Írott kövem dobom a mélybe
Kedves Olvasó!
Az első poket versantalógiát jobban kedveltem. Több ismert vers volt benne és abból a könyvből sokkal több vers a kedvencemé vált.
Ebben a kötetben olyan költők verseit olvastam, akiknek a műveit korábban még nem ismertem, de a nevükkel már találkoztam. Némelyik vers olyan hosszan, akár oldalakon át tartott, mintha novellákat olvasnék, ami nekem furcsa volt. A művészi rajzok továbbra is nagyon tetszettek. Bár nem annyira sok, mint az előző kötetnél, azért lett kedvencem ebben a kötetben is.
Értékelésem: ✯✯✯✯✯
(5/5)
Fülszöveg:
Vecsei H. Miklós, Horváth Panna és a #poketközösség második versválogatása a legszebb magyar versekből, Presser Gábor ajánlásával. A Szerb Antaltól kölcsönzött előhang: Kedves olvasó, légy régimódi, szerezd be a kapcsos albumot, és írd bele a legszebb verseket, amelyekkel utadon találkozol; hidd el, nem kárbaveszett idő, amit ezzel töltesz. Írd tele a kapcsos albumot, és tedd el vagy vidd magaddal. Ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, és ki tudja, mit tudsz megmenteni ifúságodból, amely nem kevésbé rohamos tempóban szokott elnyargalni, mint a rohanó idők. De ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel üres ég alatt. Ha a versek megmaradnak, talán a lényeg marad meg. Legalább is így hisszük néhányan és így tanította a csodálatos Hölderlin: „Költők által épül csak maradandó.”