Tasmina Perry: Szinglik asztal
Kedves Olvasó!
Nagyon szépen köszönöm a 21. Század Kiadónak és Finy Petrának a lehetőséget, hogy elolvashattam ezt a könyvet is!
Először azt hittem hasonló élményben lesz részem, mint a Nem mézes hetek olvasásakor. A végére pedig hasonló végkifejletben reménykedtem, mint a Vendéglistában volt. Nos egyik sem jött össze. Azonban elgondolkodtatott, érdekes és kiszámíthatatlan olvasmány volt.
Olyan volt ezt a regényt olvasni, mintha épp vonaton ülnék és az egyik megállónál hosszabb időre megállt volna, én pedig az ablakon kívüli világot nézném. Látom a körülöttem történeteket, de azok kezdetét és végét már nem tudhatom.
Volt benne humor, a romantikus részek nem nyáltól túlcsorduló jeleneteket tartalmaztak. A lényeg mégis inkább a történet mély gondolatin volt, a tizenkét évnyi titkokon. Milyenek is az emberek valójában? Akikben azt hiszed megbízhatsz, akik jelenleg a barátaid vajon akkor is melletted maradnak, ha lebénulsz? Modern kor változásaival hogyan lehet lépést tartani, anélkül, hogy a saját értékrendűnket meg kellene változtatnunk? Számomra ezek a kérdések ott lebegtek a könyv felett.
A szereplők a múltba ragadtak, titkaik, álmaik miatt és ez az esküvő, amire mind hivatalosak talán ezen változtathat. Bár voltak sejtéseim egy-egy titok kapcsán a történet legtöbbször meglepett, kiszámíthatatlan volt, hogy épp melyik szereplőről derül ki valami szörnyűség. Ugyanakkor a végére az írónő az újrakezdés lehetőségének reményét is meglebegtette.
Nagyon tetszik, hogy a könyv hátoldalán feltüntették a fordító nevét, valamint az írónő többi regényét is. Remélem ezt a kezdeményezést a többi könyvön is hamarosan láthatom! 💖
Csak ajánlani tudom ezt a könyvet és a fent említett Vendéglista és Nem mézes hetek című regényeket is.
Értékelésem: ✯✯✯✯
(4/5)
Idézetek:
"- A szingliasztal? - tudakolta. - Mi a probléma?
A probléma, gondolta Vanessa, pontosan ez. Az a probléma, hogy Tim szerint nem probléma.
- Hát nem látod? - ütögette lakkozott körmével a papírt. - Fiú, lány, fiú, lány, fiú, fiú.
Tim széles mosolya látni engedte egyenletes fogsorát, amelyet a nagy napra készülve nemrég fehérített ki dr. Patergee.
- Fiú, fiú? Na és? Modernek vagyunk - válaszolta.
- Ez nem vicces, Tim - torkolta le Vanessa."
"- Az igazság az, hogy te nagyon prűd vagy - mondta. - Kurvára merev vagy.
- Kicsoda? Én?
- Valamennyien, az egész generációd - felelete Jennifer. - Az ezredfordulós, az Y generáció, vagy minek neveznek titeket. Láthatóan már egyikőtök sem tudja, hogyan kell mulatni. A közösségi média teljesen megkever benneteket. Rettegtek attól, hogy kimaradtok valamiből, rettegtek, hogy elhibáztok valamit. Mindent "muszáj birtokolni", vagy "muszáj megtenni", állandóan összehasonlítjátok az életeteket a többiekével."
"- És hogy telt az estéje, Sophie?
- A megszokott módon. Sztriptíztáncossal, autóbalesettel, semmi rendkívüli. És magának?
- Ugyanúgy. Karaokéval, üldözéssel a szántóföldön. Igazából elég unalmasan."
"- Jaj, ne! - dünnyögte.
- Mi az? - kérdezte Sophie, és a nyakát nyújtogatta, hogy átlásson Adam válla fölött.
- Azt hiszem, a rendőrség.
- Csak nem újabb sztripperek?
- Sztripperek? Nem, ezek valódi rendőrök. Az hiszem minket kereshetnek.
- Minket? Egyszeriben mi lettünk Bonnie és Clyde?
Ha Adam nem lett volna akkora slamasztikában elmosolyodott volna."
"- A sztoikusok abban hittek, hogy arra kell fókuszálnunk, amin változtatni tudunk és amire hatással lehetünk, és figyelmen kívül kell hagynunk azokat a dolgokat, amelyeken nem változtathatunk. Nincs az a kívánság- és reménységmennyiség, amely megváltoztatja azt a tényt, hogy elvesztettem a lábaimat. Így hát elfogadtam, és elhatároztam, hogy átevezem az Atlanti-óceánt.
Sophie tágra nyílt szemmel bámult rá.
- Te átevezted az Atlanti-óceánt? Csak úgy?
- Nem egészen "csak úgy". Két évig tartott az edzés és a tervezés. És aztán ötvenhat napba telt a végrehajtás - és több vízhólyag lett az eredménye, mint hinnéd."
"- Sok szerencsét a kalandjaidhoz! - mondta halkan. - Simuljon tapad alá az út! Így szól az áldás, ugye?
Hugo bólintott.
- S mindig hátad mögül fújjon a szél!"
Fülszöveg:
Adam Stowe alig várja a legjobb barátja lagziját. Adam jóképű és jó a szövege, a lakodalmon ingyen van az ital, és a szinglik asztalánál bőven vannak szép nők – ebből tehát nem lehet baj, vagy mégis?
Sophie Wallis kevésbé izgatott a hétvégével kapcsolatban. A vőlegény az expasija, és a Nagy Nap Sophie-t csak arra emlékezteti, hogy szakítottak, és a lány életében egy csomó minden elromlott.
Adam és Sophie megindulnak az önismeret útján. Miközben a lánybúcsún, a legénybúcsún és az esküvőn sorra pattannak ki a titkok, Sophie-nak és Adamnek szembe kell nézniük a múltjukkal, és meg kell kérdőjelezniük, amit addigi életükről hittek.
Tasmina Perry megannyi Sunday Times Bestseller szerzője, könyvei milliós példányszámban keltek el világszerte. Kiadónknál megjelent könyvei: A család barátja, Ház medencével, A lánykérés, A legutolsó csók.
J. L. Butler álnéven thrillereket is ír.
„Senki más nem ráz össze ilyen ínycsiklandozó koktélt intrikából, szenvedélyből és csillogásból.” Hello Magazine