2022. augusztus

 Baár Tünde: A mezítlábas grófnő

Kedves Olvasó!

Nagyon szépen köszönöm a Prológus csapatának és a Manó kiadónak a lehetőséget, hogy ezt a fantasztikus könyvet elolvashattam!

A borító és a fülszöveg is rögtön megfogott, éreztem, hogy ez igazán a szívemhez közeli olvasmány lesz. A Dunakanyar szerves része volt a gyermekkoromnak, minden nyáron utaztam arrafelé, Nagymaros, Zebegény, Visegrád, majd fel Börzsönybe. Sok emlékem kötődik ezekhez a helyekhez, most pedig felnőttként már más szemmel tértem vissza. 

Nagyon különleges élmény volt Zebegényben úgy járni, hogy a múlt szemüvegén keresztül figyeltem meg a házakat. Mai napig megtalálhatóak a Napraforgóházak és egy emléktábla a mezítlábas grófnőről. Ha tehetitek látogassatok el ebbe a csoda faluba, sétáljatok a Duna parton, ahol a főszereplők különleges játékokban vettek részt. 

Maga történet nagyon aranyos, két testvér mesébe illő gyermekkorába tekinthet bele az olvasó. Jancsi és Piroska besegít édesanyukájuknak, ugyanakkor játszanak a falubeli gyerekekkel is. Idillikus mindennapjaikba egyszer csak megjelenik a grófi házaspár. Az új lakóknak a gyermekeik már felnőttek és kirepültek a családi fészekből, így Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska maga köré gyűjti a falusi gyerekeket, tanítja őket, különleges programokat szervez nekik. Megmosolyogtatott, hogy a falu két mogorva, zárokozott lakóját is belevonta a programokba a grófnő. 

Nagyon élveztem olvasni ezt a könyvet, mosolyt csaltak a játékok az arcomra, az aranyos beszélgetések. A könyv végén Baár Tünde leírta a szereplők sorsát egy epilógusban, ami könnyet csalt a szemembe. A szerző utószavában pedig magáról a mezítlábas grófnőről tudtam meg többet. Róza néni kalendáriumának kimondottan örültem, receptjét szeretném majd kipróbálni, a gyógynövényekről kíváncsian olvastam.

Csak ajánlani tudom ezt a könyvet, mely egyszerre léleksimogató és őrzi a múlt emlékeit! 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"A verandás ház a patak partján állt. Keskeny, füves kertje egészen a hűvös vízig futott."

"A készülő vihar senkinek nem vette el a jókedvét, a felnőttek segítettek a padok, asztalok rámolásában, a gyerekek visítozva rohangáltak fel s alá. Talán ezért maradt el az égiháború? Mert a falu jókedve egészen az égig ért? Egy csepp eső sem esett, a felhők tovaúsztak, és máshol sírták ki magukat."

"A mesében és a valóságban sem mindig minden az, aminek látszik! Egy tündér is lehet hebehurgya, és egy gyomnövény is lehet varázsszer!"

"Az égi világ, ahogy a földi is, tele van csodával, de fájdalommal is. Ha mindig napfény ölelne minket körbe, és nem lenne árnyék, akkor nem értékelnénk azt a boldogságot, amit a nyár hoz elénk. Az élet része a szomorúság is, de ha szerencsések vagyunk, több jut nekünk a vidámsággal teli napokból – mondta csöndesen Napraforgó."

"Pipacs férje csodálta mindhármukat: Róza néni bölcs nyugalmát, Pipacs rátermettségét és céltudatosságát, és lánya harmonikus, okos természetét. Mintha maguk lennének a három évszak: az érett ősz, a boldog nyár, és a reményteli tavasz."

"Mit tanított Napraforgó? Használd a képzeletedet! Legyél tapintatos! Szeresd a változást!"

A könyv adatai:

Kiadó:                         Manó Kiadó

Megjelenés:                   2022

Oldalszám:                   190

Borító:                        Keménytáblás

Megvásárolható:          Manó Könyvek

Sorozat::                         Új Kedvencek

Fülszöveg:

A Duna parti kis falu álmos csendjét váratlan látogató veri fel. Egy igazi grófnő költözik a vízparti kastélyba, és ezzel a helybéliek élete is megváltozik.

