Koniorczyk Borbála · Merker Dávid: Hosszúlépés ​a körúton túl

 

Kedves Olvasó!

Köszönöm szépen Finy Petrának és a 21. Század Kiadónak a lehetőséget, hogy ezt a könyvet is elolvashattam!

Mielőtt elkezdtem ezt a kötetet olvasni épp azon morogtam mennyire elegem van már Budapestből. A héten harmadszorra fagyoskodtam, mert a buszok még véletlenül sem a menetrend szerint járnak. Volt, hogy a hév kimaradt, mert egy kicsit esett az eső. És bár budapesti vagyok mégis bárhová szeretnék eljutni biztos több időbe kerül, mint másnak vidékről feljutni. Az állandó tömegből meg végképp elegem van, ahogy a büdősből, a furcsa emberekből, a szemétből, a menetrend változásokból, a soha végetnemérő felújításokból, a sok kieső időből. Aztán befutott a buszom, én pedig morcosan bányásztam ki a táskámból ezt a könyvet, ami azonnal megváltoztatta a hangulatomat és látásmódomat.  

A különleges borító, ami már az első kötetnél is megfogott a másodiknál is rögtön rabul ejtett. Fellapozva Budapest története tárul az olvasó elé. Titkok, történelem, dolgok, amit mai szemmel a várost járva nem is gondolnánk. Az előző kötethez képest még több kép jelenik meg az oldalakon. Korabeli és mai fotók nagyon tetszettek. Egyik, másik képen még a szerzőket is látni lehet, akik ismét hosszú sétára invitáljak az olvasókat. 

A szerzők bemutatják Újpest történetét, az első bankrablásról mesélnek, Józsefvárost az Uránia és később a pikáns mozikról, az első és második világháborúról írtak, Karády Katiról és a Gestapo kínzásairól, majd a szovjet bevonulás is megelevenedik a lapokon. Később a kapitalizmus és Csepel történetéről is olvastam. Ezeken kívül még sok érdekességet megtudtam. A kötet maga vaskos, mégis érdemes elolvasni, annyi mindent megtudhatunk Budapestről. Érdemes végig sétálni az útvonalakon, melyek a lapokon elevenednek meg.

A könyvben a már előző részhez megszokott profizmus, óriási tudás és minőség található meg.  

Csak ajánlani tudom ezt a kötetet és a Hosszúlépés Budapesten című könyvet. 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek:

"A tizenkilencedik század második felében Magyarország a hatalmas épületek lázában égett. Budapest, mint a magyar nemzet fiatal fővárosa, mindenben túl akarta szárnyalni Bécset. Ezért épült az Andrássy úton a kontinens első földalatti vasútja, noha szigorúan vett forgalmi szempontok szerint egy villamosvonal is kiválóan el tudta volna látni a forgalmi igényeket. A középületek legalább annyira szóltak a reprezentációról, a magyar nemzet nagyságának megmutatásáról, mint a konkrét funkcióról. Ennek köszönhetjük Budapest belső részeinek városképét a Nagykörúttal, a Parlamenttel, a vásárcsarnokokkal és a Hősök terével." (27.oldal)

"Wigner Jenő berlini évei után az Egyesült Államokba távozott, ahol Budapestről származó tudóstársaival megalkotta az első atombombát, s ezzel megváltoztatta az emberiség történelmét." (46.oldal)

"A Népsziget déli csücskéről lélegzetelállító kilátás nyílik a városra. A Mátyás-templomtól a Hármashatár-hegyig terjed a panoráma, a Duna mindkét partját erdők szegélyezik, a folyó illata pedig igazi felüdülést jelent az iparváros szennyezett levegőjéhez képest." (50.oldal)

"Pollack Mihály főműve egy új korszak kezdetét jelképezte, ahol Buda volt a történelem, Pest pedig, amely eddigre már kinőtte a mai belvárost, a jövő. Egymás után kezdtek beépülni a városmagot félkörívben ölelő, a Habsburg-uralkodóház tagjairól elnevezett területek Lipótvárostól Terézvároson át Józsefvárosig." (75.oldal)

