2020. június

 George Orwell: Állatfarm

Kedves Olvasó!

Ennek a regénynek érdekes, durva, mély, erős és megrázó üzenete van az olvasóhoz. Bár egy farmról szól, mégis a tökéletesen bemutatja egy diktatúra kialakulását. Hogyan változik meg a mindenki egyenlő kijelentés mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek kifejezésé. Orwell félelmetesen jól átültette a mindenkori társadalmi problémát az állatok világába. 

Olvasása felkavaró érzést váltott ki belőlem, ahogy az állatok tehetetlenségét láttam a disznók uralmával szemben. 

Nem véletlenül vált klasszikussá ez a történet is. Szerintem mindenkinek egyszer el kellene olvasnia az életében. 

George Orwell másik ikonikussá vált könyvét az 1984-et már beszereztem az új Helikon zsebkönyv változatban, de 2020-ban még nem sikerült elolvasnom. Na majd jövőre hátha sikerül! 

Értékelésem: ✯✯✯✯✯

                              (5/5)

Idézetek: 

"Nem kristálytiszta hát, elvtársak, hogy életünk minden baja az Ember zsarnokságából fakad? Csak az Embertől kell megszabadulnunk, és miénk lesz, amit a munkánk hoz. Egyik napról a másikra gazdagok és szabadok lehetünk."

"… Ott már semmi nem állt, csak egyetlen Parancsolat, amely így hangzott: MINDEN ÁLLAT EGYENLŐ, DE EGYES ÁLLATOK EGYENLŐBBEK A TÖBBINÉL. Ezek után már az sem látszott furcsának, hogy másnap a gazdaság munkájára felügyelő disznók mind ostort tartottak a mellső csülkükben…"

"Ez a munka szigorúan önkéntes volt, de aki kihúzta magát belőle, annak felére csökkentették a fejadagját." 

"Tudták, hogy a mostani életük kemény és sivár, gyakran éhesek és gyakran fáznak, és amikor nem alszanak, akkor rendszerint dolgoznak. De nem kétséges, hogy a régi időkben még rosszabb volt. Szívesen hittek ebben."

"– Az már más! – felelte Bandi. – Ha Napóleon elvtárs mondja, akkor úgy igaz.
– Ez a helyes szellem, elvtárs!"

"A macska az Átnevelési Bizottságba lépett be, és néhány napig buzgón tevékenykedett benne. Egy szép napon látták például, hogy a tetőn ül, és előadást tart néhány verébnek, amelyeket éppen nem tudott elkapni. Azt magyarázta nekik, hogy az állatok most már mind elvtársak, és ha valamelyik verébnek kedve van rá, nyugodtan rászállhat a mancsára."

"Valahányszor valami baj történt, szokássá vált, hogy Hógolyónak tulajdonítsák. Ha betört egy ablak, vagy eldugult egy csatorna, biztosan akadt valaki, aki azt mondta, hogy Hógolyó járt ott éjszaka és ő csinálta, amikor pedig a hombár kulcsa elveszett, az egész gazdaság meg volt győződve róla, hogy Hógolyó dobta be a kútba. Furcsamód még akkor is hittek ebben, amikor az elveszett kulcsot már megtalálták egy liszteszsák alatt. A tehenek egyhangúlag kijelentették, hogy Hógolyó beosont az istállójukba, és álmukban megfejte őket. A patkányokról, amelyek ezen a télen sok bajt okoztak, szintén azt mondogatták, hogy Hógolyóval szövetkeztek." 

"De még húszméternyire sem mentek, amikor hirtelen megtorpantak. A tanyaház felől óriási ricsaj hallatszott. Visszarohantak, és újra benéztek az ablakon. Igen: odabenn heves veszekedés tört ki. Ordítoztak, verték az asztalt, éles, gyanakvó pillantásokat vetettek egymásra, és dühödten meghazudtolták egymást. A bajt a jelek szerint az okozta, hogy Napóleon és Mr. Pilkington egyszerre játszott ki egy-egy pikk ászt. Tizenkét hang üvöltözött dühösen, és a hangok mind teljesen egyformák voltak. Most már nem volt kérdéses, hogy mi történt a disznók arcával. Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember, és melyik a disznó." 

Fülszöveg:

„Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb a többinél.” E szállóigévé vált mondat nagyjából össze is foglalja George Orwell 1945-ben megjelent kisregényének lényegét. Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be – nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak szamizdat kiadásban volt olvasható.
A két mű közötti legfőbb különbség az, hogy míg az 1984 egy elképzelt – igencsak ijesztő – jövő krónikája, az Állatfarm a múlt, konkrétan a szovjet forradalom és a sztálini diktatúra kiépülésének allegóriája. A parodisztikus történet hőseiben könnyen felismerhetők a legjelentősebb szovjet politikusok (Lenin, Sztálin és Trockij), illetve a különböző állatok által szimbolizált szervezetek vagy társadalmi rétegek.