Baár Tünde regénye a múlt század Zebegényébe repít vissza, ahol Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska maga köré gyűjtötte a falubeli gyerekeket, és varázslatos világot teremtett, a természet kincseivel, sporttal és sok mesével. A pedagógus szerző regényében egy régi világról mesél, átmentve az értékeket a mai gyerekek számára.

A könyvet keresd a Manó könyvek oldalán vagy a bit.ly/mezitlabasgrofno linken!

2022. július

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták

Kedves Olvasó!

Régen ajánlotta egy kedves ismerősöm ezt a könyvet, de akkor valamiért végül nem vettem meg. Most viszont a NIOK miatt elmentem a Libertine könyvesboltba és beszereztem a havi közöskönyvet, hogy ismét együtt olvassak a közösséggel. 

Örülök, hogy végül nem maradt ki az életemből ez a kötet. Fantasztikus humorával már az első oldalak megfogtak. Gerald Durrel a saját történetét meséli el a könyvben, ahogy végül az állandó rossz időjárású Londont ott hagyja a díszes családjával és Korfura költöznek. Bemutatja a görög mentalitást, hogyan állnak hozzájuk, angolokhoz ami olykor nagyon vicces szituációkat szült. Ugyanakkor az olvasó azt is érzékelheti, hogy az író már nyolc évesen mennyire figyelt a környezetére, folyamatos tájleírásokat és ami még fontosabb az élőlényvilág megfigyeléseiről is olvastam. 

Minél inkább előrébb haladtam a történetben, annál inkább éreztem úgy, hogy a regény lényege az volt, hogy egy nyolc éves fiú látásmódja szerint én is megfigyeljem Korfu élővilágát és a kalandjait, melyeket csak még színesebbé tett a vicces helyzetekbe keveredett a család. Mivel a testvérei és az anyukája mellékszerepbe kerültek, nekem jobban tetszett volna még több párbeszéd velük. Bár mindegyik testvére egyéniség volt, talán mégis Gerald-dal lehetett a legnehezebb együtt élni, aki mindenféle állatot hazavitt magával. A család pedig folyamatosan bővült, hol egy teknősbékával, hol egy galambbal, hol egy bagollyal, hol pedig rovarokkal. Szegény testvérei pedig sosem tudták mikor milyen veszélyes állattal találják szembe magukat. 

Aranyos, humoros nyárra kimondottan kellemes olvasmány. Remélem hamarosan a többi kötetre is sort tudok keríteni. 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Ez annak az öt esztendőnek a története, amit én meg a családom Korfu szigetén, Görögországban töltöttünk. Eredetileg a sziget természetrajzáról szándékoztam enyhén nosztalgikus beszámolót írni, de elkövettem azt a súlyos hibát, hogy már a könyv első oldalain felléptettem a családomat. Amint felvonultak a papiroson, megtelepedtek, és kezdték meginvitálni különböző barátaikat, hadd szerepeljenek ők is az egyes fejezetekben. Végül nagy nehezen és sok furfanggal sikerült mégis itt-ott néhány oldalt megmentenem, hogy egyes-egyedül állatoknak szentelhessem."

"Kétséges, vajon ez a könyv létrejött-e volna az alábbi személyek lelkes segítsége nélkül. (Ezt azért említem, hogy az olvasó tudja, kit szidjon.)"

"Feleségemnek, aki azzal szerzett örömet, hogy harsányan kacagott a kézirat olvasása közben, és azután közölte: a helyesírásomon szórakozott ilyen kitűnően."

"Korfun élni annyi, mint ha egy fölöttébb rikító és vásári vígoperában élne az ember. "

"- Nem akar rosszat szegény kölyök - békített mama -, annyira érdeklik ezek a dolgok.

- Én eltekintenék a dongók támadásaitól, ha ez vezetne valamire - hangsúlyozta Larry  

     - , de ez átmeneti időszak, tizennégy éves korára kinövi.

- Már kétéves kora óta ebben az átmeneti időszakban van - vélte mama -, és még semmi jelét sem mutatja, hogy ki akarná nőni."

"- Hát akkor bérelj nekik külön kocsit. Nem bolondultam meg, hogy úgy vonuljak végig a környéken, mintha kiraboltam volna a kutyamenhelyet!"

"- Ne ordíts úgy, drágám, megijeszted.

