Kedves Olvasó!
Köszönöm szépen Finy Petrának és a 21. Század Kiadónak a lehetőséget, hogy ezt a könyvet is elolvashattam!
Mielőtt elkezdtem ezt a kötetet olvasni épp azon morogtam mennyire elegem van már Budapestből. A héten harmadszorra fagyoskodtam, mert a buszok még véletlenül sem a menetrend szerint járnak. Volt, hogy a hév kimaradt, mert egy kicsit esett az eső. És bár budapesti vagyok mégis bárhová szeretnék eljutni biztos több időbe kerül, mint másnak vidékről feljutni. Az állandó tömegből meg végképp elegem van, ahogy a büdősből, a furcsa emberekből, a szemétből, a menetrend változásokból, a soha végetnemérő felújításokból, a sok kieső időből. Aztán befutott a buszom, én pedig morcosan bányásztam ki a táskámból ezt a könyvet, ami azonnal megváltoztatta a hangulatomat és látásmódomat.
A különleges borító, ami már az első kötetnél is megfogott a másodiknál is rögtön rabul ejtett. Fellapozva Budapest története tárul az olvasó elé. Titkok, történelem, dolgok, amit mai szemmel a várost járva nem is gondolnánk. Az előző kötethez képest még több kép jelenik meg az oldalakon. Korabeli és mai fotók nagyon tetszettek. Egyik, másik képen még a szerzőket is látni lehet, akik ismét hosszú sétára invitáljak az olvasókat.
A szerzők bemutatják Újpest történetét, az első bankrablásról mesélnek, Józsefvárost az Uránia és később a pikáns mozikról, az első és második világháborúról írtak, Karády Katiról és a Gestapo kínzásairól, majd a szovjet bevonulás is megelevenedik a lapokon. Később a kapitalizmus és Csepel történetéről is olvastam. Ezeken kívül még sok érdekességet megtudtam. A kötet maga vaskos, mégis érdemes elolvasni, annyi mindent megtudhatunk Budapestről. Érdemes végig sétálni az útvonalakon, melyek a lapokon elevenednek meg.
A könyvben a már előző részhez megszokott profizmus, óriási tudás és minőség található meg.
Csak ajánlani tudom ezt a kötetet és a Hosszúlépés Budapesten című könyvet.
Értékelésem: ✯✯✯✯✯
(5/5)
Idézetek:
"A tizenkilencedik század második felében Magyarország a hatalmas épületek lázában égett. Budapest, mint a magyar nemzet fiatal fővárosa, mindenben túl akarta szárnyalni Bécset. Ezért épült az Andrássy úton a kontinens első földalatti vasútja, noha szigorúan vett forgalmi szempontok szerint egy villamosvonal is kiválóan el tudta volna látni a forgalmi igényeket. A középületek legalább annyira szóltak a reprezentációról, a magyar nemzet nagyságának megmutatásáról, mint a konkrét funkcióról. Ennek köszönhetjük Budapest belső részeinek városképét a Nagykörúttal, a Parlamenttel, a vásárcsarnokokkal és a Hősök terével." (27.oldal)
"Wigner Jenő berlini évei után az Egyesült Államokba távozott, ahol Budapestről származó tudóstársaival megalkotta az első atombombát, s ezzel megváltoztatta az emberiség történelmét." (46.oldal)
"A Népsziget déli csücskéről lélegzetelállító kilátás nyílik a városra. A Mátyás-templomtól a Hármashatár-hegyig terjed a panoráma, a Duna mindkét partját erdők szegélyezik, a folyó illata pedig igazi felüdülést jelent az iparváros szennyezett levegőjéhez képest." (50.oldal)
"Pollack Mihály főműve egy új korszak kezdetét jelképezte, ahol Buda volt a történelem, Pest pedig, amely eddigre már kinőtte a mai belvárost, a jövő. Egymás után kezdtek beépülni a városmagot félkörívben ölelő, a Habsburg-uralkodóház tagjairól elnevezett területek Lipótvárostól Terézvároson át Józsefvárosig." (75.oldal)
