságát."


A könyv adatai:

Kiadó:                         Park Kiadó

Legutóbbi megjelenés:     2021

Oldalszám:                   112

Megvásárolható:           Park Kiadó

Fordította:                   Lukács Laura 


Fülszöveg:

A ​tetten ért halál című könyvnek, amely angolul Death in the making címmel 1938-ban jelent meg, még nem volt magyar kiadása. Ez az új reprint kiadás, egy fotótörténeti ritkaság, pontos mása az 1938-as kötetnek, de az eredeti papírképek és negatívok felhasználásával új másolatok készültek hozzá, és kiegészült egy történeti igényű esszével. A fotók szerzőségét is sikerült pontosan azonosítani, ennek során derült fény arra, hogy közülük néhányat Robert Capa és Gerda Taro mellett barátjuk, Chim készítette.
A képszövegeket Robert Capa, az előszót Jay Allen írta. A könyvet André Kertész tervezte.

A tetten ért halál fényképeken keresztül követi nyomon a spanyol polgárháború első évének eseményeit. A fotók és az azokat kísérő szövegek egy rendkívüli időszakban ragadják meg a diadalmas pillanatokat, és rajzolják ki a háborús borzalmak krónikájának ívét: a demokratikusan megválasztott spanyol kormány védelmében a köztársasági erők összefognak, hogy leverjék a Francisco Franco tábornok vezette fasiszta felkelést. Képi rekviem ez, mely emléket állít a kezükben fegyverrel elesett harcolók ezreiről. 1937 őszén, amikor ez a kötet készült, már világosan látszott, mennyire megszenvedi a spanyol köztársaság, hogy számos európai ország és az Egyesült Államok – a be nem avatkozás politikáját választva – elárulta ügyüket. A tetten ért halál elégikus hangvételű tisztelgés az áldozatvállalás előtt.

Robert Capa huszonöt éves volt, amikor A tetten ért halál megszületett. Az ő képein kívül Gerda Taro német fotóriporter – ő 1937 júliusában vesztette életét a spanyol fronton –, valamint lengyel kollégájuk, Chim képei fejezik ki a szenvedélyes hitet és elköteleződést a demokrácia egyik legnemesebb ügye mellett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése