Sally Rooney: Hová lettél, szép világ
Kedves Olvasó!
Nagyon szépen köszönöm a 21. Század Kiadónak és Finy Petrának a lehetőséget, hogy ezt a könyvet is elolvashattam! ❤
Korábban a Csendélet című könyvnél találkoztam először azzal az érdekes helyzettel, hogy a párbeszédeket nem jelezték sem gondolatjellel, sem idézőjellel. Ahhoz a könyvhöz illet és ott meg is tudtam szokni, így ennél a könyvnél már nem volt problémám vele.
A történetben négy fiatalt ismerhettem meg. Az olvasó belecsöppen az életükbe, a minden napjaikba. Ezek a szereplők nem akarják megmenteni a világot, normális emberek, olyanok akik leülnek melléd a buszon, bevásárláskor előtted állnak a sorban, elmennek melletted az utcán. Szóval az írónő ezekkel az átlagos emberekkel reflektál a mai helyzetre, világra. Kiüresedés, félelem a jövőtől, környezetvédelem, vallás, viszonzatlan szerelem, szeretet hiánya, alkohol / drog, szexualitás, és hasonlók jelennek meg a regényben.
A két lány Alice a híres írónő és Eileen a szerkesztő, hosszú, filozófiai esszé szerű levelezésükkel tartják a kapcsolatot, melyeket minden második fejezetben olvashattam, amiből jól látható a gondolkodás módjuk. Egyetemen ismerkedtek meg és a munka világában is megmaradt a barátságuk, bár ritkán látogatják meg a másikat. A harmadik barát Simon, aki idősebb a lányoknál, de Eileen szomszédja volt gyerekkorában, míg a lány felnőtt az ő kapcsolatuk is egyre szorosabb lett. Eileen úgy érezte viszonzatlanul, szinte bálvány imádattal szereti Simon-t, mégis ahogy olvastam úgy tűnt a férfi is hasonlóan gyengéd érzelmeket táplál iránta. Kettejük kapcsolata érdekes volt, néha hajat tépő, ugyanakkor szerintem sokaknak lehet ismerős a helyzetük. Azt persze nem lövöm le előre, hogy összejönnek-e és ha igen együtt maradnak-e a nehézségekkel együtt. És végül negyediknek érkezett a csapathoz Felix, akit Alice Tinderen ismert meg. Az első találkozásukkal kezdődik a könyv és úgy tűnik nem is lesz folytatás, vagy mégis? Bár nem szerelem első látásra, sőt a nagy kémia sincs kettejük között, mégis egy kapcsolat bontakozik ki közöttük. Az ő kapcsolatuk két lelkileg megtört ember találkozásáról szólt, szerintem, megváltoztatják egymás gondolkodás módját, kicsit gyógyítják is egymást, de nem ez a lényege a kapcsolatuknak.
A szereplők különböző egzisztenciális filozófiai, anyagi, helyzetben vannak. Felix a rakodómunkás, nyers, szókimondó, ugyanakkor sokszor mintha ő maga sem tudná mit akar tenni. Alice aki a könyvei által akár luxusban is élhetne, de nincs ami igazán boldoggá tenné. Hozzá hasonlóan Simon is jól keres, bár a munkájában nem tud kiteljesedni, nekem megcsömörlöttnek is tűnt. Eileen pedig a közép osztálybeli, aki előtt több lehetőség is áll. Munkán kívül magán életi kríziseiket is megmutatják. Kapcsolati dinamikájuk, problémáik. Félix eleinte nem meri felvenni a kapcsolatot Alice-szel, a lány pedig inkább elmarja maga mellől az embereket, fél szeretve lenni. Eileen és Simon között pedig egy szeret, nem szeret féle bizonytalan kapcsolat van.
A könyv végén ugrunk egy évet az eseményektől, kicsit bemutatja az írónő a jövőjüket, valamint a koronavírus első hullámát is.
Úgy éreztem a könyv tökéletesen bemutatja a mai világot, szépítés nélkül. Néhol lehet túl sötéten gondolkodva, többször visszatérő téma a világ vége, a vallás, mi lesz az emberekkel haláluk után és hasonlók, amikről szerintem sokan hasonlóan borongós elmélkedéssel beszélnek. Ugyanakkor néha pedig naivan vagy épp reménnyel teli gondolatokat oszt meg.
A szereplők nem biztos, hogy mindenkinek azonnal szimpatikussá válnak, nekem Félix-et volt a legnehezebb megkedvelnem. De hiszem, hogy nem csak engem gondolkodtat el ez a könyv és nem csak én találok hasonlóságokat a szereplőkben, az élethelyzeteikben, amikre néha nagyon jó tanácsot is adnak. A karakterek bár nem úgy tűnt, mintha egészséges kapcsolatuk lett volna, mégis megmutatták, hogy jobb mély beszélgetésekben is részt vennünk, mint mindig a felszínes, de biztonságos társalgást választanunk.
Sokat gondolkodtam, hogy hány csillagot adják ennek a könyvnek. Néhol nagyon magával ragadott, nagyon tetszett, ahogy az írónő írt, ahogy a mai világ megelevenedett előttem, aztán közönséges lett, ami már annyira nem tetszett, majd megint magával ragadott a történet. Emiatt lett végül 4,5 csillag.
Értékelésem: ✯✯✯✯✯
(4,5/5)
Fülszöveg:
A Normális emberek és a Baráti beszélgetések c. könyvek szerzőjétől