"Vannak pillanatok a városok és nemzetek történetében, melyek később akár évszázadokra is meghatározzák létezésünket. Ilyen pillanat volt 1944. december 24-e Budapest és a magyarság számára. Ezen a napon végérvényesen megszűnt az a világ, amelyet addig ismertek a budapestiek. A következő hetekben a hidakat felrobbantották, a házról házra vívott harcban a város nagy részét megsemmisítették. Miközben a felszínen a katonák százezrei vívták elkeseredett küzdelmüket, másfél millió budapesti a pincékben próbálta túlélni az ostromot. A romokból újjáépülő város és ország pedig a mai napig hordozza annak terhét, amit az első és utolsó hungarista karácsony jelentett." (172.oldal)
"A Soroksári úton haladók orra már előre jelezte, különleges helyre érkeznek. A poros út lótrágyaszagát felváltotta a gyógynövények balzsamos, kávéval és ánizzsal keveredő illata. Ez az illat a mai napig minden magyar felnőtt számára ismerős. Még bele sem kortyoltunk, máris tudjuk: ez az Unicum." (180.oldal)
"A Zwack család sok leleménnyel és szerencsével vészelte át Budapesten a második világháború borzalmait, majd szinte a romokból építették újra a gyárat, amelyet hamarosan államosítottak. Zwack Béla a gyár alkalmazottjaként dolgozott tovább Budapesten, a család többi tagja pedig Olaszországba, illetve az Egyesült Államokba emigrált. 1987-ben Zwack Péter - a gyáralapító Zwack József dédunokája - visszatért Magyarországra, és visszavásárolta az akkor Budapesti Likőripari Vállalat néven futó régi családi céget. Az épületben 1999-ben nyílt meg a múzeum és látogatóközpont, ám az Unicum igazi receptje továbbra is a Zwack család titka." (186.oldal)
"Alig néhány évvel később a gyár neve az egész világon fogalom lett. Szinte nem volt olyan fegyveres konfliktus, ahol legalább az egyik fél ne vetett volna be Weiss-féle lőszert, de az ellenfelek sokszor ugyanolyan Weiss-féle golyókkal céloztak egymásra. Eközben a csepeli gyárváros megállíthatatlanul fejlődött, és minden egyes elhasznált lőszer tovább növelte Weiss vagyonát, amelyről ekkoriban már legendák keringtek Budapesten." (199.oldal)
"Királyerdőn ma már csak a Tamariska-domb emlékeztet arra, milyen lehetett ez a környék, mielőtt a Horthy-korszakban Magyarország legelesettebb családjai költöztek ide. Itt, az egykori közösen használt óvóhely tetején ma idilli hangulat uralkodik. A fenyvesek illata szinte a mediterrán tengerpartot idézi meg a Csepel-szigeten." (230. oldal)
A könyv adatai:
Kiadó: 21. Század Kiadó
Megjelenés: 2022
Oldalszám: 256
Megvásárolható: 21. Század Kiadó
Szerkesztő: Laik Eszter
Borítóterv: Somogyi Péter
Fülszöveg:
2022 őszén egy vadonatúj sétakönyvvel és újabb négy különleges útvonallal jelentkezik Koniorczyk Borbála és Merker Dávid, a Hosszúlépés két alapítója.
Az új kötet ezúttal belvároson kívüli, de nem kevésbé izgalmas helyeket mutat be. Egy második világháborús karácsonyon kezdődő budai séta, a nemzetek és etnikumok budapesti olvasztótégelyeként ismert nyolcadik kerület és két, elsősorban gyárairól nevezetes városrész, Weiss Manfréd Csepelje és a magyar Birminghamnek is tekinthető iparváros a városban, Újpest is helyet kap a Hosszúlépés – A körúton túl című könyvben.