- Szeretem az ilyet! Itt csapkod egy sárkányszerű valami a padlón, nekimegy mindennek, és te azt mondod, hogy ne ijesszem meg!"

"Azt hiszem, Leslie-nek támadt az a ragyogó ötlete, hogy egy vödör vízzel nyakon öntötte a hálószobaablakból. Sajnos nagy igyekezetében a vödröt is utána hajította. Már az is meglehetősen kellemetlen, ha az embernek hideg vizet zúdítanak a nyakába, és utána fejbe vágják egy nagy, zománcozott vödörrel, de ha közben egy sereg méhhel is hadakoznia kell, az már igen bosszantóvá teszi az egészet."

A könyv adatai:

Kiadó:                         Európa Kiadó

Megjelenés:                   2021

Oldalszám:                   376

Borító:                        Puhatáblás

Fordítótta::                   Sárközi Györgyné

Fülszöveg:

Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?… A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai – a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry: a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie: a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig – de nem utoljára! – minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry – mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani…

2021. július

 Roald Dahl: Matilda

Kedves Olvasó!

Ma egy nagyon aranyos történetről fogok véleményt írni. 

Matildát már az elején nagyon megkedveltem és kíváncsian vártam mi lesz a történet vége. A főszereplő kislány már elég korán magától megtanul írni, olvasni, számolni, ám a szülei ezt nem veszik észre. A szülők és Matilda bátyja is inkább a tv hívei, mint a könyveké. Az apuka folyton csal az autószerelő boltjában, az anyuka üres fejű nő, aki inkább elmegy bingózni a másik városba, minthogy a lányával töltse a délutánt. De Matilda nem adja fel, egyedül elmegy a könyvtárba, ahol megismeri Moly nénit, akitől könyv ajánlásokat kap. 

Matilda szemszögéből olvashattam és már a kezdetektől fogva nem úgy éreztem, hogy egy négyéves gondolat menetét követné le a történet. Talán pont emiatt kicsik és nagyok is élvezettel tudják olvasni. 

Az elején nagyon tetszett Matilda gondolatait, reakciói. Kedvenc részeim voltak, amikor az apukáját megbüntette. Ugyanakkor egy idő után Matilda elkezd iskolába járni, ahol csak folytatódnak a gondok. Megismertem Dorong kisasszonyt a híres, félelmetes igazgatónőt és egyre abszurdabb jelenetek következtek. 

Onnantól éreztem soknak a történetet, amikor is a kislány szuggeráló varázserőre tesz szert. Bár a történet végén érthetővé válik az író szándéka ezzel a szállal, mégis nekem ez már sok volt. 

A vége természetesen szép zárást kap. Különleges és aranyos történet, örülök, hogy elolvastam! 💖

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"- De hát ez tisztességtelen dolog, apa - mondta Matilda. - Csalás.

- Becsületesen még soha senki sem gazdagodott meg - vágott vissza az apja. - A vevők azért vannak, hogy az ember rászedje őket."

"A legtöbb gyerek Matilda helyében keserves zokogásban tört volna ki. De őt nem ilyen fából faragták. Mozdulatlanul ült a sarokban, de erősen gondolkodott. Pontosan tudta, hogy sem a sírással, sem a duzzogással nem megy semmire. Ahogyan Napóleon mondta egyszer: ha megtámadnak, az egyetlen értelmes lépés az ellentámadás."

"– Hemingway bácsi csomó olyan dolgot ír, amit nem értek – mondta Matilda. – Főleg, ami a nőket és a férfiakat illeti. De azért nagyon tetszett a regénye. Úgy mesél, hogy az ember úgy érzi, mintha az orra előtt zajlanának az események. – Minden jó író így mesél – mondta Moly néni. – Azzal meg ne törődj, hogy nem értesz belőle mindent. Csak dőlj hátra és hagyd, hogy a szavak körülfonjanak, mint a zene."

Fülszöveg:

Matilda ​különleges lány, de a szülei sajnos komplett idióták.

Az apja szélhámos, az anyja meg sötét, mint egy belső zseb. Ki nem állhatják a lányukat, azt szeretnék, ha többet tévézne, és kevesebbet olvasna. Czukor kisasszony, a tündéri tanárnő viszont hamar rájön, hogy Matilda zseni. Az iskola rettegett igazgatónője azonban mindkettőjük életét megkeseríti… Még szerencse, hogy Matilda elképesztő trükköket tartogat a tarsolyában, és nem fél megmutatni a szörnyű felnőtteknek, hogy vele jobb nem ujjat húzni!

A Matilda a Kolibri Kiadó Roald Dahl-életműsorozatának második darabja, amelyet új fordításban, Totth Benedek tolmácsolásában olvashatunk.

2021. július

Janikovszky Éva: Égigérő fű

Kedves Olvasó!

Janikovszky Éva gyerekkorom egyik írónője, akitől Anyukám korábban több mesét is felolvasott nekem. Így ezzel a poket zsebkönyvvel kicsit nosztalgiáztam is. 😊

Nagyon aranyos, szívet melengető történet, egymás odafigyeléséről, támogatásáról. Egy kis nyári történet, amit hamar el lehet olvasni és mosolyogni rajta. Úgy érzem nekem most épp erre a mesére volt szükségem. 

A történetben nagy szerepet kap Misu, aki fogadott nagypapájánál egy lakótelepen tölti a nyarat. Itt megismeri a szomszédokat, titkok részese lesz, segít másokon és még új barátokra is szert tesz. 

Kicsit úgy éreztem túl idealista lett a lakóközösség, mégis sokkal jobb lenne, ha nekem is ilyen szomszédok jutottak volna. Ez a mese arra emlékeztetett, hogy régen a mi lakóközösségünk is ennyire figyelt a tagjaira, hogy mindig köszöntünk a szomszédoknak, pár jó szó sem maradhatott ki, ma már ez megváltozott. A rohanó világban a kedves pár perces beszélgetések nem lehetnek az életünk részesei, mindenki magával, a gondjaival van elfogadva és még köszönni sem érnek rá. Habár ez a rohanó életritmus is megjelenik a könyvben a "Fiatalok" nevű karakterek alakjában. 

Moly.hu oldalnak köszönhetően kiderült számomra is, hogy ebből a könyvből film is készült, így következőnek ezt a filmet szeretném megnézni. 

Csak ajánlani tudom, ezt a szívet melengető, aranyos történetet! 💖

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

 "- Én jövőre is ide jövök nyaralni.
- Én is - ígérte Piroska."

"- Te, nem lesz abból baj - kérdezte Misu -, hogy Kamilla néni most mindent olyan szépnek lát? Amióta a Gradicsel-ben dolgozik, azt hiszi, hogy mindenki jó, pedig azért az se igaz. 

- Lehet - bólintott Piroska. - Lehet, hogy baj lesz belőle. De mégsem olyan nagy baj, mint amikor azt hitte, hogy mindenki rossz.

- Valamit csinálni kellene, hogy ne csalódjon az emberekben - mondta Misu. - Mert az borzasztó volna, ha csalódna.

- Tudod mit?  - ugrott föl a padról Piroska. - Nekem eszembe jutott valami. Próbáljuk a rosszakat megjavítani! Most úgysincs más dolgunk, az utolsó titok is kiderült.

Pedig ebben az egyben tévedett Piroska, (...)"

Fülszöveg:

Janikovszky Éva történetének főszereplője Misu, egy kisfiú, aki Dezső bácsinál nyaral Budapesten, a Paripa utcában. A minden gyerek számára alapélményt jelentő hosszú nyári szünet egy különleges kalandjába láthatunk bele éppen úgy, mintha a kapun bekukucskáltunk volna a bérház belső udvarába. Egy nagyváros bármelyik magas lakóházának udvara is lehetne a Paripa utca udvara. Ezt igazán különlegessé maguk a lakók teszik, akik szerethető, a közösségért minden követ és füvet megmozgató emberek. Poldi néni és Poldi bácsi, Kamilla néni és Piroska mind-mind Misu barátai és segítői a nagy tervben, az udvar befüvesítésében. Ez a már klasszikusnak számító történet a közösségről, az odafigyelésről és a közös tervek minden nehézségek ellenére való megvalósításáról szól.

2021. június

 Kiss Ottó: Csillagszedő Márió

Kedves Olvasó!