"Vannak pillanatok a városok és nemzetek történetében, melyek később akár évszázadokra is meghatározzák létezésünket. Ilyen pillanat volt 1944. december 24-e Budapest és a magyarság számára. Ezen a napon végérvényesen megszűnt az a világ, amelyet addig ismertek a budapestiek. A következő hetekben a hidakat felrobbantották, a házról házra vívott harcban a város nagy részét megsemmisítették. Miközben a felszínen a katonák százezrei vívták elkeseredett küzdelmüket, másfél millió budapesti a pincékben próbálta túlélni az ostromot. A romokból újjáépülő város és ország pedig a mai napig hordozza annak terhét, amit az első és utolsó hungarista karácsony jelentett." (172.oldal)

"A Soroksári úton haladók orra már előre jelezte, különleges helyre érkeznek. A poros út lótrágyaszagát felváltotta a gyógynövények balzsamos, kávéval és ánizzsal keveredő illata. Ez az illat a mai napig minden magyar felnőtt számára ismerős. Még bele sem kortyoltunk, máris tudjuk: ez az Unicum." (180.oldal)

"A Zwack család sok leleménnyel és szerencsével vészelte át Budapesten a második világháború borzalmait, majd szinte a romokból építették újra a gyárat, amelyet hamarosan államosítottak. Zwack Béla a gyár alkalmazottjaként dolgozott tovább Budapesten, a család többi tagja pedig Olaszországba, illetve az Egyesült Államokba emigrált. 1987-ben Zwack Péter - a gyáralapító Zwack József dédunokája - visszatért Magyarországra, és visszavásárolta az akkor Budapesti Likőripari Vállalat néven futó régi családi céget. Az épületben 1999-ben nyílt meg a múzeum és látogatóközpont, ám az Unicum igazi receptje továbbra is a Zwack család titka." (186.oldal)

"Alig néhány évvel később a gyár neve az egész világon fogalom lett. Szinte nem volt olyan fegyveres konfliktus, ahol legalább az egyik fél ne vetett volna be Weiss-féle lőszert, de az ellenfelek sokszor ugyanolyan Weiss-féle golyókkal céloztak egymásra. Eközben a csepeli gyárváros megállíthatatlanul fejlődött, és minden egyes elhasznált lőszer tovább növelte Weiss vagyonát, amelyről ekkoriban már legendák keringtek Budapesten." (199.oldal)

"Királyerdőn ma már csak a Tamariska-domb emlékeztet arra, milyen lehetett ez a környék, mielőtt a Horthy-korszakban Magyarország legelesettebb családjai költöztek ide. Itt, az egykori közösen használt óvóhely tetején ma idilli hangulat uralkodik. A fenyvesek illata szinte a mediterrán tengerpartot idézi meg a Csepel-szigeten." (230. oldal)

A könyv adatai:

Kiadó:                         21. Század Kiadó

Megjelenés:                   2022 

Oldalszám:                   256

Megvásárolható:           21. Század Kiadó

Szerkesztő:                   Laik Eszter

Borítóterv:                  Somogyi Péter 

Fülszöveg:

2022 őszén egy vadonatúj sétakönyvvel és újabb négy különleges útvonallal jelentkezik Koniorczyk Borbála és Merker Dávid, a Hosszúlépés két alapítója.

Az új kötet ezúttal belvároson kívüli, de nem kevésbé izgalmas helyeket mutat be. Egy második világháborús karácsonyon kezdődő budai séta, a nemzetek és etnikumok budapesti olvasztótégelyeként ismert nyolcadik kerület és két, elsősorban gyárairól nevezetes városrész, Weiss Manfréd Csepelje és a magyar Birminghamnek is tekinthető iparváros a városban, Újpest is helyet kap a Hosszúlépés – A körúton túl című könyvben.

2022. április

Koniorczyk Borbála · Merker Dávid: Hosszúlépés ​Budapesten
Séták, titkok, történetek

Kedves Olvasó!

Nagyon szépen köszönöm Finy Petrának és a 21. Század Kiadónak a lehetőséget, hogy elolvashattam ezt a fantasztikus könyvet!

Egyszerűen imádom! Petra korábbi beszélgetésünk során Nyáry Krisztiánhoz hasonlította az íróistílust, és ezzel azonnal felkeltette a kíváncsiságomat. A hasonlóságot én is tapasztaltam, és nagyon tetszett. 

Ez a könyv tökéletes arra, hogy megismerjük Budapestet,  általa bejárjuk a várost, ellátogassunk nevezetes helyszínekre akár a kanapénkon ülve is. Részletes leírásokban gazdag, a történelmi háttereket tökéletesen kidolgozott regényt fogtam a kezemben. Imádtam megismerni Budapestet a Hosszúlépés. Járunk? szervezői által. Korabeli könyvekből és újságcikkekből való idézeteknek, valamint a sok fotónak köszönhetően képzeletben együtt sétáltam a szerzőkkel.   

Ez a könyv nem csak a sétákról, a különleges helyszínekről szól, hanem az egykor élt híres emberekről, régi rendszerekről, valamint Budapest jelenéről és múltjáról. Nagyon tetszett a Gellért Szálló története, a Corvin Áruház bemutatása vagy, az hogy megtudtam a Kosztolányi házaspárt a szomszédjukban lakó gyermek, Ottlik Géza megfigyelt, aki már akkor Kosztolányi rajongó volt. A történetek sokszor mosolyra fakasztottak, de volt, amin meglepődtem, például a Goldberger család története. Az akkori rendszer elüldözte a családot, megfosztotta őket a gyáruktól, vagyonuktól, az életüktől, majd a hírneves leszármazott, aki azzal a céllal jött volna haza, hogy felélessze a textilgyárat, az állam súlyosan gátolta benne. Nagyon sok érdekes történet került bele, amiket csak kevesen ismernek, de Koniorczyk Borbála és Merker Dávid feltárja a titkokat az olvasók előtt. 

Nagyon várom, hogy a körutakról készült könyvük is megjelenjen, egészen biztos, hogy elolvasom. Neked, kedves Olvasó csak ajánlani tudom a  Hosszúlépés Budapesten című könyvet, mert biztos vagyok benne, hogy Téged is elvarázsol és magával ragad.  

A borító pedig egyszerűen nagyszerű, varázslatos, ahogy kidomborodik Budapest térképe. 💖

 Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"A tizenkilencedik század végén mindennek a presztízsét épületben mérték. Minél monumentálisabb, díszesebb, annál jobb - a nemzet nagyságát kővel, téglával és szobrokkal szerették volna kifejezni. Emiatt épült fel Budapesten a kontinens legnagyobb Parlamentje, ezért került villamos helyett a Millenniumi Földalatti Vasút az Andrássy út alá, és ehhez szerette volna hozzátenni a magáét a Pesti Izraelita Hitközöség is, amelynél több tagot tömörítő zsidó szervezet nem létezett a világon."

"A gyárat romjaiból építette újra akkori férjével lánya, Friderika, ám elismerés helyett elvették tőlük a családi vállalkozást és a nevüket is. A Goldberger a szocializmus idején Golivá torzult, ezen a becenéven emlegették az államosított textilüzemet, míg a család Nyugat-Európában kisemmizve kezdte újra az életét. Friderika világszerte elismert textilipari szakember lett, aki a rendszerváltás után felajánlotta tudását és tapasztalatát az eddigre a csőd szélén tántorgó üzem megmentéséhez. Ekkor játszódott le a következő jelent, ahogy azt Friderika egy vele készített interjúban elmondta: "Elmentem az akkori illetékes miniszterhez (...) Azt válaszolta nekem a miniszter, hogy hozzak 1 millió dollárt és azután azt csinálhatok a vállalattal, amit akarok. Ez képtelenség. Még én fektessek be pénzt? Én, akitől mindent elvettek?" Így ért végett itthon a Goldberger család története, Friderika pedig százkét éves koráig élt boldogan, családja körében - Párizsban."

"Azt az olvasó fantáziájára bízzuk, mennyit hisz el a fenti történetből, mindenesetre akár isteni szerencsével, akár kérdésesebb módszerekkel, de Tarján elég tőkét kártyázott össze ahhoz, hogy társaival megvásárolja a New York kávéházat. Újságíróból vendéglátós lett, abból is a legjobbak közül az egyik."

"Az itt élők éppolyan büszkék otthonukra, mint építtetőik voltak annak idején. Ha kellően hosszan szemlélődünk egy-egy utcában, mindig felbukkan valaki, aki mesélni kezd a környékről, az épületek múltjáról, sőt akár még be is hívhatnak bennünket, hogy megmutassák a házukat. Ilyen, amikor az örökség nem levéltárakban porosodik, hanem megelevenedik, és igazi közösséggé tesz bennünket, városlakókat. Így is lehet élni."

