Oldalaim

Kedvenceim összesítő

Sajtó- és könyvbemutatók

Élmények

Értékelések, 2023 olvasmányaim

Értékelések, 2022 olvasmányaim

Értékelések, 2021 olvasmányaim

Értékelések, 2020 olvasmányaim

Értékelések, 2019 olvasmányaim

Értékelések, 2024 olvasmányaim

Színházi ajánló

Fényképezéseim

2021. augusztus 1., vasárnap

2021. július

Finy Petra: Kerti szonáta


Kedves Olvasó!

Vannak könyvek, melyek elolvasása után az addigi kedvenc olvasmányok hirtelen elhomályosulnak és az olvasó előtt már csak az adott könyv emlékei lebegnek. Ezt éreztem miután elolvastam a Kerti szonáta című könyvet. 

Ez a könyv hiánypótló, fantasztikus! Nagyon sok résznél rázott a hideg és nem azért, mert kora reggel a még harmatos időben a buszsofőrök mínusz fokokat teremtettek a buszokon hála a légkondiknak. 

Mielőtt még magáról a történetről mesélnék egy kicsit áradoznék a borítóról. 😊 Csodálatos és különleges borítója lett ennek a könyvnek. Már maga a tapintása is más, mint a többinek. A növények szárai aranyszínűek és a fényben még ragyognak is. Egy szó, mint száz nyugalmat, gyönyörűséget áraszt ennek a könyvnek a borítója és ahogy megláttam már tudtam, hogy el kell olvasnom ezt a történetet. 

Kerti szonáta főleg bátor nőkről szól, megjelenik benne a szocializmus árny oldala, a besúgórendszer és az ellenállás mozgalom. Médi és Magda a két öregasszony történetével kezdődik a könyv, akiknek a II. világháború megtörte szép fiatalságukat. Rajtuk keresztül nemcsak a szocializmusba, de a világháború szörnyűségeibe és az azt követő rákosi rendszer börtöneibe is beleláthat az olvasó. Szívembe zártam a két öregasszonyt és az első perctől fogva kíváncsian követtem a történetüket, olykor meg is könnyeztem. 

Friada, aki a fiatalságával lázongásával behozza a történetbe az ellenállás mozgalmat, a szamizdat irományokat, a tiltott videó felvételeket és rádiókat. Ifjonti lendületet hoz a történetbe, amiért szintén könnyen a szívembe tudtam zárni és nagyon izgultam érte. 

A történetben két besúgót és a felettesüket is megismerhettem. Ebből a három férfiből csak egyet tudtam megkedvelni, akit belekényszerítettek ebbe a helyzetbe és aki emberségét végig próbálja megőrizni. A másik két férfi óriási hatalomvággyal és egoval megszemélyesítették a rosszat, a rendszert. 

A könyv főhősei, az írónő által fantasztikusan kitalált személyek, ahogy a történet is fikció, bár a végén leírja, hogy "Ha valaki mégis ráismer egy-egy valóságos eseményre, az csak azért lehet, mert a történelem folyton ismétli önmagát." Ugyanakkor ez a regény tisztelgés is azok a nők előtt, akik változtatni akartak és érzékenységgel dolgoztak a társadalomért, mégis gyakran megfeledkeznek róluk.

A könyvben megjelennek idézetek Kádár János beszédeiből, a Teller Emmáról szóló jelentésekből, a Lila fedőnevű akció röplapjainak szövegeiből, az Európa fái című könyvből, valamint Esterházy Pétertől és Mészöly Miklóstól is. Eleinte meglepődtem ezektől az idézetektől, ugyanis a szövegbe, magukba a mondatokba voltak beágyazva, így még egy könyvben sem láttam idézéseket. Aztán a végére lapoztam, az utószó és köszönetnyilvánításban Petra leírta a dőlt betűs néha pár szó, olykor mondatból álló részek lényegét, onnantól fogva egyre jobban  tetszettek. 

Nagyon tetszett ez a könyv és örülök, hogy elolvastam! Mindenkinek csak ajánlani tudom! A közel jövőben pedig még többet szeretnék olvasni Finy Petrától! 💖


Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Mondom a mesét! Az igazságról szól, vigyázz! Mert az igazság a legnagyobb kincsünk, amink csak lehet, a legértékesebb gyémánt, melyre még a koldusoknak is futja."

"Annak a generációnak voltak a tagjai, amely már nem törődött bele szülei néma reménytelenségébe, melytől azoknak megkeseredett a szájuk íze és a mosolya, ami sötét volt és szétporló, mint a poshadt kávézacc."

"A lassúság valójában nem lassúság, csupán a gyorsaság hiánya."

"Kegyetlen az élet, az igazságért harcolókat nem jutalmazza, a kisemberek nagyságát nem akarja elismerni."

"A lényeg tehát nem az volt, mit tolvajkodnak ki a gyárból az építkezéshez, hanem hogy mekkora szabadságot lopnak maguknak a hétvége alatt. Ehhez persze következetesen kellett inni, egészen komolyan véve az alkoholfogyasztást, mintha kemény hadgyakorlat lenne."

Fülszöveg:

A ​nők nemcsak otthon végeznek láthatatlan munkát, sokszor a társadalomért is úgy tevékenykednek, hogy szinte megfeledkeznek róluk. Ezekről az alig emlegetett hősökről szól a regény. A fiktív szereplőkkel dolgozó kötet Frida, Magda és Médi történetén keresztül vakuvillanásnyi ideig megmutatja azoknak a bátor nőknek is az alakját, akik mertek cselekedni. Rajk Júlia, Ember Judit vagy Hodosán Róza figuráját többek között.
1987-ben járunk, Magyarországon, Budapesten. A kommunista rezsim elnyomási struktúrája omladozni látszik, de senki nem tudja, mikor dől össze. A besúgói rendszer még aktívan működik, az ellenzék is egyre több akciót szervez: a kötetben mindkét csoport életébe belepillantást nyerhetünk .A kamaraműként is felfogható regény az árulás és lázadás pszichológiájával foglalkozik, azzal, milyen apróságokon, rejtett családi kódokon, lelki töréseken vagy épp a véletlenen múlik az, hogy valaki a szocializmus kiszolgálója lesz, netán ellenáll. Ám nehéz pálcát törni bárki felett egy olyan korszakban, ahol a legnagyobb bűnös és áruló valójában a rendszer maga.
A regény lapjain 1944-től 1987-ig villannak fel a magyar történelemnek olyan drámai pillanatai, melyek mindenkire hatással voltak, de a nőknek sokszor még nagyobb traumát jelentettek. Amíg pedig megismerjük az ő túlélési stratégiájukat, addig is vígan pöfögnek a Zsigulik, kotyognak a kávéfőzők, végtelen lassúsággal épülnek a víkendházak, Beszélőket lapoznak titokban, hangulatjelentések készülnek, harmatosak a Kőbányaik, szól a Kontroll Csoport, a panellakások fagyöngyös függönyei engedelmesen csörögnek a vállunk körül, a főszereplők számára pedig a végére kiderül: ki árult el másokat, és ki önmagát.