Egy nagyon aranyos, történetet hoztam el ma Neked. Egy kislány gyermeki szemén keresztül nyerhet az olvasó bepillantást egy család történetébe. Apró gondolat töredékek, nem hosszú történet, hiszen csak 64 oldal, teli rajzokkal. Mégis eleinte nevettem, de a vicces, bohókás jeleneteken kívül voltak benne szomorkás és elgondolkodtató részek is. Láthattam gyermeki szerelmét, világlátását, életet, elmúlást, boldog és kevésbé boldog időket. 

Nekem nagyon tetszett ez a kistörténet, jó volt elolvasni és örülök, hogy a poket gyűjteményem még gazdagabb lett általa! 💖

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

 "Eddig háromszor

mentem világgá. 

Először az ajtóig,

azután a szomszéd házáig,

legutoljára meg

a lakótelep széléig.

Ha megint

világgá megyek,

nem fordulok vissza többé, 

mert úgyis hazatalálok, 

hiszen a Föld gömbölyű."

"Tudod apa, az lenne jó,

ha eggyel többször jönnél haza,

mint ahányszor elmész."

"Én mindig mindennel

egyetértek, 

és soha semmivel

sem értek egyet,

mert én önmagammal

is mindig 

ellentétes véleményen 

vagyok."

Fülszöveg:

Márió megfigyelte, hogy a csillagok mindig ugyanabban a messzi távolban maradnak. Mégis megígéri a szomszéd kislánynak, hogy kihalássza őket a tóból, nappal üvegszekrényben őrzi, és éjszakára újra felrakja mindet az égre. A kislány gyermeki hangján bizalom és csalódás, szeretet és fájdalom, bölcsesség és naivitás egyszerre szólal meg.
Az apró gondolattöredékek versfüzére egy család történetét tárja elénk.
Az utóbbi évek magyar gyermekköltészetének kiemelkedő alkotása elnyerte az Év könyve díjat, számos feldolgozása született, és több nyelvre is lefordították.

2020. október

 Grecsó Krisztián: Vera

Kedves Olvasó!

Első szerelem, titkok, kiközösítés, barátság főként ezek jelennek meg a történetben. 

Nagyon jó könyv volt, megmutatta mennyire fel tudja dúlni egy család életét egy fontos titok, amiről mindenki tud, csak a főszereplőlány nem. A gyermeki világot szerintem nagyon jól ábrázolta, az ártatlanságot, a tudatlanságot, a naivitást. Ahogy Vera gyermeki szemmel rácsodálkozik a világra, majd szép lassan helyére kerülnek a kirakós darabkái. Elgondolkodtató könyv. Bár azért változott a világ a '80-as évek óta, de az adott konfliktusok, szituációk szerintem a ma is ugyan ilyenek. (Gondolok itt a lányok hullámzó barátságára, az osztály kiközösítésére). 

Érdekelne, hogy vajon mi történt Verával évekkel később, találkoznak-e újra Józef-fal. 

Remélem a jövőben a többi Grecsó Krisztián könyvet is el tudom majd olvasni.

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Hát ezek az emberek itt semmit sem tudnak a világról?! Csak járnak ide a nyomorult iskolába, és azt hiszik, ez minden." 

„Szomorú vagy?”, kérdezi Józef.

„Csak egyedül.”

„Ekkora buliban?”

Vera bólint.

„Igaz”, feleli Józef, „itt lehet.”  

"…Csak egy bögre van a kezében, Vera meglepődik, hogy az ő karamellás tejét nem hozza, ellenben felbontotta a vaníliáskarikát, ami szigorúan a Veráé, abból más nem ehet, csak ha szépen kéri, kibontani pedig egyáltalán nem bonthatja ki senki, az az ő territóriuma!"

„Nem tudja, mit akar itt.

De valamit muszáj volt kitalálnia, muszáj volt eljönni a peronról, lejönni a lépcsőn, egyszerűen nem lehetett nem élni tovább, és ha meg élni kell, hát ki kell találni bele, hogy mi történjen. És neki nem volt jobb ötlete.”

Fülszöveg:

Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja?

Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

2020. augusztus

Guus Kuijer: Minden dolgok könyve

Kedves Olvasó!

Ez egy igen furcsa könyv.

Családon belüli erőszak, vallási fanatizmus kerül szembe egy kilenc éves kisfiú fantáziavilágával. Voltak benne vicces és abszurd részek. Megdöbbentő és elgondolkodtató ez a könyv.

Bár molyon gyermek és ifjúsági regénynek van feltűntetve, én inkább nem adnám gyermekek kezébe.

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Fülszöveg:

Thomasék szomszédja egy vén boszorkány, akitől mindenki tart. Trópusi halak úsznak a csatornában. Békák hada dörömböl a bejárati ajtón. Legalábbis Thomas így látja. Rajta kívül azonban senki másnak nem tűnnek fel ezek a dolgok. A fiú mindent lejegyez a naplójába, a Minden dolgok könyvébe. Ez nyugtatja meg, amikor az apja elveri, vagy amikor az angyalok sírni kezdenek az édesanyja miatt. Az írás erőt ad Thomasnak, és segít, hogy olyan emberré váljon, amilyen mindig is lenni szeretett volna… boldog.

2020. augusztus

Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát? 

Kedves Olvasó!

Ebben az évben ez lett az egyik legnagyobb kedvencem. Nagyon megérintett és sokat nevettem is rajta. 

Az elején, amikor az írónő bemutatja Emmát és a sírásóként dolgozó apukáját már akkor teli volt ironikus humorral. Vicces ugyanakkor korát meghaladó érettséggel gondolkodik a főszereplőnő. Aztán következett az arcon csapás, Peter története. A kisfiú hirtelen elvesztette az ikertestvérét. A szülei magukba fordulva gyászolnak, másik gyermeküket magára hagyva, aki nem találja a helyét. Peter folyamatosan az ikertestvéréhez hasonlítja magát és úgy érzi kettejük közül neki kéne halottnak lennie. Majd találkozik Emmával. A lány éles esze és beszólásai jó hatással vannak Peter-re. Csodálva, ámulva olvastam, ezt az aprócska könyvet, amit akár egy nap alatt el lehet olvasni.

Nagyon jó könyv és mindenkinek csak ajánlani tudom.

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Hogy tetszik a túlvilág? Boldog-e ön most, hogy megboldogult? Nem unatkozik? Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna másutt? Tényleg van szaga alulról az ibolyának?"

"Enni és meghalni mindenkinek kell."

"-Nem vagyok éhes. - Peter összeszorítja a száját.

-Nem is akkor eszünk tortát, amikor éhesek vagyunk! — vágja rá Emma. Ekkora hülyeséget se hallott még életében."

"– És neked milyen volt? – És közben bámulja a vajas kenyeret, mintha attól várná a választ.

– Micsoda?

– Amikor anya meghalt. – Még soha nem kérdezte tőle.

Severin Blum sokáig szótlanul néz Emma szemébe.

– Hajótörés – mondja végül.– Mintha hajótörést szenvedtem volna. Mint Robinson Crusoe a lakatlan szigeten. Egyedül vagy, nem tudsz beszélni róla senkivel… Aztán rájöttem, hogy nem is vagyok egyedül. Hiszen te itt vagy nekem! Te voltál nekem Péntek. Gondoskodnom kellett rólad, és ha a szemedbe nézek, őt látom. Vigyáz, hogy mindent jól csináljak."

"Ki kell engedni a bánatot, szokta mondani Severin Blum. Meg: A könny kimossa a lelket."

"Mi lehet jó ebben a reggelben? Biztosan ma is ezrével halnak meg az emberek, vagy bűntény áldozatául esnek. Állatokat kínoznak, balesetek történnek, rengeteg négyzetméternyi esőerdőt vágnak ki, és ennek a csodálatos napnak minden egyes másodpercében kipusztul egy állatfaj ezen a hű de klassz bolygón. Szóval hagyjuk ezt a jó reggelt!"

"Bőgd ki magad úgy istenigazából, gondolja Emma. De légy szíves ne itt, és ne addig, amíg én itt vagyok."

"– A cékla nagyon egészséges. Vasat csinál – világosítja fel a lányát Severin Blum, körülbelül ezredszer.

A hernyó is egészséges, mert fehérjében gazdag, mégsem eszi senki. De ezt Emma inkább nem mondja ki hangosan. Még a végén kiderül, hogy apának van egy titkos hernyóreceptje."

Fülszöveg:

Egy ​különösen szép könyv a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy könyv a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképp pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát…

Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. „Boldog-e ön most, hogy megboldogult? – kérdezem. – Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna másutt? Tényleg van szaga alulról az ibolyának?”

Rosemarie Eichinger 1970-ben született, történelem szakon végzett, és Bécsben él. Az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvét Ausztriában magas rangú gyerekirodalmi díjjal jutalmazták. A méltán népszerű osztrák írónőnek ez az első magyarul is olvasható kötete.

2019. december

 Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Kedves Olvasó!

Ezzel a poszttal el is érkeztünk a 2019-es decemberi olvasmányaimhoz. A képhez csak annyit fűznék hozzá, hogy nem rég vettem csak észre, de tényleg nem egy nyilat szerettem volna a könyvekből kitenni, az egy karácsonyfa szeretne lenni. 😂

Na, de a magyarázat után jöjjön A kis herceg! Mint keményfedeles és mint Poket zsebkönyv is beszereztem. A kettő között igazából csak méretbeli különbségek vannak. A Poket zsebkönyvben ugyanúgy megjelennek a rajzok, mint a keményfedeles könyvekben. 

Nagyon sokan gondolják, hogy ez egy mesekönyv, de nem az. A történet és a mondanivalóját inkább fiatal felnőttek, felnőttek, talán a kamaszok is megértik.

Szerintem nincs olyan ember, aki még egy idézetet sem hallott volna ebből a könyvből. Nagyon sok mondanivalója van ennek a történetnek és biztos elgondolkodtatja az olvasót az életről, a tettekről, célokról. Egy naiv, tiszta gyermeki szemmel figyelhetjük meg a felnőttek világát és a könyv végén azt kívántam bárcsak még gyermek maradhatnék. Olyan kedvesen figyelni és rácsodálkozni a világra, mint ahogy a Kis herceg teszi. Ez a történet sok mindenre tanít, köztük arra, hogy a kis dolgokban is megtaláljuk a csodát, különlegességet, ne váljunk egyhangúvá, szürke felnőtté. 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

"– (…) Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.– Jó, jó, de hogyan? – kérdezte a kis herceg.
– Sok-sok türelem kell hozzá – felelte a róka. – Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz…"

"– Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. – Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet…"

"– Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.
– Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem – mondta a kígyó."

"-  Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat."

"Én azonban nyugodt maradtam. Eszembe jutott a róka. Aki hagyja, hogy megszelídísék, az a sírás kockázatát is válalja."

Fülszöveg:

Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy könyv. Ez a könyv egyszerre szól felnőtthöz és gyerekhez, egyszerre tündérmese és nevelődési regény, eredetmítosz és filozófiai bölcselet, érzelmek iskolája és visszaemlékezés, próza és költészet.
E könyv millióknak lett sűrűn idézett kedvenc olvasmánya, amit sokan szinte minden életkorban újra meg újra elővesznek. Ez a könyv - amelynek titkát cikkek, monográfiák és tanulmányok százai fürkészik, amelynek nem egy mondata ma már szállóige, és amelyről még az is tud valamit, aki történetesen sohasem olvasta - a legismertebb, legnépszerűbb és legtöbbet fordított műve a világirodalomnak.

A kis herceg a B612-es apró aszteroidán él egy hiú virág és három tűzhányó társaságában. Innen indul hosszú utazásra, majd a Földre "pottyan", ahol szoros barátság szövődik közte és egy pilóta között. A kis herceg ráébred, hogy távol került azoktól a dolgoktól, amik örömmel töltötték el, és amik értelmet adtak mindennapjainak azzal, hogy szükségük volt a gondoskodásra. Így most magányosabbnak érzi magát, mint valaha. Beszélget az alattvalók nélküli királlyal, és a régésszel, akii azért iszik, hogy elfelejtse az ivás miatti szégyenét. Ők és a többiek megmutatják a kis hercegnek, hogy nem lehet másoktól elzártan élni, mert az nevetséges és hasztalan. Későbbi beszélgetései a rókával megtanítják neki, hogy felelősek vagyunk a kapcsolatainkért. Ezt megértvén elönti szívét a szomorúság, és úgy dönt, hazatér. Minden éjjel, ha felnézünk a csillagos égre, érezhetjük a kis herceg jelenlétét.

Nézzétek meg Szabados Ági videóját, amiben beszél a NIOK könyvklubban A kis hercegről!