"Az épület sorsa rengeteget elmond az elmúlt néhány évtized Budapestjéről, az örökös újrakezdésről, a túlélésről és a velünk élő örökségünkről, amely - akár szeretnénk, akár nem - meghatározza jelenünket is."

"A magyar fájdalom szobrai a nép soha el nem múló gyötrelmét kifejező férfiak és nők, akik tovább szaporították az indokolatlanul meztelenül ábrázolt szobrok sorát országszerte. Az egyébként végtelenségig prűd Horthy-rendszer semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy az össznemzeti gyászt sokszor kifejezetten erotikus hangulatú alkotások tartsák életben - hasonlóan a néhány évtizeddel korábbi viktoriánus Angliához, ahol a szigorú erkölcsök mellett előszeretettel dekoráltak mindent meztelen ókori istenekkel és istennőkkel. Nyilván abból a meggondolásból, hogy az a meztelenség, ami hazaszeretetből fakad, vagy nagyon régen volt, nem árt senkinek." 

"A szovjetek bevonulását attól függően tekintjük megszállásnak vagy felszabadulásnak, hogy melyik nagymama vacsoraasztalához ülünk le. Akiket gettóba zártak és éheztettek, értelemszerűen felszabadulásként élték meg a pillanatot, nehéz lenne azonban elvárni ugyanennek a nézőpontnak a kritikátlan elfogadását egy málenkij robotra hurcolt férfi vagy megerőszakolt asszony leszármazottaitól."

"A Corvin története azon budapesti épülethistóriák egyike, ahol a helyszín viszontagságosan ugyan, de átvészelte a huszadik század viharait, és más-más funkciókat felvéve kiszolgálta a nagymamát és az unokát is. Csillogó polgári nagyáruház, szolid szocialista vágyakat kielégítő pléhdoboz, a budapesti underground egyik központja: a Corvin változik, mint a város és a városlakók körülötte."

Fülszöveg:

Tudjuk ​hol lakott itt Vörösmarty Mihály. És Littmann Pepi, az ortodox zsidó férfiimitátor, a pesti orfeumok sztárja. És hogy kik faragták Budapestet márványból és koszlott Trabant-ülésből. Kik voltak a szerencselovagok, hivatásos bajkeverők, hazafiaskodó zsidók és sóletzabáló fajvédők, a megalomániások, a minden rendszerhez ügyesen simulók, a házat a lakók kényelme elé helyező Bauhaus-hívek és a stukkóleverős IKV-szakik, akik megformálták a budapesti utcákat és azok látszólag értelmetlen kiszélesedéseit, az értéktelen homlokzatok mögé dugott értékes házakat, a budai villák és a pesti kapualjak párhuzamos világait. 8 éve sétálunk hivatásból Budapesten, a városban, amit a legjobban szeretünk. Első könyvünk, a Hosszúlépés Budapesten négy, fotelből és valóságban is bejárható sétával vezet keresztül a fővároson, hogy megismertessük azokat a tarkabarka, nagyon vidám vagy nagyon szomorú, cigaretta-, vágott liba, parfüm és pincedoh, de legfőképp összetéveszthetetlenül Budapest-szagú sztorikat és (anti)hősöket, amelyektől Budapest az ami.

Koniorczyk Borbála és Merker Dávid. Mi a közös bennük? Közös élet, közös kislány, Vilma, közös cég, a népszerű városi séta-szervező hosszúlépés.járunk? Mindkettejüket az urbanisztika, a szociológia érdekelte, ezt tanulták belföldön és külföldön, és kamatoztatták itthon, egyetemi katedrától az önkormányzati szféráig. Együtt alapítottak városi sétaszervező céget 2013-ban. A hosszúlépés.járunk? közel nyolcezer sétájából több százat vezettek már. Rendszeresen írnak, nyilatkoznak, szakértenek a főváros múltjáról, jelenéről, híres nőiről. A „város a vérükben van”: első közös könyvük, a Hosszúlépés Budapesten oldalairól visszaköszön a közös évek tapasztalata és tudása, és rajongásuk közös tárgya, Budapest színes-szagos világa.