2020. december 30., szerda

2020. december

Edith Eva Eger: Az ajándék



Kedves Olvasó!

Csodálatos könyv!

Olyan érzésem volt a könyv olvasása közben, mintha leültem volna Edith asszonnyal beszélgetni. Saját történetein, páciensei történetein keresztül világított rá a problémákra és a megoldásokra. Voltak történetek, amik nagyon feldúltak, ilyen például a nő, akit a rokona lőtt kétszer fejbe a saját otthonában. Vagy épp Edith Eva Eger emlékei gyermekkorából, Auschwitzi, vagy épp már a felszabadulása után, Amerikából.
De voltak szívmelengető részek is. A kis történetekben, a tanulságokban az olvasó magára ismerhet.

A borítóval kapcsolatosan nekem tetszik a minta, csak kicsit furcsa az a hatalmas plecsniben A döntés című könyv borító részlete. Valamint nagyon sajnálom és amikor átvettem a könyvet kicsit csalódott is voltam, hogy puha borítóval hozták ki. Megértem, hogy ez egy terápiás könyv, szóval bele lehet írni, hajtogatni és van akinek emiatt is jobban tetszik ez a fajta borító minőség. Nekem viszont furcsa, hogy a kemény fedeles, az írónő másik könyve mellé helyezve ez kisebb és ki is lóg a sorból. 

Valamint ez lett az első könyv, amit tényleg a Nincs időm olvasni kihívás havi könyveként, közösen olvastam a többiekkel. Majd az élő kibeszélést nem hónapokkal később néztem meg, hanem rögtön facebookon. 😊

Az nem okoz gondot, ha az előző könyvet, A döntés című könyvet még nem olvastad. Az élmény szerintem így is nagyon jó lehet. 

Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a könyvet!

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"A bűntudat a múltban van, az aggodalom a jövőben."

"Jobb kockáztatni és gyarapodni, és esetleg elbukni, mint börtönben élni, soha nem tudni meg, mi jöhetett volna még."

"Ahhoz nem kell bátorság, hogy valaki a tökéletesre törekedjen. Ahhoz kell bátorság, hogy átlagos legyen."

"A félelem elengedése veled kezdődik."

"Ne védd magad olyan bűn ellen, amit soha nem követtél el. Abból csak hatalmi harc lesz."

"Kinek van tehát igaza? Neki, a saját szempontjából és nekem is a sajátomból. Nem kell érvelni. Nem kell lemondani az igazadról – és légy szíves, ne is mondj le róla soha! A szabadság ott kezdődik, hogy elengeded, hogy igazad legyen."

"(…) a legrosszabb börtön nem az, ahova a nácik zártak. A legrosszabb börtön az, amit önmagam köré építettem."

"Sosem tudjuk, mi jön még. A remény nem fehér festék, amivel eltakarjuk a szenvedésünket. Hanem beruházás a kíváncsiságba. Annak felismerése, hogy ha most feladjuk, sosem látjuk meg, mi történik aztán."

"Neked is lett volna már alkalmad így vagy úgy meghalni. Talán volt is idő, amikor akartál. De nem haltál meg. A remény az a meggyőződés, hogy azért élted túl mindazt, amit túléltél, hogy példakép lehess. A szabadság követe. Olyan személy, aki nemcsak arra fókuszál, ami elveszett, hanem arra is, ami ma is itt van a számodra, a munkára, aminek elvégzésére elhívattál.
Mindig van mit tenni."

"Matilda nagynéném, aki százegy éves koráig élt, minden reggel azzal ébred: "lehetne rosszabb is, lehetne jobb is." Így kezdte minden napját. Én kilencvenkét éves vagyok, és a legtöbb nap arra ébredek, hogy valamim fáj. Ez a valóság. (...) Ha egy nap nem érzek fájdalmat, aznap meghaltam."

"A remény nem homályosítja el, és nem meszeli fehérre a valóságot. A remény azt mondja nekünk, hogy az élet tele van sötétséggel és szenvedéssel - de ha a mát túléljük, holnap szabadok leszünk."

Fülszöveg:

A ​döntés című sikerkönyv szerzőjének új, inspiráló és gyakorlati tanácsokat tartalmazó kalauza segít, hogy megszabaduljunk a romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól, s ezáltal szabadon élvezhessük az életet.
Edith Eva Eger elsöprő erejű első könyve, A döntés azt mutatja be, hogy a szerző miként élte túl a koncentrációs tábort, miként dolgozta fel annak traumáját, és hogyan tudott lélekben is szabaddá válni. A világ legkülönbözőbb tájairól több ezer olvasó írt Edith Eva Egernek, hogy elmondják, mennyire hatott rájuk A döntés, miként segített feldolgozni múltjukat és fájdalmukat, s egyúttal arra kérték a szerzőt, írjon egy még gyakorlatiasabb kötetet.
Az ajándékkal Eger olyan kézikönyvet nyújt át olvasóinak, amely szelíden bátorít bennünket mindazon gondolataink és viselkedésünk megváltoztatására, amelyek a múltban gúzsba kötöttek bennünket.
A legrosszabb börtön ugyanis nem a nácik lágere volt, hanem az a börtön, amit Edith Eva Eger maga épített fel saját elméjében. A szerző bemutatja a leginkább bilincsbe verő érzelmi és lelki állapotokat – mint a félelem, a gyász, a düh, a titkolózás, a stressz, a bűntudat, a szégyen és az elkerülés –, valamint azokat az eszközöket, amelyeknek a segítségével megküzdhetünk ezekkel.
Saját és pácienseinek életéből vett példák segítségével minden fejezetben egy-egy gondolatébresztő kérdést jár körül. Mélységes empátiával, lényeglátással és humorral megírt kötetében a szerző rámutat arra, mindannyian sérülékenyek vagyunk, és mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. Az ajándék bátorít és segít bennünket, hogy kitörhessünk az önmagunk építette börtönből, feldolgozzuk traumáinkat és élvezzük az életet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése